Miért éli reneszánszát a Six Sigma?

A ’90-es évek második felében tapasztalt első Six Sigma hullám után a 2000-es években a vállalatok figyelme inkább a Lean irányába fordult, a Six Sigma módszertanával csak azok a vállalatok foglalkoztak tovább, ahol a stabil alapok korábban megteremtődtek.

Azonban a 2010-es évek második felében megfogalmazódó ún. VUCA világ ismét felerősítette az így felmerülő kihívásokra választ adni képes módszertan előtérbe kerülését.

Mi is ez a „VUCA world”? Egy 2016-os videó segít ennek megértésében:

A videó záróképeként megjelenő Jack Welch-i idézet számomra – akarva vagy akaratlanul – bevonzza a Six Sigma megközelítést: „Ha a változás kívül gyorsabb, mint belül, akkor már közel a vég…”

Éppen 25 éve annak, hogy GE-s gyárigazgatóként „szembe jött velem a Six Sigma” – Jack Welch jóvoltából. Mivel akkor Magyarországon még nem voltak a módszertannak céges előzményei, így a GE megbízásából 1996. februárjában Chicagóban volt módom megismerkedni a Six Sigmával, annak „bölcsőjében”, a Motorolánál. Itt kaptam meg a „fertőzést”, majd 1996. júliusában Firenzében a GE Power Nuovo Pignone üzemében – a Six Sigma Training for Plant Managers program keretében – már a saját hitvallásomat is megfogalmaztam: „A Six Sigmát nem azért csináljuk mert kell, hanem azért, mert jó!”

Mivel a Six Sigma története egyidős a VUCA egyes elemeinek megjelenésével – mondhatni régóta kéz a kézben járnak – így most megkísérlem a VUCA elemeit összekapcsolni a Six Sigmával.

A „VUCA world” nyomában

V (Változékony): A világ egyre kiszámíthatatlanabb, tele instabil kihívásokkal.

Sebaj, a Six Sigma módszertana eleve abból indul ki, hogy a folyamatokat a változékonyság, ingadozás jellemzi. A folyamatoknak szórásuk és varianciájuk van, amit variancia-analízissel, a variancia komponensek elemzésével húzhatunk le a földre. Azt is tudjuk, hogy a folyamatok változékonyságát folyamatképességi indexekkel (cp-cpk, pp-ppk) jellemezhetjük, és hogy a folyamatok hosszabb távon eltolódnak (jellemzően a 1,5 szigmás értékkel), ezért bár a rövidtávú szigmaképességre lövünk, a hosszútávú célt tartjuk szem előtt.

U (Bizonytalan): A világ történései tele vannak ismeretlen kimenetekkel.

A Six Sigma módszertan azzal számol, hogy minden emberi tevékenységnek van valamekkora kockázata. A kérdés tehát nem az, hogy van-e – mert ez alapvetés – hanem hogy mekkora, és mekkora hibával tudjuk azt megítélni. Más szóval: amíg nem látunk a jövőbe, addig kockázatok is lesznek, manapság pedig ez a folyamat éppen gyorsul.

A Six Sigma a kockázatok tudatos kezelésével elébe megy a várható hatásoknak: a kockázattípusok feltárása, azok prioritásának megállapítása, a kockázatok lehetséges csökkentése (risk mitigation /risk abatement plan) és a változások okozta újra kalibrálásuk /aktualizálásuk mind-mind fontos eszközök. De ide sorolom a robusztusság kérdését is: ha eleve arra koncentrálunk, hogy a folyamataink „szíre-szóra, enyhe fuvallatra ne görbüljenek el”, akkor már a kérdést is aszerint tesszük fel: hogyan lehet úgy csinálni, hogy az robusztus legyen? És ez már kísérlettervezés (DoE).

C (Komplex): A világ és a mindennapjaink tele vannak összetett és egymással összekapcsolódó elemekkel.

A tömeggyártás megjelenése azt a megnövekedett igényt volt hívatott kielégíteni, hogy mindenkinek legyen valamilyen példánya az adott TERMÉK-ből és /vagy SZOLGÁLTATÁS-ból. Az 1980-as évek második felében már önmagában ez életre hívta a Six Sigma módszertant. Azzal pedig, hogy a termékelőállítás nagyon hamar milliós darabszámokat ért el, a hagyományos +/- 3szigmás minőség filozófia hamar nagyszámú nem megfelelőséget, azaz elégedetlen vevőt eredményezett. De az igazi robbanás az utóbbi évtizedben következett be: a minden egyes vevőre szabott termék és /vagy szolgáltatás igénye drámaian újabb változókat hozott be a folyamatokba.

A Six Sigma alapvetése erre a helyzetre az Y = f ( X1, . . . , Xn ) átviteli függvény és a matematikai statisztika eszköztára: ha egy gyakorlati probléma során nem boldogulunk az „egyszerűbb” eszközökkel, akkor átalakítjuk statisztikai, valószínűségi, folyamatképességi megközelítésre, és majd az adat alapú statisztikai problémamegoldást /folyamatfejlesztést forgatjuk vissza a gyakorlati folyamatba. Itt tehát nem akadály, hanem sokkal inkább alapvetés a komplexitás, az azt alkotó faktorok, konstansok, zajok strukturált kezelése. És ebben segít a kísérletezés, a kísérletek tervezése (DoE) és értékelése is.

A (Kétértelmű): A kétértelmű vagy akár többértelmű világ megérkezett, jellemzően a tisztánlátás hiányával nehezítve. Amikor már nincs egyértelmű válasz, vagy éppen a legjobb válasz az „attól függ…”

A Six Sigma ehhez a rendszerszintű gondolkodás megteremtésével, a rendszerelemek szoros összekapcsolásával és odaillő struktúrák használatával nyújthat eligazodást.

Nem akad el az eltérő nézőpontok ütköztetésénél, hanem adatalapúan a tényekre koncentrál, és rutinosan felteszi a kritikus kérdést: mi van, ha…?

Jól tudjuk, hogy a „szignifikáns” sem lesz tökéletes, de szisztematikusan segít a kétértelműséget „gatyára vetkőztetni”. Hibák vannak és lesznek, de a hipotézis vizsgálat eredménye, egy kapott p érték jóval meggyőzőbb, mint a „majd meglátjuk”.

Felmerül tehát a kérdés: csodaszer-e a Six Sigma? Nyilván nem, de a VUCA világa nem is idegen tőle.

A fentieken túl miért még? Mert a VUCA-val együtt jár valami hasznos is, ami nagyon fontos a Six Sigmának: az egyre inkább automatizált, digitalizált, robotizált folyamatok annyi adatot generálnak, amellyel már – a kiváló statisztikai szoftvereknek köszönhetően – szempillantás alatt lehet ügyes dolgokat művelni.

Nyitókép: Pexels