Egyre több gondot okoznak a betegszabadságok
A járműgyártásban a szellemi dolgozók átlagosan 6,2, a fizikai munkát végzők pedig 14,2 napot hiányoznak évente egészségügyi okok miatt – mondta Dr. Jandrasits Gergely, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) alliance menedzsere. Az iparági rangsorban ez a szektor a harmadik leginkább érintett ebből a szempontból.
– Mi volt a céljuk a kutatás elkészítésével?
– A dolgozók egészségügyi állapota, illetve az egészségügyi ellátások színvonala ma már alapvető versenyképességi kérdés. Ebben a tekintetben ráadásul az autóipari összefüggések kulcsfontosságúak, a nemzetgazdaság egésze szempontjából lényegesek az idevágó adatok. Saját iparági tapasztalataink mellett a Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Bizottság adatai között is elég sok releváns információt találtunk, melyek alapján arra következtetésre jutottunk, hogy erős az összefüggés a dolgozók munkából egészségügyi okok miatti kiesése és a termelékenység között. Ez akár 7 százalékos termelékenység-csökkenést okozhat az iparban. Érdekesség, hogy a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) szakmai konferenciáján a megkérdezett iparági szereplők 43 százaléka úgy gondolta, hogy ez az érték 10 százalék felett is lehet.
– Miért gondolhatják a reálisnál nagyobbnak a problémát?
– A magyarországi járműgyártói és beszállítói környezetben a munkaerőhiány miatt a cégek harmadánál fordult már elő, hogy munkát vagy megrendelést kellett lemondaniuk. A betegszabadságok miatti kiesések jelentősége pont a munkaerőhiány miatt sokkal nagyobb, mint korábban, hiszen nehezebb a termelésből kieső munkatárs helyére másikat beállítani. Az ötven főnél többet foglalkoztató vállalatoknál 2011 óta az egész napos távollétek 8,1 százalékról 10,3 százalékra nőttek, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy elöregedő társadalomban élünk. Minél idősebb a dolgozók átlagéletkora, annál több a betegség miatti munkanap-kiesés. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az egész társadalomnak meglehetősen alacsony az egészségértési szintje.
– Ez mit jelent pontosan?
– Ez az takarja, hogy egy átlagos állampolgár milyen mértékben képes feldolgozni az egészségi állapotára vonatkozó információkat. Az is beletartozik ebbe, hogy milyen mértékben tudja ezeket az információkat megérteni és legfőképpen hasznosítani. Sokaknál kérdés, hogy mennyire értik meg annak a jelentőségét, amit a kezelőorvosuk mond nekik. de ide tartozik az egészség megőrzése és az életmód közötti összefüggések megértésének vagy a helyes gyógyszerszedés betartásának hiánya is. A rendelkezésre álló adatok elég lesújtó képet rajzolnak: a magyar lakosság felénél nem megfelelő az egészségértés szintje. Azért is kezdtünk közös gondolkodásba a Magyar Gépjárműipari Egyesülettel, mert a hazánkban a járműipar több mint százhetvenezer embert foglalkoztat, és egyesületeink közötti együttműködéssel közösen javíthatnánk az iparág dolgozóinak egészségértésén és ezen keresztül egészségi állapotán.
– Az autóipari vállalatok hogyan profitálnának a magasabb szintű egészségértésből?
– A sikeresebb terápiák lerövidíthetnék a betegszabadságok hosszát, így kevesebb időre esnének ki a dolgozók a termelésből. Ebben kiemelten fontos szerepe van a modern terápiás készítményekhez való hozzáférésnek. Magyarországon az innovatív gyógyszerek engedélyezésétől a készítmények társadalombiztosítási befogadásáig jellemzően 635 nap telik el, míg ez a szomszédos országokban ez többnyire jóval rövidebb, mindössze 180 nap, miközben a modern gyógyszeres terápiákhoz való hozzáférés 71 százalékban felelősek az egészségügyi ellátások hatékonyságának növeléséért. Ez nem csak az autóiparra, hanem az egész társadalomra vonatkozik.
– A járműipari cégek mennyire foglalkoznak a munkavállalók egészségének fejlesztésével?
– A MAGE-konferencián elhangzottak szerint a jelen lévő vállalatok harmada jelenleg csak a foglalkozás-egészségügy minimumát nyújtja a dolgozóknak, amely az alapszintű üzemorvosi ellátást jelenti. Örömteli azonban, hogy az összes cég 43 százaléka szeretne többet foglalkozni a kérdéssel és fejlesztene, és a járműipar több mint ötödénél kifejezetten központi kérdésként kezelik a témát, míg csupán 3 százalékuk véli úgy, hogy az egészség mindenkinek az egyéni felelőssége. Az autóipari együttműködésünk részeként felmerült az is, hogy az egészségügyi fejlesztések könnyebben kieszközölhetők lennének, ha a járműipari szereplők adóbefizetéseik egy részét ilyen célokra is felhasználhatnák. Fontos azonban, hogy az iparág belső körökben is indítson ez irányú kezdeményezéseket, és a tagvállalatok felhívják a figyelmet az egészséges életmód, ezen belül a helyes táplálkozás és a testmozgás fontosságára is, de ugyanígy fontos, hogy meghatározó iparágak emeljék fel a hangjukat az egészségügyi ellátások színvonalának javítása érdekében.
– Jellemzően milyen betegségek figyelhetők meg a szektorban?
- A termelésben dolgozók körében a mozgásszervi megbetegedések gyakoriak, a limitált napi mozgásból kifolyólag, ami miatt a szív- és érrendszeri megbetegedések is előtérbe kerülhetnek. Országos szinten is tetten érhető a többek között táplálkozás miatti elhízás és ehhez kapcsolódóan a diabétesz kialakulása. Az irodai dolgozóknál is probléma hosszú távon, ha keveset mozognak, ám a fent említett problémák és betegségek egy kis odafigyeléssel és a prevenciós szemlélet erősítésével megelőzhetők lennének. A járműgyártás egyébként az iparági rangsorban a harmadik leginkább érintett a betegszabadságokkal kapcsolatban, és csak a villamos berendezések gyártása, illetve a gépgyártás előzi meg. A nemzetgazdasági átlag 7,9 nap betegszabadság: a szellemi állománycsoportba tartozóknál 5,2, míg a fizikai munkát végzők között 9,5 nap az átlag, ami a járműgyártásban jóval magasabb értéket mutat, így azt hiszem, tényleg érdemes figyelmet fordítani a Magyarország vezető iparágában foglalkoztatottak egészségi állapotára.
