A diákok lelkesebben dolgoznak azon, amit a régiek rutinból végeznek

– Milyen szakmák a legkeresettebbek a hazai informatikai területen?
– Fejlesztő végtelen mennyiségben kellene. Nem tudom megmondani azt a számot, amennyi embert ki tudnánk helyezni munkára. A partnereinkkel hiába állapodunk meg, hogy egy, két hallgatóra van szükség, tudjuk, hogy hamarosan több fog kelleni. Gyorsan változik a piac. Az IT-s cégek ennek következtében megértették, hogy akkor fognak menni dolgozni hozzájuk, akkor enyhítik a munkaerőigényt, ha nem kérnek tőlük 35-40 órát hetente. Mert a hallgatók első számú munkahelye az egyetem. És nagyszerűen le lehet fedni a hetet két húsz órával szerződött diákkal is.

– Egyre több szó esik a rugalmas foglalkoztatási formákról. A diákszövetkezeti rendszerben való foglalkoztatás ezek szerint spontán módon meg is valósítja ezt.
– Az informatikai munka ráadásul olyan, hogy nem feltétlenül kell helyszínen végezni. Vannak úttörő cégek, amelyek már jó ideje erre a munkavégzési formára támaszkodnak. Viszont még azt is látjuk, hogy sokan megijednek, nem merik vállalni a tanulás melletti munkát. Inkább vesznek fel diákhitelt. Ez nekik is, a munkáltatónak és nekünk is rossz, holott sosem kell elköteleződni teljes munkaidőre. Volt, hogy egy munkaadó egy teljes hónapra elengedte a diákot, mert beadási időszaka volt. Minden megoldható, csak meg kell beszélni előre.

– A gyártó, termelő cégekre mennyire jellemző, hogy diákokat foglalkoztatnak?
– Annyira nem jellemző, azt látjuk, hogy a munkaerő-képzést megoldják belső gyakornoki programmal. Mi azt mondjuk, a diákmunka működtethető megoldás volna számukra is, különösen gépészmérnök-hallgatók esetében.

– Ma mennyire mutat furán, ha a pályakezdő informatikus vagy mérnök olyan életrajzot ad be, amelyben nincs szakmai gyakorlat?
– Ezt azok a cégek veszik rossz néven, amelyeknek nincs is tapasztalata pályakezdőkkel vagy diák munkavállalókkal. Náluk fordul elő jellemzően, hogy diákmunka kiajánlásakor negyven órára vennék fel a fiatalt. Amikor nagy nehezen belemennek, hogy a munka két húszórás diákkal is lefedhető, akkor meg azt kérik, legyen két év tapasztalatuk. De nem lesz, mert tanulnak. Itt indul a mi igazi munkánk, mert igenis minden hallgatónak van már tapasztalata, mert az egyetemen, főiskolán mindenki részt vesz kutatásban, programozási feladatban, labormunkában. Vagy épp az apuka cégének honlapjának fejlesztésében. Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy ezt mind be lehet írni a CV-be, mert ezek szakmai referenciák. Ezenkívül szakmai tesztet végeztetünk a jelentkezőkkel. Hangsúlyozzuk mindig, hogy a diák munkavállaló junior alatti kategória, de lelkes, aktív, és friss tudása, illetve szabadideje van. Viszont kell mellé szakmai vezető, aki fogja a kezét és segíti. Persze készülni kell arra, hogy az első hónapban nem feltétlenül teremt értéket, de ez a minimális befektetés szükséges ahhoz, hogy beálljon arra a szintre, mint bármelyik frissdiplomás pályakezdő. És cserében lesz egy házon belül képzett, motivált szakemberük, akit a tanulmányok végeztével bizalommal fel is vehetnek. Ez nagy előny, mert olyanra formálható a munkaerő, amilyenre akarják.

– Követik a diák munkavállalóikat diplomaszerzés után?
– A tanulmányok végeztével elengedjük a kezüket, de a partnereink visszajelzése alapján tudjuk, hogy a szaktudást igénylő munkát végző diákjaink 75 százaléka ott marad az addigi cégeknél. Így lehet frissdiplomáshoz jutni kétéves szakmai tapasztalattal. És az is előfordul, hogy volt diákunk kerül megrendelői pozícióba, és ő már minket hív, hogy tudunk-e adni informatikust.

– Az IVSZ legújabb, a hazai informatikai szektorról szóló felmérése kimutatta, hogy a kezdő informatikusok a legkisebb munkahelyi feszültség adtán tovább állnak, mert tudják, már délután felveszi őket valaki más. Ez miért van?
– Látjuk ezt a jelenséget, sokkal könnyebben váltanak, mint korábban. Nem akarok rosszat mondani erről a generációról, de a lojalitás sokat változott az utóbbi egy évtizedben. Nagyjából ég és föld. Épp ezért nagyon figyelünk arra, hogy saját magunkat ne kannibalizáljuk. Tehát nem adunk cégnél dolgozó diákjainknak olyan ajánlatot, amivel más munkáltatóhoz csábíthatnánk, mert ez nem lenne korrekt. És a diákoknak is be kell látniuk, hogy nekik is sokkal jobb, ha olyan referenciát mutatnak, amelyből nem látszik, hogy kéthetente munkahelyet váltottak. Továbbá minden partnerünknek van dedikált Schönherzes kapcsolattartója, feléjük jelzik a cégek, ha további munkaerőre van szükségük, de a diák is nekik jelez, ha valami nem stimmel a munkahelyen. Mert például egy huszonéves nem mindig mer odaállni a főnöke elé, és előadni a problémáit.

– Hogy néz ki egy munkaszerződés, van például szabadság, táppénz?
– Nincs, mert a diákmunka nem a munka törvénykönyvének hatálya alá, hanem a Ptk. alá tartozik, a diákok megbízási szerződéssel vannak foglalkoztatva. Ez azért is előnyös, mert inkább a diák határozza meg, mikor akar bemenni dolgozni illetve tanulni. A szabadság tehát nem értelmezhető itt, valamint nincs órakorlát sem, akár 220 órát is dolgozhat egy diák, főleg a nyári hónapokban. A társadalombiztosítást az oktatási intézmény fizeti, teherként csak szja létezik, semmi más, a diák bruttójából 15 százalék jön le.

– Mennyire bizonyultak sikeresnek a vidéki irodák?
– Debreceni irodánk működik a legrégebben a vidékiek közül, így ott már minden területen vannak sikereink. Miskolc is nagyon szépen nő évről évre, bár ott még inkább a hagyományos munkák – leltározás, asszisztens, ügyfélszolgálati munkatárs – dominálnak, és legújabban Pécsen is tapasztaltunk élénkülést. Nagy eredmény, hogy az utóbbi egy-másfél évben sikerült árat emelni a vidéki partnereinknél, mert megértették, hogy a diákmunka értékes, és érdemes piaci árat adni a fiataloknak. Harminc százalékos emelést tudtunk elérni.

– A diák munkavállalók számára milyen óradíjakat kell kifizetni informatikai, műszaki területen?
– A fejlesztői, tesztelői munkakörökben ezek 1200 és 3000 forint körül mozognak, IT-supportban ennél valamivel alacsonyabbak, 1000-1400 forint, mérnök-gyakornoki munkakörökben pedig 1100-1500 forint. A diákok számára a pénz persze mindig nagy motiváció, de az is, hogy izgalmas projektekbe kerülhetnek bele, korszerű technológiával találkoznak, piacképes tudást vesznek át az ott lévő fejlesztőktől. Egyébként érdemes onnan is szemlélni a diákmunkát, hogy az a munka, amit a diák érdekesnek, kihívásnak tart, azt egy ott dolgozó sokszor undorral végzi – háromszor annyi pénzért…