Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A kecskeméti csapat újabb lépést tett az önvezető rendszerek felé
2024.04.19 16:23
Több ezer Cybertruckot hív vissza a Tesla
2024.04.19 15:22
Az USA nyomására Mexikó is keresztbe tesz a kínai autógyártóknak
2024.04.19 14:21
Így lesz elég magyar alapanyag az ipar számára
2024.04.19 13:17Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Ezekben a munkafolyamatokban a leghasznosabbak a kollaboratív robotok
Fotó: KUKA Cobots
Ahogy szinte minden befektetés esetében, a kollaboratív robotok telepítésekor is elsődleges szempont a cégvezetők számára, hogy minél gyorsabb megtérüljön a beruházás. A különböző munkafolyamatokban azonban nem ugyanakkora a kobotok megtérülési mutatója, ezért érdemes áttekinteni, mikor, és hogyan a leghasznosabbak a kollaboratív robotok.
John Horst, az IndustryWeek szakértője három megközelítést különített el a kollaboratív robotok felhasználásának hatékonyságáról. Az első megközelítés a korábbi tapasztalatokon alapszik, a második a komplexitást és a hatást vizsgálja egy koordinátarendszerben, míg a harmadik a legfontosabb elemek súlyozását emeli ki.
Mindhárom megközelítés segíthet abban, hogy milyen munkafolyamatok során érdemes használni kollaboratív robotokat, a három együtt pedig egészen komplex képet ad a kobotok hasznosságáról.
A korábbi tapasztalatok
A TechSolve friss felmérése szerint a gyáriparban a következő területeken a legsikeresebb a kobotok és az emberek közös munkája: alkatrészek ki- és bepakolása, csomagolása, tisztítása, hegesztés, összeszerelés és minőség-ellenőrzés. Alapvetően elmondható, hogy minden monoton, ismétlődő feladat elvégzésére alkalmasak a kobotok.
Horst szerint a kis- és középvállalkozások ezen megközelítés alapján választhatják ki, hogy hol érdemes az első kollaboratív robotjukat bevetni.
A komplexitás-hatás koordinátarendszer
Itt előbb azonosítják a vállalatok azokat a munkaterületeket, ahol bevethetőek a kobotok, ezután azt is megvizsgálják, hogy melyik területen „egyszerűbb” használni ezeket az eszközöket. Emellett a kollaboratív robotok működésének hatását is vizsgálják, tehát azt, hogy az adott munkaterületen mit lehet elérni kobotokkal, mennyire javul például a hatékonyság.
Súlyozás
A harmadik megközelítésben különböző szempontok alapján súlyozzák az egyes munkaterületeket, és ott vetik be a kobotokat, ahol a leginkább érdemes.
Ez egy részletesebb vizsgálatot jelent, aminek során kifejezetten az adott munkafolyamatra gyakorolt hatásokat vizsgálják és összesítik, majd ez alapján döntenek arról, hogy érdemes-e ott bevetni egy kobotot.
A szerző szerint a három megközelítésen ebben a sorrendben érdemes végigmenni, így érhető el, hogy lehető leghamarabb megtérüljön egy kollaboratív robotba fektetett beruházás.
