Orovica Szilárd: ha helyesen használjuk az Ipar 4.0-t, betöltheti a hiányzó szakemberek feladatait

– Számtalan definíció született, jópáran írták körül az Ipar 4.0 jelentését. Hogy szól a Kuka értelmezése?
– Mi a német meghatározást követjük, amely szerint mindez a gyártás digitalizációja. Részei az ember-robot kollaboráció, a mesterséges intelligencia, az önjáró platformok, az additív gyártás, a big data elemzés, a gyártósorok digitális leképezése, a virtuális valóság alkalmazások és még sok más elem. Ezek közül már néhány komponens együttes jelenléte alakítja a gyártósort Ipar 4.0 komformmá.

– 2016 májusában alapította meg a Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot a kormány azzal a céllal, hogy feltárják a nemzetközi ipari kapcsolatokat, és megismertessék a magyar cégekkel az új termelési filozófia előnyeit. Miért tartotta fontosnak a vállalat, hogy tagja legyen az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformnak?
– A német anyaházunk jó példával járt előttünk, ők is részei a német Ipar 4.0 Platformnak, és aktívak annak munkacsoportjaiban. A robotika meghatározó eleme a negyedik ipari forradalom eszköztárának, így önálló igényünk is az volt, hogy a magyarországi ipari forradalom kialakulását ismereteinkkel támogatni tudjuk. A platform kiváló terepe a hasonló gondolkodású cégek megismerésének is. A téma annyira új, hogy nincsenek évtizedes sztenderdek, ezért nagy érték megismerni más vállalatok elképzeléseit és közösen átgondolni a fejlődés lehetéséges irányait.

2016-ban a robotgyártó nyerte a MET Magyarország Zrt. által alapított Innováció és Tehetség Díjat. A fotón Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója és Orovica Szilárd, a Kuka Robotics Hungária ügyvezető igazgatója.

– Milyen feladatokkal, vállalásokkal jár a tagság?
– Részt veszünk több munkacsoport munkájában, ezek stratégiai, valamint a gyártás és logisztika területen dolgozzák fel az Ipar 4.0 szempontokat. A munkacsoportok résztevői az ipar, akadémia és szabályozás tagjaiból állnak, így a különböző fontos szempontrendszerek mind megjelennek a munka során.

– Hogyan tud segíteni a magyar kisvállatalatoknak a Kuka a digitális forradalommal járó technológiák elsajátításában?
– Több megoldásunk is van, ami illeszkedik az Ipar 4.0 technológiájába. Az önjáró robotplatformok, az ember-robot együttműködésre képes szenzitív és kollaboratív robotok vagy a távdiagnosztikára és távirányításra alkalmas megoldások már jelen vannak a cégünknél, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatcsere, bemutató nyitva áll az érdeklődők számára. A német központunkban pedig a mindennapi környezetben is megismerhetőek ezek a megoldásaink.

– Hogy látja, a negyedik ipari forradalom milyen válaszokat adhat a munkaerőhiányra?
–Ha helyesen használjuk az egyes elemeket, akkor egyrészt az betöltheti a hiányzó szakemberek feladatait – például a hiányzó szakképzett hegesztők helyettesítése robotokkal –, másrészt segíthet a magasabb szintű munka gyors betanulásában is, például szervizes feladatok támogatása virtuális valóság alkalmazásokkal. Másik szempontból a digitalizáció új munkaköröket is fog teremteni. Aki ilyen szemmel választ magának szakmát, vagy képezi magát tovább, az gond nélkül fog tudni elhelyezkedni a munkaerőpiacon a jövőben is.

– Az IVSZ elnöke úgy fogalmazott, a digitális analfabéták fogják ellehetetleníteni a magyar járműipart. Milyen irányba kellene elmozdulni az oktatásnak? Mit tesz azért a Kuka, hogy a dolgozói együtt fejlődjenek a változó technológiával?
– El kell szakadni a évtizedek óra berögződött rutinokról, és megvizsgálni, milyen képességekre lesz szükség a 21. századi munkaerőpiacon. A World Economics 2015-ös ajánlása szerint különböző kompetenciákra – például kritikus gondolkodásra, együttműködési képességre, kreativitásra, kommunikációs képességekre –, továbbá különböző jellemvonásokra – kíváncsiságra vezetői képességekre, kitartásra, kezdeményezőkészségre, szociális érzékenységre –van szükség. A szaktudást infokommunikációs technológiai és pénzügyi ismeretekkel is bővíteni kell. Az egészet pedig az élethosszig tartó tanulás keretébe kell helyezni. Mindez nagyban különbözik az oktatás mai felfogásától. A cégen belül saját belső közösségi oldala van az Ipar 4.0 munkacsoportnak, ahol az ismeretek, a tudatosság és a figyelem is napirenden van.

– A digitális gyártásban nagy szerepet kap a robotizáció. Milyen munkákat végezhetnek kifejezetten robotok?
– Régóta az ismétlődő, nagy pontosságú, nagy terhelésű munkakörök kiváltására használják a robotjainkat. Ez a trend egészül ki az ember-robot kollaborációval, amikor a munkatárs a saját gyártócellájában dolgozik együtt, közösen a robottal. Az emelkedő magyarországi bérköltségek is kedveznek a robotizációnak, hiszen javul a berendezések megtérülési ideje. Így a robotika egyre szélesebb elterjedése várható az iparban, egy új példaként egy új felhasználási terület az áruk komissiózása mobil robotokkal.

– Milyen fejlesztés, beruházás várható a jövőben a Kukánál, ami kapcsolódik az Ipar 4.0-hoz?
– Tovább haladunk a gyártás robotizációjával, a beruházásokat keressük az Ipar 4.0 kompatibilis megoldásokat. További célunk az előrejelző karbantartás megvalósításra pár mintaprojekt esetében.