„Nagyon nehéz túllépni a kézi raklapoláson"

Miért termel ugyanannyi idő alatt kétszer akkora GDP-értéket a holland munkavállaló, mint a magyar? – tette fel a kérdést Farkas Zsolt, a Gép- és Terméktervezés (BME GT3) Tanszék adjunktusa. A válasz röviden, hogy nyugaton a cég és a munkavállaló is rugalmasabban, digitalizáltabban áll a feladatokhoz, így mind a két fél könnyebben reagál a változásokra, és nem utolsó sorban intenzív és folyamatos képzésben részesülnek a munkavállalók.

A digitális gazdaság alapkövetelménye az együttműködés, a szinergiák kihasználása, így a fejlődéshez, az újítások piacra viteléhez elengedhetetlen a karok, tanszékek közötti együttműködés. Ma a fejlesztések nagyon nagy sebességgel implementálódnak, évek kutatása veszhet el, ha egy egyetemi kutatócsoport nem veszi fel a piaci sebességet. Mint mondta, ipar 4.0 tantárgyat bevezetni nincs értelme, mert az minden tudományterületen saját hangsúlyokkal jelenik meg. Viszont egyetemi laborokban kidolgozott hallgatói projekteken keresztül akár másnapra működésbe lehet hozni intelligens rendszereket, ebből a hallgató sokkal többet tanul, mint akármilyen ipar 4.0 tantárgyból. Újfent hangsúlyozta a Pneumobil és a Formula Student versenyautó-építő csapatok kulcsszerepét abban, hogy felkészítse a hallgatókat a piaci és ipari kihívásokra.

Farkas Zsolt tanszékvezető adjunktus és Hegedűs József címzetes egyetemi tanár

Ördögh László a Vivelab Ergo Kft. részéről ergonómiai szimulációs rendszert mutatott be. A ViveLab Ergo szoftver és a Motion Capture technológia emberi munkafolyamatok, mozdulatsorok, ember-gép interakciók virtuális megépítését és szimulálását végzi az ergonomikusabb gyárelrendezések, munkaállomások kialakításáért. A programon rengeteg paramátert lehet beállítani (dolgozó magassága, a bejárt útvonal, teshelyzetek, a csukló hajlásszöge stb.). Az ergonómiai analízis figyeli a kelleténél nagyobb és több, ezért hosszabb távon megerőltetőbb és egészségkárosító mozdulatokat, így például a csuklóhajlítást, guggolásokat. Elemzi és támogatott, elfogadható és elfogadhatatlan kategóriákba helyezi a rögzített mozdulatokat, jelzi azokat a helyzeteket, ahol változtatásra van szükség. Ez már tipikusan software as a service (SaaS), vagyis a digitális gyártástechnológiai színtéren egyre elterjedtebb szoftver mint szolgáltatás világa, amely itt és most éppen foglalkozás-egészségügyi területen segít az optimalizálásban.

Mischinger Gábor szintén a Vivelab Ergo Kft. képviseletében a munkafolyamatoknak az egyes munkavállalókat illető kompetenciájáról beszélt. A munkafolyamatok maguktól nem javulnak, ezért bátran lehet kritizálni, újítani. Azt mondta, merjük elérni a felettesnél, a szervezetben, hogy amit rosszul csinálunk, azt jobbá tesszük. Sok ipari szereplő hiszi el, hogy modernizálni csak nagy befektetéssel lehet. De sok helyen egyetlen fillér fejlesztési forrás sem szükséges, lehet, hogy csak a műhelyet, munkaállomást kell átrendezni, és kicsit átgondolni az anyagáramlást. A munkaheylek konceptív és korrektív tervezésére van szükség, valamint hogy ne hagyjuk elveszni a munkaerőt, fejlesszük, képezzük, mert az újbóli betanítással és képzéssel többször is csak ugyanazt fektetjük a cégbe, magasabb szintre nem emeljük az értékteremtést. Megemlítette, helytelennek tartja, hogy munkabiztonsági ismeretek elsajátítása nélkül el lehet végezni az egyetemet.

Nádasdi Ferenc technológiai mérnök, a Dunaújvárosi Egyetem oktatója a pezsgőpalackozás munkafolyamatain keresztül mutatta be a termék és technológia együttes értékelemzését. Termék és technológia kölcsönösen feltételezik egymást, mint ahogyan a vevői igények is döntően befolyásolják, hogy a terméknek milyen funkciókkal kell rendelkeznie. A terméktervezés tehát nagyrészt a vevői igények termékfunkcióvá alakításáról szól. Fontos megállapítás, hogy technológiai értékelemzés végén egymással ellentétes javaslatok is születhetnek a hatékonyság-növelés érdekében, és mindig a gyártó felelőssége, melyik úton indul el az optimalizálás, vagyis a költségcsökkentés felé.

Szabó Gyula a tavalyi firenzei nemzetközi ergonómiai konferencia tanulságairól számolt be. Mint mondta, nagyon széttartó látásmód jellemzi a világ ergonómiai szakembereit, épp ezért nem lehet kiolvasni, hova fejlődik ez a tudományág. Egyelőre felmérhetetlenek a következményei a „kütyü világnak" a gondolkodásunkra, a kognitív képességeinkre, ám egyre biztosabb, hogy mélyreható társadalmi változásokat hoz. Ám ezzel éles ellentétben áll, hogy mindenféle ipari modernizáció ellenére „nagyon nehéz túllépni azon, hogy kézzel raklapoljanak az emberek", így a munkaköri megbetegedés, a vázrendszeri megbetegedések visszatérő problémát jelentenek a társadalmak számára.

Weszely István, a GTE Konstrukciós Szakosztályának vezetője és az egyesület pályázatának nyertese, Kovács András

A GTE a fiatal mérnökgeneráció támogatása érdekében a közelmúltban diplomaterv-pályázatot írt ki. Ennek nyertese Kovács András, aki a konferencián vette át a díjat. Az egyesület zsűrije a végzős BME-s hallgató ipar 4.0-s moduláris szerelőegységről szóló diplomatervét jutalmazta. Takács János, a GTE elnöke az Autopro érdeklődésére elmondta, örvendetes, hogy a szakmakultúra konferenciákon sikerült teret adni az új technológiák alkalmazásának bemutatására, és hogy egyre több szakdolgozó, fiatal szakember, kutató fordul az új kutatási területek, tudományágak felé. Eddig minden évben kiváló projektekkel tudtak bemutatkozni a GTE konferenciájának szekcióelóadásain.