Digitális ikertestvérek a gyártósoron: hol tartanak a magyar kkv-k?

Szerző: Pardavi Mariann | 2017.06.16. 06:30

Húsz évvel ezelőtt azért alakult meg a graphIT Kft., hogy technológiákkal és megoldásokkal biztosítsa ügyfelei számára a versenyképességet, és az informatikai beruházásaik megtérülését. Ma nagyobb szerepe van az informatikának a gyártósorokon, mint ahogy azt két évtizede gondolhattuk. Fehér Tamással, a vállalkozás kereskedelmi vezetőjével egyebek mellett arról beszélgettünk, hogyan lehet a cégek segítségére egy digitális ikertestvér.

– Megkerülhetetlen kifejezéssé vált a negyedik ipari forradalomra utaló Ipar 4.0 kifejezés. A graphIT értelmezése szerint mit takar ez a fogalom?
– Számunkra egyet jelent ez azzal a tudással, megoldással, amit a partnereinknek adunk. Digitális, tervezés, szimuláció – ezekkel a szavakkal írnám körül az Ipar 4.0-t. Az iparban olyan gyors változások zajlanak, hogy a jelenlegi gyártási módszerek hamar elavulnak, nem követik azokat az igényeket, amelyeket a piac támaszt, tehát hatékonyságot kell növelni. A trendek követésére jött létre az Ipar 4.0.

– A graphIT által forgalmazott Siemens szoftverrel digitális modell építhető fel a gyárról, amelynek révén szimulációk végezhetők anélkül, hogy beavatkoznánk a valós gyártási folyamatba. A Simens saját ambergi gyárában olyan rendszer épített ki, amely tekinthető az Ipar 4.0 mintagyárának is. Milyen eredményekről számolhatnak be?
– A Simatic termékekből több mint egymillió darabot állít elő havonta, 99,9988 százalékos a minőségi mutató mellett. A platformnak az alapja az úgynevezett digitális pár koncepció, amivel a gyártási és termékszimulációkat kapcsolja össze a valóságos gyártási környezettel, illetve a modellszimulációt a termék valós felhasználási környezetével. A digitális ikerpár lehetővé teszi, hogy a terméket vagy a gyártási folyamatot virtuális környezetben vizsgálhassuk meg anélkül, hogy a valóságban azokat megépítenénk – javítva a minőséget, csökkentve a költségeket és az energiafelhasználást. A digitális gyártás fontos része a termelés tervezése, ütemezése, amely a vevői rendelések alapján tudja meghatározni, hogy mikor melyik gépen, melyik dolgozónak mit kell ahhoz tenni, hogy a rendelések határidőre elkészüljenek. Természetesen a termelés tervezését számos paraméter befolyásolhatja, ilyenek a típusonkénti ütemidők, a gépek kapacitása, az átállási és logisztikai idők, és még számos egyéb technológiai paraméter.

– Hogyan növelhető a termelékenység az Ipar 4.0 révén?
– Egyrészről csökken piacra jutási idő: egyre komplexebb termékekre egyre rövidebb fejlesztési időket kell produkálni. Nő a rugalmasság továbbá, hiszen egyedi termékek tömeges termelésére van szükség folyamatosan változó piaci igények mellett. Javul a minőség, mivel amellett, hogy a termelékenységet növeljük, a termékek jó minőségével gyártás/újragyártás idejét csökkentjük. Nem utolsósorban pedig nő a hatékonyság, mivel az erőforrások és az energiafelhasználás jobb kihasználása az Ipar 4.0 egyik kulcseleme.

– A Siemens hazája, Németország úttörő a negyedik ipari forradalom terén is. Mit gondol, Magyarország mikor hozza be a lemaradást?
– A magyarországi multinacionális cégeknél már nemcsak törekvések vannak az Ipar 4.0-ra, hanem meg is valósul az automatizálás, robotika és digitalizálás révén igyekeznek elérni az optimális gyártást. Ugyanakkor a kisebbeknél is megfigyelhetőek az erre irányuló lépések: valamilyen formában szinte mindenhol használják az Ipar 4.0 egyes eszközeit. Például egyre elterjedtebbek prototípusgyártásra, modellezésre a 3D nyomtatók. Az additív gyártás a negyedik ipari forradalom egyik jellemző technológiája.