Gyártósor Betört a kíber fizika az autógyártásba

Betört a kíber fizika az autógyártásba

Mester Nándor | 2014.04.30 09:44

Betört a kíber fizika az autógyártásba

Egyre nagyobb szerepet kapnak a különféle kíber fizikai rendszerek az ipari gyártásban, egyebek között a járműiparban is - mondta Váncza József a Gépipari Tudományos Egyesület hétvégi közgyűlésén, ahol példákkal igazolta, hogy a magyar kutatók is bekapcsolódnak a nemzetközi munkákba.

Hirdetés

A világ fontosabb tudományos műhelyeiben alig van már olyan fontos kutatási terület, ahol ne vizsgálnák a kíber fizikai rendszerek és a gyártás összefüggéseit. Számtalan területen és hálózatban van már ezeknek szerepe, az autógyártásban például a lézeres távhegesztést is ilyen rendszerek bevonásával végzik.

Váncza András kutató, egyetemi tanár a GTE közgyűlésen tartott előadást

Az ilyen rendszerekkel kapcsolatos, kiemelten fontos témák közül manapság négy területre összpontosítanak a kutatók: a mikro méretű egységek termelésére, a folyamatos karbantartásra, a lézer alkalmazására és az úgynevezett tanuló üzemekre. Váncza József aláhúzta: egyértelműen érzékelhető, hogy a virtuális és a fizikai gyártás folyamatosan közelít egymáshoz, illetve egymás ösztönzően működnek.

Jellemzésül elmondta, hogy nagy erőkkel kutatják a miniatürizálás, a nagy tömegű adatfeldolgozás és a hálózatosodás tapasztalatait és lehetőségeit. Előretört eközben a szenzorok, továbbá a szervizorientált számítógépes rendszerek fejlesztése, mint szakterület.

Beszámolt még arról is, hogy valószínűleg magyar irodát is létre hoz majd a világ egyik legtekintélyesebb intézete, a német Fraeunhofer társaság. A szervezet egyébként már több projektet is visz Magyarországon. Egyebek között az Audi, a Bosch, a Continental és a Knorr-Bremse közreműködésével, de a General Electric és a Hitachi is bekapcsolódott egy-egy itteni kutatásba.

"A németek már Industry 4.0-ról beszélnek a kíber fizikai rendszerekkel kapcsolatban. Egyfajta új ipari forradalomnak tartják azt, hogy egyre több területen tudják beemelni a gyártásba az ilyen rendszereket, és a 10-15 évvel ezelőtti ütemhez képest sokkal gyorsabban ültetik át a tudományos eredményeket a gyakorlatba" - mondta Váncza József, aki a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium helyettes vezetője.

Kiemelt Partnereink