Bagdi Attila: robotot vásárolni egyszerű, a szemléletmódot átalakítani nehezebb

– Az új termelési filozófia, az Ipar 4.0 olyan szavakkal forrt össze, mint az automatizálás, az adatbiztonság vagy akár a robotizáció. A robotgyártók igyekeznek is minél inkább meglovagolni ezt a hullámot. A FANUC mivel próbál kitűnni a versenytársak közül?
– Előre is bízunk benne, hogy ez nem csak egy fellángolás, hanem egy már régóta tartó folyamatnak egy állomása, amivel a gyártásautomatizálás még megbízhatóbb, még minőségibb termékeket tud a fogyasztók számára adni. Ebben a feladatban a FANUC abban veszi ki a részét, hogy olyan eszközöket gyárt – említve a robotokat, szerszámgépeket vagy vezérléseket-, amivel napjaink kulcstermékeit lehet nagyfokú megbízhatósággal elkészíteni. Gondoljunk csak bele, milyen követelményeknek kell megfelelni például a kontaktlencsék sorozatgyártásánál, vagy egy autó karosszériájának hegesztésénél, aminek kritikus ütközéseket kell kibírnia. Ilyen termékek gyártásánál elengedhetetlen a nagyfokú megbízhatóság, és a kompromisszum nélküli minőség. Ami az automatizálás új szakaszát, a kollaboratív robotok megjelenését illeti, a FANUC itt is komoly szereplője a piacnak, az egyik legszélesebb robot választékkal, köztük a legnagyobb teherbírású robottal. Minden gyártó árgus szemekkel keresi azokat az ipari területeket, amiket automatizálhat ezzel a megoldással, hiszen ezek a robotok nem igényelnek védőkerítést, így az emberi munkatársaik közvetlen közelében dolgozhatnak. Ez igen komoly fejlődésnek számít a szakmában, hiszen szükségtelenné teszi a drága védőberendezések, kerítések, elhatárolók használatát.

– Ha már a költségeknél tartunk, hogyan alakulnak a vásárló költségei?
– Az ipari robotok tekintetében a költségeket nagyban befolyásolja az alkalmazás fajtája. Ettől függően a beruházás összértékéhez viszonyítva a robot 25 és 75% közötti költséget képviselhet, a fennmaradó összeg az ipari terület kialakítására megy el. Egy gyártóüzem nem kizárólag a robotoktól lesz automatizált, hanem egyfajta szemléletváltás kell, amihez fel kell készíteni az üzemet is.

– Mennyire jellemző a kis cégek részéről, hogy egy adott gyártási folyamathoz robotok segítségét hívják?
– Egyre inkább ez a jellemző. A kkv-k egyrészről krónikus munkaerőhiánnyal küzdenek, szakember hiánnyal, különösképp vidéken, ami nagyban visszaveti a versenyképességüket, ezt igyekeznek kompenzálni a robotokkal, hogy a cégnél megmaradt szakembereket fontosabb, emberi szaktudást igénylő munkakörbe helyezhessék, a robotokra hagyva az ismétlődő, monoton, és nehéz munkát. Emellett jellemzően olyan multinacionális cégeknek szállítanak be, amelyek magas minőségi követelményeket állítanak feléjük; ezekben is a robotok precizitására tudnak hagyatkozni.

– A FANUC milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy az oktatás felkészült szakembereket képezzen?
– Egyértelműen azoknak a fiataloknak a kezében van a jövő, akik magabiztosan használják korunk technikáit. Egy robot is csak épp annyira okos, mint az azt felprogramozó ember, ezért rendkívül fontos a szakemberek képzése ebben a tekintetben is. A FANUC több tucat képzést indít robotjai, szerszámgépei és egyéb berendezései kezelésének, programozásának, karbantartásának oktatására. Emellett távlati célként szeretnénk oktatási intézményekben olyan workshopokat indítani, ahol közelebb kerülhetnek a diákok a robotokhoz.

– A kormány részéről elhangzott a közelmúltban, hogy akár 400 ezer ember is munka nélkül maradhat a fejlődő technika miatt. Milyen választ fogalmazna meg erre a FANUC?
– A robotok nem szüntetnek meg munkahelyeket, sőt a Nemzetközi Robotikai Szövetség statisztikái szerint egy robot telepítése 3,6 munkahelyet teremt. Egyfajta munkaerő piaci átcsoportosulás azonban történni fog: a kis hozzáadott értékkel bíró munkahelyek megszűnnek, ám a gondolkodást, programozást igénylő munkahelyek száma nőni fog. Ezért kap nagy szerepet az oktatás napjainkban.