Érdemes a lengyel Bogárral belevágni a veteránok világába

Biztosan sokan megfigyelték már, hogyan változik egy-egy modell karrierje az életútja során – a mindennapokban használt jármű újkora után eleinte általában beleolvad a tömeg szürkeségébe, később átkerülhet a „lesajnált” kategóriába, majd egyszercsak elkezd kikopni az utakról. Egy idő után értékének csökkenése megáll, ha pedig érzelmi vagy más okok miatt népszerű típusról van szó, a felújított, megőrzött autentikus példányok ára kilövésnek indul.

Ismerős lehet a folyamat a Trabant 601-estől kezdve az Ikarus 200-as szérián át a Moszkvicsokig. Persze mindkét oldalról vannak kivételek – a Volkswagen Bogár vagy a Golf I soha nem voltak igazán lesajnált, fillérekért beszerezhető autók, míg megint más modellek (talán idetartozik az utolsószériás, már négyütemű Wartburg) ára soha nem megy fel igazán magasra, legyenek bármilyen szépen megőrizve vagy felújítva.

Nehéz belőni, mi az, amit érdemes megvenni akkor, amikor éppen a lesajnált kategóriában jár. Másrészt kellő szakértelem is kell ehhez a vállalkozáshoz – én például hiába éreznék rá, hogy mit érdemes venni, ha magam nem tudnám megfelelően restaurálni, felújítani az adott autót. A 2010-es évek elején az egyes, esetleg a kettes Golf tipikusan jó választásnak tűnt, Németországban már akkor milliós tételben keltek el szebb példányok, itthon (nem beszélve a Balkánról) töredék áron lehetett kapni vállalható autókat, amik egy felújítás jó alapját képezhetik.

A lengyel tipp

Ha lengyel autókra gondolunk, elsőre bizonyára mindenkinek a Fiat 126, azaz a Kis Polszki ugrik be. Tíz éve azt is lehetett venni akár pár tízezer forintért, ma már értékesebbek a megmaradt jobb állapotú, napi használatban lévő példányok – alig van már ilyen. A „kispók” ára soha nem fogja az eget verdesni, ez vélhetően igaz a kevéssé hypeolt, de azért jól ismert lengyel kisbuszra, a Żukra is, melynek neve magyarul bogarat jelent. Ennek ellenére érdemes lehet megfontolni egy Żuk beszerzését felújítási céllal, ugyanis ma még lehet venni olcsón a típusból.

A modell érdekességét az adja, hogy viszonylag kevés versenytársa volt a keleti blokkban: a legismertebb a Barkas, mellette a Škoda, az UAZ és a Latvija versenyzett a kategóriában, de ezek közül talán csak az UAZ maradt fent nagyobb példányszámban a strapabírósága miatt. Mivel az UAZ az erdészetekben még egy ma is használt jármű, az ára is magasabb, igaz, könnyebb beszerezhetősége miatt ez is jó próbálkozás lehet – gyakorisága miatt (főleg a volt Szovjetunió területén népszerű) viszont nem biztos, hogy valaha is komolyan felfut az UAZ ára.

A Żuk klasszikus, jól ismert változatát, a kisteherautót (és furgont) már az 1950-es években kifejlesztették, 1956 után közel 40 éves pályafutása során 587 ezernél is több példány készült a típusból - dobozos, platós és furgon kivitelben is.

Most még van olcsó

Körülnézve akár a magyar, akár a környező országok használt járműveket kínáló oldalain, bizony nem találni túl sok Żukot: a magyar, működőképes példányok pár százezer forintba kerülnek, ugyanilyen árakkal találkozni a cseh és a szlovák oldalakon. Ugyanakkor a cseheknél kínálnak egy felújított, nosztalgia Żukot is 75 ezer koronáért, ami átváltva bizony meghaladja az egymillió forintot.

A kínálat természetesen Lengyelországban a legnagyobb, itt több tucat Żuk található a nagyobb oldalakon. Az árak szórása is igen magas: működőképes, egyben lévő, de nem felújított példányokat akár 3-5 ezer zloty-ért, azaz 250-500 ezer forint között is találni, míg a legdrágább felújított példányok ára az 1,7 millió forintot közelíti. Itt viszont már megfigyelhető az árak emelkedése, van olyan hirdetés, amiben kifejezetten felújításra kínálnak üzemképtelen példányokat 5-800 ezer forint körüli áron. A lengyel kínálatban egyébként számos korábbi tűzoltósági példány is van, ilyen kivitel hazánkban is előfordult.

A cikkünk semmiképpen sem tekinthető egy üzleti vállalkozás beindításához szükséges tanácsnak, inkább csak egy tipp, amit főleg a lelkes, felújításhoz értő embereknek ajánlunk.