Közúti járműipari akcióterv 2009-2011

A kijelölt húzóágazatok a GDP-hez hozzáadott értékük, valamint a foglalkoztatásban betöltött kiemelkedő szerepük miatt fontosak Magyarországon. A meghatározott célkitűzések szerint a kormány mind a négy területen a szektor jellegzetességeket figyelembe véve, az ágazatra szabottan kíván a közeljövőben intézkedéseket tenni. Ezek az ágazatok a gazdasági válság elmúltával terveink szerint továbbra is a magyar gazdaság húzóágazatai maradnak.

A járműipari ágazat emelkedése az elmúlt két évtizedben mind Ázsiában mind Kelet-Közép-Európában kiemelkedő volt. Az ázsiai gyártás több olyan problémára is rávilágított, amelyek miatt még inkább előtérbe kerülhet a szektor kelet-közép-európai növekedése. Ilyen problémák a távolságból eredő logisztikai nehézségek, az ázsiai szerte megoldatlan szellemi tulajdonjogok védelme, valamint technológialopás nagymérvű kockázata.

A kelet-közép-európai térségben egyre nagyobb autógyártó centrum van kialakulóban, hiszen Csehország, Lengyelország és Szlovákia egyre hangsúlyosabb szereppel bír az európai járműgyártásban. Magyarországon a járműipar GDP-hez hozzáadott értéke tekintetében mind Európához, mind a világ más részéhez képest az élen jár.

A járműipari végtermékgyártás GDP-hozzájárulása 2006 (a GDP százalékában)

A hazai járműgyártáson belül a közúti járműgyártás bír kiemelkedő szereppel, amely az iparág teljes árbevételének 95,2%-át adja, aminek vezérterméke a személygépkocsi.

A járműipari akcióterv kidolgozásának aktualitását erősítik a kibontakozó globális pénzügyi válság járműiparra gyakorolt hatásai. A 2008-as hitelválsággal összefüggő krízis az általános gazdasági környezet, a fogyasztói bizalom váratlan és gyors megrendüléséhez, a globális iparágat közvetlenül sújtó mélyreható keresleti oldali elbizonytalanodáshoz vezetett.

Jól mutatják ezt az EU27-re készült első 2009. évi előrejelzések is. A megközelítően 20 milliós darabszámot elérő 2007. évi termelés 2008-ban 5%-kal, 2009-ben legalább 15 %-kal csökken. A végtermék gyártók minden, a kormányzatokkal összehangolt igyekezetük (pl. rugalmas foglalkoztatás) ellenére 15% körüli létszám leépítéssel számolnak. Napjainkra Kelet-Közép-Európában is általánossá váltak a termeléscsökkentések, a három műszakos munkarend kétműszakossá alakítása, a hosszú leállások és az elbocsátások.

A válságciklus hosszát most még aligha lehet meghatározni. A hazai beszállítók helyzetét nehezíti, hogy 2008 első felében felgyorsították a fejlesztéseket, növekedtek a legyártott darabszámok, így a szektor túllépett a strukturálisan fenntartható piacméreten, amit a szektornak most, a válságtól sújtva kell korrigálnia.

A fenntartható piacméret a válság további elmélyülésével a jelenlegi tudásunk alapján meghatározhatatlan. Annyit azonban előrevetíthetünk, hogy a piacok várhatóan 2009-ben és 2010-ben sem állnak vissza a korábbi méretre, s az iparág a válság után már nem lesz ugyanaz, mint előtte. Várhatóan az elmúlt évek hitelbősége sem ismétlődik meg, az autógyárak és beszállítóik mélyreható struktúraváltás elé néznek.

A járműiparnak nemcsak, mint a pénzügyi válság által leginkább sújtott területként, hanem mint a magyar nemzetgazdaság jövőjének hordozójaként is prioritást kell élveznie. Ezért irányozta elő a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a járműipar szerkezeti átalakításának elősegítését a szektorra vonatkozó tőkevonzó és megtartó program útjára indításával.

A szektorra vonatkozó válságkezelő intézkedések kialakításánál a hazai közúti járműipar legfontosabb pillérei szolgáltak alapul:

• Munkaerő
• Beszállítók
• Közlekedési és hálózatos infrastruktúra
• K+F, innováció
• Beruházási ösztönzés
A magyar kormány 2009. június elején fogadta el a hazai közúti járműgyártás rövid és hosszú távú intézkedéseit rögzítő, 2009-2011 évekre szóló Közúti Járműipari Akciótervet.

Közúti Járműipari Akcióterv

A Közúti Járműipari Akciótervet az NFGM és a TÁRKI Társadalomkutatási Zrt., valamint a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet közösen készített szakmai tanulmánya nyomán az NFGM dolgozta ki. Az akcióterv kidolgozásánál a szakértő-munkacsoport figyelembe vette a szakmai szerveket tömörítő Autóipari Versenyképességi Munkacsoport javaslatait is.

A Közúti Járműipari Akcióterv központi célja, hogy Magyarországon a 2009-2011 közötti időszakban – intenzív külföldi működőtőke befektetés és növekvő hazai beszállítói tevékenység mellett – a versenytársnak tekinthető közép-európai országokat jellemző dinamizmusnál kedvezőbben alakuljon a járműipari kibocsátás és hozzáadott érték, a
minőségi K+F tevékenység, valamint a foglalkoztatás.

Az akcióterv szabályozási és közpolitikai, valamint fejlesztéspolitikai eszközök igénybevételével kívánja rövidtávon válságkezelő, illetve hosszú távon versenyképesség javító intézkedésekkel biztosítani a szektor fenntartható gazdasági növekedését, valamint a beruházás-ösztönzési rendszer eredményességét. Mindemellett az akcióterv
egyik legfontosabb felvetése, hogy a lehető legkevesebb ráfordítással a lehető legmagasabb hatásfokot érjék el az intézkedések. Így a végrehajtása nem igényel plusz forrásokat, hanem a jelenlegi források átcsoportosítása is elegendő a struktúrajavító intézkedések bevezetéséhez.


Az általános akciók a foglalkoztatottságot és az engedélyezési eljárásokat helyezik a középpontba, míg az ágazat-specifikus akciók esetében a hangsúly a kutatás-fejlesztésre, szakemberképzésre valamint beruházás-ösztönzésre, illetve ehhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésre helyeződik át.

Az Akcióterv legfontosabb struktúrajavító intézkedései:
Munkahelymegtartást célzó intézkedések:

• 4 napos munkahét jogi lehetőségének megteremtése, ami a munkahelyek megtartása mellett a szakmai színvonal növekedését is lehetővé tesz.
• „Magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatása” c. pályázat, ami a pályaelhagyó k+f szakemberek reintegrálására ad lehetőséget. Az NKTH a pályázat 2009. évi meghirdetésére összesen 1,6 milliárd Ft-ot biztosít a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére.

Szakképzés fejlesztését célzó program:

• „Célorientált szakképzés és műszaki felsőoktatás támogatása” ami a képzés munkaerőpiachoz történő igazítását vonja maga után a középfokú– és felsőfokú szakképzés, valamint a mérnökképzés területén.
• A képzési szerkezet modernizálása

Beruházás ösztönző programok:
Autóipari beruházások ösztönzése:
• Beruházásbarát Településekért Pilotprogram kidolgozása és végrehajtása: a program célja a beruházás-ösztönzés hatékonyságának növelése, aminek keretében az IDTH-val közösen településre szabott befektetés-ösztönző stratégiák kidolgozására, munkaerő és oktatásfejlesztési terv kialakítására, marketingtevékenység felépítésére
nyílik alkalma az egyes településeknek.
• FDI menedzseri posztok (IDTH-val együttműködve) létrehozása a befektetők és az önkormányzatok együttműködésének javításáért.
• Logisztikai, infrastrukturális fejlesztések általános támogatása
• Járműipari nagyberuházások engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése:
- 150 hektárnál nagyobb, megfelelő elhelyezkedésű építési területek
adatbázisának összeállítása, összhangban az ipari park címmel rendelkező ipari parkok adatbázisával.
- A beruházáshoz szükséges engedélyek minél gyorsabban beszerezhetővé tétele.
- Gyors és a közérdeket szem előtt tartó hatékony kisajátítási és engedélyezési eljárás kodifikálása.
- A „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt projekt” kiterjesztése állami
támogatásban nem részesülő projektekre Az engedélyezi eljárás ilyen irányú könnyítései eredményeképpen növekedne a járműipari beruházások száma, csökkenne az eljárások átfutási ideje.
• A járműipari akcióterv átfogó monitoringja és az ágazati partnerségi
együttműködés fejlesztése, ami növeli az akciótervben kialakított feltételrendszer hatékonyságát.

Beszállítói képességek fejlesztésén keresztüli beruházás ösztönzés:
• Autóipari nagyberuházásokhoz kapcsolódó beszállító-fejlesztési programok megvalósítása keretében mind a szolgáltatási mind a finanszírozási beszállítói háttér biztosítása. A program pénzügyi hátterét a GOP keretében meghirdetett pályázatok képezik.

• Beszállítói Program továbbfejlesztése a beszállítói szektor finanszírozási, hálózatépítési, szolgáltatási eszközeinek megerősítésével. Új elemek kialakítása és bevezetése segítségével előmozdítani a magyar beszállítói kört jelentő kkv-ék helyzetét.

• Elsődleges, multinacionális beszállítók és/vagy autógyárak és alsóbb fokú beszállítók közös pályázati lehetőségének megteremtése
- Így OEM-ek és a Tier-1 beszállítók számára klaszterszerű jogok megadása, ami megnyitná előttük a klaszter-pályázatokat, miközben nem róna plusz költséget a pályázatokra.

K+F tevékenységet előmozdító programok:

• Új Magyarország Fejlesztési Terv és Kutatási és Technológiai Innovációs Alap K+F+I pályázatok feltételrendszerének szektorspecifikus kialakítása, ami magában foglalja a k+f pályázati eljárások egyszerűsítését is.
• Járműipari húzóágazati K+F program indítása, aminek keretében megvalósulhat a technológiafejlesztési programok gyorsítása, valamint a technológiai platformok és a nemzeti technológiai központok továbbfejlesztése, ezáltal is javítva a fejlesztések alkalmazási arányát.

• K+F pályázati alsó értékhatárának és önrészének életszerűen alacsonnyá tétele, így növelve a k+f kkv-k pályázási esélyét, és a versenyt a szférába.
• Az Innovációs Alap iparágból eredő eszközeinek visszaforgatása, a célirányosabb és hatékonyabb alapkutatások és alkalmazások megvalósításáért.

Az intézkedések végrehajtásának kerete

A járműipar előmozdítását célzó akcióterv megvalósításáért a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Versenyképességi Szakállamtitkársága felel. A megvalósítás sikerének érdekében a jövőben további egyeztetésekre kerül sor a járműipari ágazat meghatározó szereplőivel, valamint társadalmi partnerekkel. Az egyeztetések során alakulnak majd ki az Akcióterv végrehajtásának részletei.

A struktúrajavító intézkedések várható hatásai

• A beruházás-élénkítő intézkedések nyomán várhatóan növekedni fog a magyarországi járműipar által kibocsátott termékek száma, ezáltal is lendületet adva a magyar GDP növekedési ütemnek.
• A kutatás-fejlesztést előtérbe helyező programok hatására a hazai járműipari vállalkozásoknak nagyobb lehetőségei lesznek a nemzetközin piacokon.
• A járműipar kibocsátásának növekedése magával hozhatja a területen foglalkoztatottak számának emelkedését is.
• A kedvező befektetési környezet megteremtését követően a működőtőke befektetések számaránya is növekedésnek indulhat, amely az egész nemzetgazdaság számára jelentős eredményekkel járhat.