Kilián Csaba: meghatározó változások elé néz a magyar járműipar

– Ha visszatekintünk az idei év kezdetére, számos jól hangzó terv, mérföldkövek, bátor számadatok juthatnak eszünkbe. Most, az év utolsó napjaiban úgy tűnik, kihívásoktól sem mentes, színes esztendőt hagy maga mögött a járműipar. Helytálló ez a kijelentés?
– Mindenképp nagyon színes év volt 2016 a magyar járműiparban. Az egyik fő kihívást a megfelelően képzett munkaerő biztosítása jelentette és jelenti most is, ám ez világszerte probléma, nem csupán Magyarországon. A régiónkban talán egyedül Lengyelországban jobb egy kicsit a helyzet, de ismereteim szerint ott is kimagasló az ukrán vendégmunkások létszáma. Még Japánban sem könnyű kellő számú szakembert találni, sőt, a milliárdos lakosú Kínában is egyre több problémát okoz a szakképzett, minőségi munkaerő hiánya. A nagy kérdés pedig az, hogy miként lehet ilyen feltételek közepette növekedni, újabb beruházásokat vonzani.

– Ennek ellenére több alkalommal is beszámolhattunk jelentős befektetésekről. E téren milyen mérleget vonhatunk?
– A MAGE tagvállalatai valóban számos jelentős beruházást hoztak, hoznak hazánkba, amelyek összértéke az elmúlt években éves szinten meghaladta a 2 milliárd eurót. A teljesség igénye nélkül említhetném a Mercedes gyárbővítő, majd újabb gyár létrehozására irányuló beruházását, a Thyssenkrupp Presta új gyárát, a Continental makói, váci fejlesztéseit, az indiai Samvardhana Motherson Group (SMG) kecskeméti beruházását és a Knorr Bremse, Audi, Rába, Dana, FAG, Robert Bosch beruházásait.

– Termelési oldalról mennyire lehetünk elégedettek a magyar teljesítménnyel?
– Ami az év egészét illeti, még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de előzetesen úgy tűnik, összességében hozni fogja a magyar járműipar a tavalyi eredményeket. A járműgyártásban talán lesz némi csökkenés, a motorgyártás viszont várhatóan meg fogja haladni a 2015-ös értéket. A motorgyártásban felül fogja múlni korábbi értékeit az Opel, autógyártásban jól teljesít a Suzuki, a Mercedes-Benz növekszik, az Audi közben már elektromos motorok gyártására készül.

– Az év meghatározó folyamata volt a dízelbotrány kezelése, amely egyre több gyártót érint. – Mennyire hagyott nyomot ez az ügy a hazai és a globális járműiparban?
– A dízelbotrány szorosan összefügg azzal a hihetetlen nagy változással, ami az alternatív hajtások elterjedése kapcsán tapasztalható. Világszerte technológiai áttörések küszöbén állunk, egyre több új modell jelenik meg, a következő években sorra küldik piacra ilyen típusaikat az autógyártók. Nem véletlen, hogy a győri gyár is készül a változásra. Ezen a téren kiemelkedő jelentőségű a Samsung SCI gödi beruházása is – 2018-ra tervezik elérni a teljes gyártókapacitást, ekkor 50 ezer elektromos vezérlésű gépjárműhöz gyártanak majd akkumulátort. Fontos felismerni, hogy az elektromos motor egyszerűbb konstrukció, erre pedig a beszállítóknak különösen figyelniük kell. Időben váltani kell, felzárkózni a nemzetközi versenyhez. A magyar kormány is elkötelezte magát az elektromos hajtás fejlesztésének, elterjesztésének támogatása mellett.

– Ez a válasz már a jövő felé mutat, amely kétségkívül sok kérdést tartogat. Mi vár a magyar járműiparra?
– Nagyon fontos, hogy lépést tartsunk a világgal, az Ipar 4.0, az elektronika növekvő szerepe kapcsán. A jövőben egyre fontosabb lesz, hogy a digitalizáció, IT (big data, üzleti intelligens megoldások), infokommunikáció, vezető nélküli gépkocsi, okos város stb. fejlesztésekbe hogyan tudunk bekapcsolódni. Ezért is szerencsés, hogy novemberben Budapesten tartották a Regional Digital Summit rendezvényt, amelyen a Visegrádi Négyek mellett Ausztria és Németország is képviseltette magát, s ahol a többi között ezekről a témákról volt szó. Nagyon jelentős fejlesztésekre lesz szükség nemcsak vállalati, technológiai szinten, hanem össze kell hangolni országok, régiók távközlési, energetikai, infrastrukturális fejlesztéseit, valamint annak jogszabályi környezetét is. Mindehhez pedig politikai akarat, magas szintű koordináció is szükségeltetik.

– Mi az, ami kifejezetten a vállalatokra vonatkozóan elmondható 2017-et illetően?
– Bizakodó vagyok, további növekedésre lehet szerintem számítani. Az OEM vállalatok esetében nagy kérdés, hogy miként alakulnak a globális piaci eladások, eközben a Tier1, Tier2 beszállítói körnek komoly megrendelései vannak, a beruházások, fejlesztések is ezt igazolják. Egyre több feladat hárul ráadásul a beszállítói lánc alacsonyabb szintű tagjaira, így a kkv szektor is egyre több fejlesztési, innovációs megbízást kaphat. Erősek és erősödnek a hazai kutatás-fejlesztési központok – a Bosch ma már több mint 2000 főt foglalkoztat budapesti K+F központjában, de a Knorr Bremse, thyssenkrupp Presta, Continental, Audi, NI stb. vállalatoknál is több száz fős K+F központok működnek. Ugyanakkor nagyon fontos törekedni arra, hogy a magyar kkv-k is ki tudják használni az EU fejlesztési forrásait, előre tudjanak lépni az értékláncon, együttműködve az OEM-ekkel, az első-, másodkörös beszállítókkal az új fejlesztések kidolgozásában, megvalósításában. Csak így maradhatunk versenyben a nemzetközi mezőnyben. Az első felvetéshez visszatérve számos tennivaló adódik a tehetségek felkutatását, kinevelését, megtartását illetően, mert ez a záloga annak, hogy a jövőben, hosszú távon is versenyképesek legyünk.