Vége a hazai gazdaság szárnyalásának?
Fotó: Pexels
A tavalyinál mérsékeltebb, ám uniós összehasonlításban így is erős, 3,5 százalékos gazdasági növekedés várható az idén Magyarországon a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. szerint.
Palócz Éva vezérigazgató jelezte, hogy előrejelzésük „belesimul" a prognózisok átlagába. Hozzátette: óvatosságuk egyik alapja az a gazdasági törvényszerűség, hogy a kiugró eredményű esztendőket a növekedési faktorok változatlan megléte esetén is rendszerint átlagosak követik. Másrészt előrejelzésük számos, jelenleg még be nem látható hatású kockázati tényezővel számol.
Veszély: a német járműipar gyengélkedése
Ezek közül kiemelte a koronavírus terjedésének, a kínai gazdaság vártnál jelentősebb lassulásának és az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanságának hatásait, továbbá az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, valamint a brexit még nem látható következményeit. Közvetlen kockázatként értékelte Magyarországra nézve a német járműipar gyengélkedését, ugyanakkor hangsúlyozta: a hazánkban gyártókapacitással rendelkező nagy autómárkák megrendelési állománya és várakozásai nem mutatnak aggasztó jeleket.
Emlékeztetett: tavaly az ipar és a szolgáltatási szektor húzta a gazdaságot, míg a közel 5 százalékos GDP-növekedéshez a mezőgazdaság szerény mértékben járult hozzá. Ezzel párhuzamosan rendkívül gyorsan nőttek a fogyasztás és a beruházások. Utóbbi bővülése az idén mérséklődik, ám a fogyasztás erősödésének üteme változatlan marad.
Tovább nőnek a jövedelmek
Az elmúlt év béremeléseit „óriási mértékűnek” nevezve arról is beszélt, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér idei növekedése a jövedelmek további emelkedését vetíti előre. A tendenciát a munkaerőhiány még táplálja, ám hosszabb távon a bérek ilyen ütemű növekedését a cégek nem képesek elviselni – tette hozzá. Erre utaló jelnek tartja, hogy egyre több vállalat szűnik meg, és a munkaerő-kiváltás is felgyorsult. Hozzátette: 2020-ra a hitelfelvételek növekvő aránya mellett a lakossági megtakarítások ütemének csökkenésére számítanak.
Előadásában Palócz Éva felidézte: 2017 óta 20 százalék körül növekedett a beruházások volumene Magyarországon, ezek jellemzően stabil vállalati és az EU-s forrásoktól függően hektikusan ingadozó állami beruházások.
Az infláció alakulásáról elmondta, az ipari termékek árára a kínálati dömping miatt még a forint árfolyamgyengülése sem hatott. Közölte: bár a kilátások meglehetősen bizonytalanok, prognózisuk szerint az idén is „a bűvös 4 százalék” alatt marad az éves pénzromlás, az első negyedévet azonban előreláthatólag ezt meghaladó infláció jellemzi majd.
