Tovább húzódik az acél- és alumíniumimportot sújtó pótvámok ügye
Fotó: Pexels
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elhalasztotta a döntést az amerikai acél- és alumíniumimportot sújtó pótvámokról, így Joe Biden amerikai elnöknek több ideje marad, ha rendezni akarja az évek óta húzódó vitát a fő kereskedelmi partnerekkel.
A WTO háromtagú választottbírósága, amely Kína, az Európai Unió, India, Norvégia, Oroszország, Svájc és Törökország panaszát vizsgálja, már korábban közölte, hogy végleges jelentése nem várható 2020 ősze előtt. Ez már eleve azt valószínűsítette, hogy a 2020. novemberi amerikai elnökválasztás előtt nem hoz döntést.
A testület egy közleményben tudatta, hogy legkorábban is ez év második felében dönt az ügyben. A késlekedést a koronavírus-járvánnyal magyarázta.
Trump nemzetbiztonsági lépésként indokolta
Donald Trump amerikai elnök 2018. március 8-án írta alá azt a két proklamációt, amelyek alapján március 23-tól kezdve az acéltermékek behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos pótvámmal sújtották. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését.
Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai egybehangzóan a szabadkereskedelem elleni szabályszerű támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak minősítették Trump elnök döntését a védővámok bevezetéséről. Az Európai Unió és Kína különösen nehezményezte azt, hogy Trump elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozott döntésében.
Nem diszkriminálhatnak WTO-tagállamokat
Az intézkedés miatt 2018-ban kilenc panasz - nyolc országtól és az EU-tól - érkezett a Kereskedelmi Világszervezethez. Kanada és Mexikó azóta már visszavonta keresetét, mivel sikerült megállapodni az Egyesült Államokkal hármójuk szabadkereskedelmi megállapodásának felülvizsgálatakor.
A Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint a külföldi kereskedelmi cégekre ugyanannak a nemzeti szabályozásnak kell vonatkoznia, mint a hazai cégek esetében. A kormányok nem diszkriminálhatnak más WTO-tagállamokat, vámokat csak bizonyos körülmények között lehet alkalmazni, a vélelmezett szabálysértéseket pedig a WTO vitarendezési testülete elé kell utalni.
Európai Unió: ez nem nemzetbiztonsági ügy
Vannak azonban kiskapuk, ilyen például a nemzetbiztonsági kockázatokra való hivatkozás. Elvileg, ha ténylegesen nemzetbiztonsági megfontolások állnak a döntések mögött, nem kell alkalmazni a világkereskedelmi szabályokat.
Az Egyesült Államok érvelésének az a központi eleme, hogy minden országnak jogában áll dönteni arról, mit tekint nemzetbiztonsági ügynek, nyilvánvalóan nem egy Genfben ülésező háromtagú WTO-testület határozhatja ezt meg.
Az Európai Unió viszont azzal érvelt, hogy a Washington által egyoldalúan bevezetett pótvámok nem az amerikai nemzetbiztonságot, hanem a „Tegyük ismét gazdaggá Amerikát" célt szolgálják, parafrazálva a Donald Trump által gyakran hangoztatott, „Tegyük ismét naggyá Amerikát" jelszót.
Az Európai Unió évente körülbelül 6 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba 2018 előtt.
