Rekordszintű ellátási fennakadásokkal küzd a brit gyáripar
Fotó: BMW Group PressClub Global
Emelkedtek a brit feldolgozószektor aktivitásának februári mérőszámai, de ebben nem csekély szerepük volt a beszállítói oldalon kialakult, sokszor alapanyaghiányt okozó fennakadásoknak, és a szektor tényleges aktivitása éppen ezek miatt valójában stagnált. A brit üzleti szektor derűlátásának mutatója ugyanakkor hat és fél éve nem mért csúcson jár, jelezve, hogy a vállalatok a koronavírus-válság enyhülésére számítanak.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gyáripar szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) februárban 55,1 volt a januárban mért 54,1 után.
Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának csökkenését, az 50 feletti mutatók az adott ágazat tevékenységének élénkülését jelzik.
Így a brit feldolgozószektor februári BMI-indexe elvileg a gyáripari tevékenység lendületes bővülésére vallana, ráadásul az ágazat aktivitási mérőszáma immár kilenc hónapja megszakítás nélkül emelkedik.
Iszonyú késedelmek beszállítói oldalon
Az IHS Markit elemzői kiemelik azonban, hogy az átfogó index emelkedéséhez a legnagyobb mértékben a beszállítói oldalon kialakult rekordközeli szállítási késedelmek járultak hozzá, és a szektor tényleges kibocsátási értékét mutató részindex a januári 50,7-ről 50,5-re - gyakorlatilag stagnálást jelző szintre - csökkent a múlt hónapban.
A beszállítási idő az IHS Markit számítási módszertana alapján 15 százalékos súllyal szerepel a BMI-indexben, és inverz módon számolják hozzá az átfogó mutatóhoz, hogy mozgása összehasonlítható legyen a többi aktivitási részindexszel.
A brexit és a koronavírus megtette hatását
A februári feldolgozóipari BMI-index ismertetéséhez fűzött kommentárjában Rob Dobson, az IHS Markit közgazdasági igazgatója hangsúlyozta: a beszállítási időszak hosszabbodása normális esetben az egyre élénkülő gazdasági aktivitás kedvező jele lenne, ezúttal azonban a jelenség nagyobb mértékben kötődik a brit EU-tagság megszűnéséből (brexit), illetve a koronavírus-járványból adódó fennakadásokhoz, mint bármilyen más tényezőhöz.
Dobson kiemelte, hogy az emiatt kialakult, a részegységek és nyersanyagok rendkívül széles körére kiterjedő hiányhelyzet négy éve nem mért magasságba hajtotta a brit feldolgozószektor ráfordítási költségeinek inflációját. Mindezek ellenére azonban a brit üzleti szektor derűlátásának mérőszáma 77 havi csúcson jár.
Az IHS Markit ismertetése szerint a felmérésbe bevont üzleti vállalkozások 63 százaléka arra számít, hogy egy év múlva magasabb lesz kibocsátási értéke a mostani szintnél.
Az optimista hangulat a felmérés szerint abból a várakozásból ered, hogy a világgazdaság kilábal a koronavírus-válságból, és enyhülnek a brexithez kötődő bizonytalanságok is.
Fellendülést hozhat a második negyedév
A brit statisztikai hivatal (ONS) előzetes becslése szerint a koronavírus-válság miatt soha nem mért ütemben, átlagosan 9,9 százalékkal zuhant tavaly a brit hazai össztermék (GDP), amely így a 2013-ban regisztrált szintre esett vissza.
Londoni makrogazdasági elemzők várakozása szerint ugyanakkor a gyors ütemű oltási kampány és az ennek nyomán várható nyitás eredményeként már az idei második negyedévben lendületes növekedés kezdődik a brit gazdaságban.
A Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely például azzal számol, hogy a brit gazdaság teljesítménye a második negyedévben 6 százalékkal, a harmadik negyedévben 2-2,5 százalékkal növekszik negyedéves összevetésben.
