Kezdődnek a kamionkartelles perek, évekig gyűrűzhet az ügy
Fotó: Pixabay
A müncheni bíróság január második felétől kezdi első fokon tárgyalni azokat a pereket, amelyek felperesei a nagy európai kamionkartell károsultjai. A piacbefolyásolás története 1997-ben kezdődött és 2016-ban ért véget hatalmas büntetések kiszabásával nagy kamiongyártó cégekre. Egyéni vállalkozók, flottakezelők, nagyvállalatok közel két évtizedig áron felül vásárolták a haszongépjárműveket, mit sem sejtve, hogy az MAN, a Volvo, a Renault, a Daimler, az Iveco, a DAF és a Scania összejátszik a fejük felett és egyeztetnek az árazásról. Hatalmas pereskedések indulnak, eurómilliárdokról döntenek a következő pár évben.
Az Európai Bizottság 2016-ban csapott le az európai kamiongyártó vállalatokra, és piacbefolyásolás miatt közel 3 milliárd euróra büntette őket. A Scania vitatta a büntetés jogosságát, ügyük tovább húzódott, ám aztán ők is kifizettek 880 millió eurót. Arról, hogy a gyártók hogyan folytathattak meg nem engedett üzleti gyakorlatot húsz éven át, több elmélet is van, mindenesetre jól jelzi a dolog nagyságrendjét, hogy több gyűjtőperben összesen 200 ezer jármű vásárlása ügyében több mint hétezer cég perel a kontinens 26 országából.
A kartell két évvel ezelőtti állásáról itt írtunk, akkor a legtöbb gyártó már elfogadta a rájuk mért pénzbüntetést, de a Scania még ellenállt.
Balatoni Gábor, a károsultakat képviselő Marzillier, Dr. Meier & Dr. Guntner (MMG) Ügyvédi Iroda ügyfélszolgálat vezetője kérdésünkre elmondta, Magyarországon minden olyan fuvarozót érinthet a kartellezés, aki 6 tonna összteherbírásúnál nehezebb haszongépjárművet vásárolt 1997 és 2016 között. Az ügyvédi iroda nem pertársaságban, hanem egyedi ügyekként kezeli a megbízásokat, de ezekkel azonos időben járulnak a müncheni bíróság elé. A kérdésre, hogy mennyi ügyfelük van, Balatoni Gábor pontos számot nem tudott mondani, de mint nemzetközi ügyvédi iroda, az MMG összeurópai szinten 20 ezernél több esetet kezel, a számítások szerint ez még idén 40 ezerrel nőni fog.
A kártérítés alapját az képezi, hogy a gyártók egymással egyeztetve magasabb áron kínálták a teherautókat és nyergesvontatókat, mint azt a piac indokolta volna. Erre csapott le az Európai Bizottság, és ebből következik a több százezer keresetindítás is. (Az érintett gyártmányok és típusok listája itt olvasható.)
Még nagy menet lesz az igazságszolgáltatás
Kártérítésre jogosult az is, aki használtan vette gépjárművét. Ezt egy német bíróságnak az ügyben született döntése meg is erősítette. Vagyis hogy ha az új teherautó ára magasabb volt, akkor ahhoz a használtpiac is igazodott. (Viszont jogosan merül fel a kérdés, hogy az, aki a kérdéses idő alatt eladta értéktárgyát, jobban is járt.)
"Innen viszont már nagyon komplikált a kártérítési érték kiszámítása. Ennek meghatározása tértől (hol vásárolták) időtől (mikor), járműfelszereltségtől és járműgyártótól, típustól is függ" - indokolta a megegyezés nehézségeit a szakértő. A kártérítési összeg egy 70 ezer euró árú jármű esetében 6 és 20 ezer euró között alakulhat.
Több társulás is alakult a kártérítés érvényesítésére, egyik ilyen a Marzillier, Dr. Meier & Dr. Guntner (MMG) Ügyvédi Iroda által indított truckrefunds.com
Ám első fokon nem számít fordulatra vagy azonnali sikerre az MMG, a vélekedés szerint mindenképp el kell jutni a másodfokú ítéletig, hogy a gyártók érdemben reagáljanak a keresetekre, majd ekkor nyílik esély peren kívüli egyezségre. Az ügy előrehaladásának csigalassúságára példa, hogy az ügyvédi iroda 2018 decemberében adta be az az első pertömeget, de a német bíróságon még ma sincs kitűzve első tárgyalási időpont.
Mi van a lízingelt haszongépekkel?
A kartellezés ügyében az Európai Bíróság ítélkezett már, mégpedig többek között egy magyar fuvarozó cég javára. A Tibor Trans Kft. és jogi képviselője, a Schmidt Ügyvédi Iroda által indított eljárás végzése kimondja, nincs jelentősége annak, hogy melyik kartelltagtól vették a kamiont, bármelyik kartelltag perelhető. Annak sincs jelentősége, hogy milyen szerződéses konstrukcióban vásárolták a kamionokat – gyakori védekezés ugyanis, hogy a kamionokat lízingelték, így jogilag nem a lízingbe vevő a tulajdonos, tehát nem őt érte a kár. A valóság ezzel szemben az, hogy a lízingbe vevőt érte a kár, hiszen a lízingbe adó a kartellel megnövelt árakra csak rátette a saját hasznát.
Nyitókép: pixabay.com
