Az üzleti szektornak bőven lesz baja a brexittel
Fotó: Pixabay
Liam Fox volt brit külkereskedelmi miniszter szerint nem lesz lehetséges a teljesen akadálymentes kétoldalú kereskedelem az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után.
Liam Fox, a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának befolyásos tagja és alsóházi képviselője, aki az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormányában tavaly nyárig állt a külkereskedelmi tárca élén, a davosi világgazdasági fórumon tartott felszólalásában kijelentette: ma is vannak olyanok, akik „kitartóan beszélnek a súrlódásmentes kereskedelemről" az EU egységes belső piacával, erre azonban a brexit után „egyszerűen nem lesz lehetőség".
Fox szerint miután az Egyesült Királyság kilép az EU belső piacáról is, nem lesz mód a tagsággal járó előnyök „kicsemegézésére".
Ez az Európai Unió álláspontja és ezt London el is fogadja, de az EU-nak sem lesznek előnyei a továbbiakban, vagyis nem törekedhet az ellenőrzésre egy olyan ország felett, amely nem tagja a belső piacnak és a vámuniónak.
Innentől önálló döntéshoztal
Liam Fox szerint a brexit után az Egyesült Királyság saját magának tartja fenn az ellenőrzést döntéshozatali mechanizmusa felett, mivel a kilépés egész koncepciójával lenne összeegyeztethetetlen, ha a továbbiakban is automatikusan hozzáigazítaná saját szabályozási rendszerét az EU által végrehajtott módosításokhoz.
Ez politikailag is elfogadhatatlan lenne a brit kormány számára, és azoknak is, akik a brit EU-tagságról tartott 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak.
A minap ugyanezt a figyelmeztetést intézte a brit üzleti szektor címére Sajid Javid pénzügyminiszter is.
Javid a Financial Times-nak nyilatkozva kijelentette: London részéről semmiféle igazodás nem lesz az uniós szabályokhoz a brexit után. „Nem veszünk át szabályokat, nem leszünk tagjai az egységes belső piacnak és a vámuniónak sem, és mindez már az idei év végétől így lesz" - mondta.
A brit pénzügyminiszter ezzel arra utalt, hogy a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnése után várhatóan elkezdődik egy átmeneti időszak, amely december 31-ig tart, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyban.
Az EU még nyújtaná az átmeneti időszakot
Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták – legutóbb a londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
Boris Johnson miniszterelnök azonban az Európai Bizottság vezetőjével tartott londoni megbeszélésén - csakúgy, mint már korábban is többször - leszögezte, hogy erről nem lehet szó, az átmeneti időszak december 31-én véget ér.
A brit üzleti szektor aggódik
A brit üzleti szektor szervezetei ugyanakkor többször is figyelmeztették a brit kormányt, hogy ha az idén nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.
Sajid Javid pénzügyminiszter azonban a Financial Timesnak adott interjúban erre úgy reagált: a vállalati szektor 2016 óta tudja, hogy megszűnik a brit EU-tagság.
Hozzátette: kétségtelen, hogy ennek „így vagy úgy", de hatása lesz az üzleti szektorra, és „egyes vállalatoknak ebből előnye származik majd, másoknak nem".
Nyitókép: Pixabay
