A cseh és a német kormány is bértámogatást ad
Fotó: Volkswagen Newsroom
A szövetségi munkaügyi ügynökségnél (BA) március eleje óta 470 ezer vállalkozás jelentette be, hogy alkalmazni kívánja a kieső bér egy részének állami támogatású pótlására épülő rövidített munkaidő intézményét - mondta Hubertus Heil szövetségi munkaügyi és szociális miniszter berlini tájékoztatóján. Csehországban is döntöttek a bértámogatásról, mivel attól tartanak, hogy 450 ezer alkalmazott veszítheti el munkáját.
Azt még nem lehet pontosan felmérni, hogy a munkaadók mennyi foglalkoztatottat állítanak át rövidített munkaidőre, de igen valószínűnek tűnik, hogy számuk meghaladja majd a legutóbbi nagy krízis, a 2008-2009-es pénzügyi világválság legsúlyosabb szakaszában regisztrált 1,4 millió főt - mondta a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a rövidített munkaidő alkalmazásának terjedése révén emelkedő állami kiadásokat nem kívánják járulékemeléssel ellensúlyozni. A koronavírus-járvány okozta válság egy kitűnő állapotban lévő munkaerőpiacot ért el, az utóbbi években rendre nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség, és így a BA-nál jelentős tartalék halmozódott fel.
Detlef Scheel, a BA elnöke a bértámogatásért jelentkező cégek számának növekedési ütemének mértékét érzékeltetve elmondta: a márciusi 470 ezer előtt egy hónappal, az idén februárban mindössze 1900 cég kezdeményezte a rövidített munkaidő bevezetését, tavaly pedig havonta átlagosan 1300 vállalat jelentkezett.
Most nem csak a feldolgozóipar jelentkezett
A márciusban jelentkező cégek csaknem valamennyi ágazatot lefedik, szemben a 2008-2009-es válsággal, amikor főleg feldolgozóipari cégek kényszerültek a rövidített munkaidő bevezetésére. Vannak azonban súlyponti területek, mindenekelőtt a kiskereskedelem, az idegenforgalom és a vendéglátás - mondta a BA vezetője.
Az ügynökség gyors átszervezéssel reagált a rohamra. A rövidített munkaidővel kapcsolatos feladatokkal foglalkozó tanácsadók számát 800-ról 4500-ra emelték, a telefonos ügyfélszolgálaton pedig már 18 ezer tanácsadó fogadja a hívásokat, ami több mint négyszeres növekedés a válságmentes időszakokat jellemző 4000-hez képest.
A kérelmeket a BA megvizsgálja, és ha indokoltnak látja a támogatást, az adott vállalat rövidített munkaidőre küldheti dolgozói egy részét vagy valamennyi munkatársat. Az új, átmeneti rendszerben a munkavállalónak a korábbi bére 60 százaléka, gyermeket nevelő dolgozóknál a bér 67 százaléka jár. Ezt a szövetségi kormány költségvetési forrásból a 75-95 százalék közötti szintig egészíti ki.
Számos előnye van, bár meglehetősen költséges
A megoldást a 2008-ban elmélyült válság idején dolgozták ki. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy igen sokba kerül az adófizetőknek.
A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként jelentősen kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
A koronavírus-járvány elmélyülésének napjaiban, vagyis március közepén még jó állapotban volt a német munakerőpiac. A BA - a hónap közepén felvett adatokon alapuló - kimutatása szerint márciusban országszerte 2.335.000 munkanélkülit tartottak számon, ami 60 ezerrel kevesebb az egy hónappal korábbinál. A munkanélküliségi ráta így 0,2 százalékponttal 5,1 százalékra csökkent. A munkaviszonyban állók száma 18 ezerrel növekedett, így elérte a 45,1 millió főt.
Bértámogatást ad a cseh állam is
A cseh állam azoknak a vállalatoknak, amelyek a járvány következtében teljesen leálltak, megtéríti alkalmazottaik bérének 80 százalékát, míg azoknak a vállalatoknak, amelyek termelése valamilyen módon korlátozva volt, a bérek 60 százalékát. A döntés értelmében az érintett cégeknek ki kell fizetniük alkalmazottaikat, majd támogatási kérvényeiket hétfőtől adhatják le a munkaügyi hivatalokban, a pénzt az állam áprilisban utalja át számlájukra. Az első esetben az állami támogatás maximális felső határa 39 ezer korona (526 500 forint), a másodikban 29 ezer korona (391 500 forint).
„Az intézkedés célja megakadályozni, hogy tömeges elbocsátásokra kerüljön sor“ – jelentette ki Jana Malácová, munkaügyi és népjóléti miniszter. A sajtóban megjelent becslések szerint a járvány következtében mintegy 450 ezer ember veszítheti el munkahelyét Csehországban.
Egyszeri 25 ezer koronás (337.500 forint) támogatást kapnak áprilisban az önfoglalkoztatók is, akiket kedvezőtlenül érintett a járvány. Őket a kormány már korábban hat hónapra felmentette az egészségügyi és nyugdíjalapi járulékok minimumának fizetése alól. Ez a gyakorlatban mintegy 30 ezer koronát (405.000 forint) jelent.
Csehországban majdnem 950 ezer önfoglalkoztató személy van. A járvány ezeknek mintegy felét érinti kedvezőtlenül.
