Minden szinten jelen vagyunk az önvezető rendszerek készítésében

A KPMG tanácsadó cég egy 2020-as tanulmánya szerint Magyarország a 25. helyen áll azon 30 ország rangsorában, melyek jelenleg érdemben befolyásolják az önvezetési technológia fejlődését. Elismerő pozícióját hazánk az itt folyó fejlesztéseknek, kutatásoknak köszönheti, melyek vállalati és egyetemi keretek között is zajlanak, illetve amikhez az állam is támogatást nyújt.

Az egyik, Magyarországot régiós szinten is kiemelő projekt a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya, ami a kormány 2016-os döntése értelmében javarészt állami beruházással valósul meg. Az önvezetési technológiák tesztelésére teret nyújtó létesítmény folyamatosan bővül. 2019-ben például a magántőkéből megvalósult ZalaZone Kutatási és Technológiai Központot adták át, ahol egyetemi kutatócsoportok és ipari szereplők is dolgoznak, mindemellett a létesítmény megfelelő környezetet teremt a startupok létrejöttének. A tesztpálya egy másik fontos eleme, a városi forgalom környezetét imitáló okosváros úthálózata 2020 őszére készült el.

A ZalaZone befejezése 2021 végén esedékes, a komplexum területén azonban már ma is javában folynak a tesztek.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma ugyancsak állami kezdeményezésre indult el 2020 végén. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) által vezetett laboratórium célja a kutatóintézetek, egyetemek és cégek kutatási kooperációjának elősegítése. A laboratórium keretében végzett munka a kutatás-fejlesztés, a projektek, a szabadalmak, a publikációk, munkaerőképzés, illetőleg a társadalmi igények kielégítése területeire összpontosul.

Fejlesztéstől a gyártásig

Kutatás-fejlesztés mellett hazánkban önvezető funkciókat támogató technológiai eszközök gyártása is megtalálható. A TDK Hungary Components Kft. szombathelyi üzemében például egyebek mellett sávelhagyásra figyelmeztető és táblafelismerő rendszerek elektronikai komponenseit gyártják, míg a Bosch hatvani termelőegységében 2020-tól kezdődően készítenek önvezetési funkciókat szolgáló elektromos vezérlőket, radarrendszereket és szenzorokat.

A Bosch mintegy ezer mérnökkel emellett autonóm vezetési technológiák fejlesztését is végzi Magyarországon. A budapesti fejlesztési központ egyike azon három helyszínnek, ahol a német székhelyű beszállító autonómjármű-fejlesztési projekteteket folytat. A létesítményben kettes és négyes szintű önvezetést lehetővé tevő megoldások fejlesztésén is dolgoznak. A Boschnak 2018 óta engedélye van arra, hogy vezetői felügyelet mellett a városi forgalomban próbálja ki az önvezetőjármű-funkciókat. A vállalat, a Daimlerrel együttműködve ötös szintű, azaz teljes autonómiát jelentő funkciókat is tesztel a fővárosban.

Magyar cég is beszállt a versenybe

A Bosch nem az egyetlen vállalat, mely magyar közutakon végez teszteket önvezető autókkal. A 2015-ben alapított, 187 főt foglalkoztató AImotive járművei ugyancsak felbukkannak a fővárosban és más településeken. A budapesti székhelyű cég autonóm vezetési rendszert, illetve a hasonló rendszerek tesztelésére alkalmas szimulációs programot is fejleszt és kínál.

A cégbe 2020 nyarán 6 milliárd forintot fektetett az MFB Invest, a Mol, valamint Széchenyi Tőkealap-kezelő. A már USA-ban és Japánban is irodával rendelkező cég a plusz tőkét egyebek mellett termékeinek hazai továbbfejlesztésére, nemzetközi jelenléte erősítésére és új irodák nyitására fordítja.

Központi szerepben Budapest

Budapesten ezenkívül más vállalatok is folytatnak önvezetéssel kapcsolatos fejlesztéseket. A thyssenkrupp mérnökei a helyi kompetenciaközpontban olyan elektronikus kormányszervón dolgoznak, ami alkalmas az önvezető rendszerekkel való együttműködésre.

A Continental belvárosi, 1400 négyzetméteres Mesterséges Intelligencia Fejlesztő Központja 2020 júliusában érte el a kitűzött száz fős létszámot. A központban többek között MI specialisták, adat-menedzserek és szoftverfejlesztők dolgoznak együtt az önvezetési funkciók algoritmusain, valamint a Continental autóflottájából érkező kamera-, lidar- és radarfelvételek rendszerezésén. A központ maga is rendelkezik tesztjárművel, hogy az új fejlesztéseket minél hamarabb, helyben kipróbálhassák.

A szintén német Knorr-Bremse, Budapesten és Kecskeméten működő Kutatás-Fejlesztési Központja révén ugyancsak foglalkozik autonóm funkciókkal hazai keretek között. A központ mérnökei – más területen folytatott fejlesztések mellett – teherautók automatizálásával foglalkoznak. A központ maga is használni fogja az M86-os út Csornát elkerülő intelligens útszakaszát, amit 2020 júniusában adtak át. Az útszakaszon végeztt tesztekkel nem csupán a jármű-környezet kommunikációt fogják tudni vizsgálni, hanem azt is, hogy a külső forrásból érkező adatok mennyire alkalmazhatóak a jármű vezérlésében.

A Knorr-Bremse nem egyedül végzi fejlesztéseit. Tagja annak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és osztrák partnereket is magába foglaló konzorciumnak, amely 2020 nyarán 100 millió forint állami támogatást nyert. A konzorcium megvalósíthatósági tanulmányt készít autonóm járművek tesztelését, majd később azok működését támogató központi rendszer architektúra kialakításáról. A rendszer a környezet egy digitális másolatát hozná létre valós időben, melyhez a legkorszerűbb technológia szükséges. Ilyen komplexitású rendszer jelenleg a világban nem áll rendelkezésre.

Az egyetemek is kiveszik részüket

A BME, ahol 2018 szeptembere óta angol nyelvű Autonóm Járműirányítási Mérnök mesterképzés is zajlik, a Continentallal is együttműködik. 2019 elején indult útjára az egyetem és a technológiai vállalat közös, Professzionális intelligencia az autóiparban (PIA) projektje. Keretében gépi tanulással kapcsolatos kutatási és oktatási tevékenységek zajlanak, aminek támogatására a Continental felszerelt egy laboratóriumot az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán. A projekt végső célja, hogy jobb megértést nyerjenek a mesterséges intelligencián alapuló metódusok önvezető autókban használhatóságáról.

A győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjában szintén folynak kutatások az autonóm rendszerek terén. Az intézményben többek között egy saját, radarokkal, lidar szenzorokkal, illetve kamerákkal felszerelt Nissan Leaf típusú tesztjármű segítségével fejlesztenek önvezetési megoldásokat. A cél, hogy ezeket a fejlesztéseket K+F célok mellett az oktatás támogatására is használhassák.

A győri egyetem, hasonlóan a BME-hez, a kezdetektől partnere a 2020-ban alakult Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumának. Az intézmény 2020 őszén továbbá színteret biztosított a tudáscseréhez, azáltal, hogy a Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciasorozatot részben az autonóm járműveknek szentelte.