Bizakodó a magyar járműipar a második fél évet illetően

Az Új időszámítás, sokasodó kihívások című konferenciát Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy az utóbbi egy-két hónapban már javulás volt érzékelhető a járműiparban, viszont szinte mindenki attól tart, hogy milyen hatása lesz a koronavírus-járvány várható második hullámának.

Első felszólalóként György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ismertette az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, majd külön kitért a járműipar helyzetére. Felhívta a figyelmet a BMI (beszerzési menedzser index) javulására és pozitív tartományára, valamint arra, hogy bár a GDP visszaesik a tavalyihoz képest, az Európai Unión belül így is jól áll Magyarország. Az egész évet tekintve a magyar kormány 5-6 százalékos visszaesést vár, míg az Európai Bizottság a GDP 7 százalékos csökkenését prognosztizálja hazánkra nézve, míg az EU átlag 8,3 lesz várhatóan.

György László elmondta, hogy az ITM értékelése szerint a kormány rövidtávú válságkezelése sikeres volt, a magyar járműipar pedig várhatóan sikeres marad. Európában elnyújtott V-alakú, vagy U-alakú helyreállásra lehet számítani, míg Kínában és az Egyesült Államokban egyértelműen V-alakú volt a járműipar visszazárása.

Az ITM arra számít, hogy az augusztusi adatok meglepően jók lesznek, míg a gépkocsivásárlást ösztönző programokkal kapcsolatban György László azt mondta, az Európai Bizottság miatt óvatosan kezelik ezt a területet, de gondolkodnak valamilyen programban.

A ZalaZone kihasználja a válság előnyeit

Második felszólalóként Siddi Robert, a ZalaZone ügyvezető igazgatója előbb ismertette a Zala megyében található tesztpálya építésének jelenlegi állapotát (ami alig mutat eltérést a májusi állapotokhoz képest, melyekről mi is beszámoltunk).

Siddi Robert elmondta, hogy márciustól júniusig teljesen leállt a ZalaZone, egyetlen ügyfél sem érkezett hozzájuk a járvány miatt, azóta viszont fellendülést tapasztalnak, amit csak a szeptemberi határzár törhet meg. Az európai tesztpályákon viszont rosszabb a helyzet, különös tekintettel a spanyol és olasz pályákra, ahová a legtöbb nagyobb cég nem is megy tesztelni a járvány miatt.

Ez a ZalaZone számára egy komoly lehetőség, amit az AVL-ZalaZone igyekszik is kihasználni. Magyarország kedvezőbb járványügyi helyzete miatt több tier1-es cég is itt teszteli járműveit.

Bizakodóak a járműipari szereplők

A konferencia második részében, a panelbeszélgetésen Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd személyügyi igazgatója, Lőre Péter, az Audi Hungaria vállalati kommunikáció és kormánykapcsolatok vezetője, Salgó András, a BMW magyarországi vállalati kommunikációs vezetője, Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, Kis István, a Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója és Győri Imre, a Magyarmet ügyvezető igazgatója vettek részt.

A négy OEM magyarországi képviselője egyaránt nagyon jó második fél évet vár, és mindegyikük számára negatív volt az első fél év, különös tekintettel a márciustól júniusig tartó időszakra. Lőre Péter kiemelte, hogy nagyon jó második fél évet vár az Audi, de a tavaszi kiesést nem fogják tudni behozni, viszont Salgó András szerint a BMW Group Magyarország akár nullszaldós is lehet idén az első fél év 14,5 százalékos visszaesése után.

A szentgotthárdi Opel egy komolyabb átalakítást tolt el áprilisról júniusra, ám utána teljes gőzzel folyt a munka a gyárban, aminek köszönhetően a PSA Csoporton belül is jobb helyzetbe került a magyar üzem. Urbán László elmondta, hogy a 2008-as válsághoz képest most jobb a helyzet, mert az embereknek van pénze, csak a járvány miatt elnapolták a vásárlásaikat. Éppen ezért az esztergomi Suzuki is jó második fél évre számít.

Nem várnak olyan durva második hullámot

A konferencia résztvevői és hallgatói néhány kérdésről szavazhattak is. A jelenlévők 51 százaléka 10 százalékosnál kisebb visszaesésre számít a járvány második hullámának következtében, 47 százalék viszont ennél nagyobb csökkenést vár, két százalék pedig nagyon optimista volt. Az elbocsátásokat illetően is hasonlóak a várakozások, a többség szerint a munkaerő 10 százaléka lehet veszélyben.

A roncsautóprogramokat illetően 19 százalék úgy gondolja, hogy nincs rá szükség, 38 százalék szerint van, de csak alternatív hajtású autók vásárlását kell támogatni, míg a konferencia hallgatóinak 43 százaléka bármilyen roncsautóprogramot támogatna.

Az állami támogatást illetően a résztvevők egyetértettek abban, hogy a tavaszihoz hasonló megoldásokra lehet szükség ősszel, fontos a munkahelyek megtartása és a képzések támogatása.

Az elektromos autóké a jövő

Szó esett az alternatív hajtásokról is, az OEM-k képviselői szerint az elektromos hajtásé a jövő. Az Audi folytat ugyan kutatásokat a hidrogén alapú hajtásokkal kapcsolatban, de egyértelműen az akkumulátoron alapuló hajtásokban látja a jövőt, a BMW ugyanakkor 2022-ben már tesztelni is fogja az X5-ös üzemanyagcellás változatát, ám kereskedelmi forgalomba még évekig nem kerülhet ilyen autó a BMW-nél sem.

Kis István kiemelte, hogy a Haman Beckert azért nem érintette súlyosan a válság, mert a megatrendekhez jól alkalmazkodik a cég, az elektromos autók iránti kereslet pedig nőtt, így a cégnél is inkább csak átalakulások voltak. Tanulságokat persze le kellett vonniuk, de nagy csapás nem érte a vállalatot.

Abban minden résztvevő egyetértett a konferencia végén, hogy a digitalizáció és az innovatív megoldások szerepe kiemelt a válságban, és ez a terület kihúzhatja a bajból a teljes iparágat.