A karbantartástól a repülőgépgyártásig – itt tart a magyar repülőipar

A hazai repülőipar központjává Budapest nőtte ki magát. A fővárosban karbantartással, magasabb hozzáadott értékű mérnöki szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és szervezetek, illetve repülőipari képzéseket nyújtó intézmények, központok egyaránt megtalálhatóak.

Budapesten és környékén több nagy karbantartási szolgáltatást nyújtó vállalat is működik. Közülük mindenképpen kiemelendő az állami tulajdonú, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő Aeroplex Kft. Az 1992-ben alapított vállalat a nyilvános cégadatok szerint 580 főt foglalkoztat.

Az ugyancsak repülő-karbantartással foglalkozó, húszéves múltra visszatekintő veresegyházi GE Aviation Hungary, Budapesttől észak-keletre található, mintegy ötszáz embernek megélhetést nyújtó üzeme mára a General Electric hálózatának egyik vezető kompozit-javító központjává nőtte ki magát, és munkatársai javítástechnológiai fejlesztéseket is folytatnak. A szintén karbantartási szolgáltatásokat nyújtó Lufthansa Technik Budapest Kft.-ét 2000-ben alapították. A 2016-ban egy fővárosi mérnökközpontot is nyitott vállalat a legfrissebb elérhető létszám adat szerint több mint 440 főt foglalkoztat.

Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) is, ami 2019-ben például egy úgynevezett aktív alakvezérlésű, rugalmas szárnyak kifejlesztésére irányuló projektbe csatlakozott be.

Ugyancsak előremutató technológiai megoldáson dolgozik a 2018-ban alapított budapesti AerinX Kft. A fiatal cég egy kiterjesztett valóságon alapuló repülőgép-karbantartó rendszert fejleszt, amivel gyorsítható és olcsóbbá tehető a karbantartási folyamat. Technológiáját 2020 vége óta az Egyesült Arab Emírségek VD Gulf repülőgép-karbantartó vállalata alkalmazza.

Hazánk a még gyerekcipőben járó elektromos repülőkhöz is kapcsolódik. A Siemens 2014-ben hozta létre fővárosi eAircraft csapatát, aminél mára közel száz mérnök dolgozik ingázó repülőgépeken is beépíthető elektromos hajtásrendszereken. A részleg 2019 óta a Rolls-Royce részeként, Rolls-Royce Hungary Kft. név alatt működik.

Pilótákat és légiirányítókat is képeznek

A HungaroControl 2016-ban nyitotta meg budapesti léginavigációs tudásközpontját, ahol kutatás-fejlesztés mellett légiirányítók képzése is folyik. A fővárosban azonban nem csak légiirányítói oktatás érhető el, a Wizz Air, repülőtér melletti, pilóták, valamint légiutas-kísérők képzését végző központját 2018 őszén adták át, továbbá ma már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem járműmérnöki mesterképzésén angol nyelvű légijármű-karbantartó és -javító specializáció is választható.

Második helyen Debrecen

A repülés/repülőgépipar második legfontosabb hazai településének talán Hajdú-Bihar megye székhelye tekinthető. A város fontosságát részben repülőtere, a Debrecen Airport adja, ami a fővárosin kívül az egyetlen magyar légikikötő, ami állandó jelleggel szolgál ki nemzetközi személy- és teherforgalmat. A korábban megvalósult folyamatos fejlesztések eredményeként 2015 decemberétől a Wizz Air bázisreptere, ahonnan a légitársaság menetrendszerinti járatokat indít. A dehir.hu debreceni hírportál szerint az első teherszállító gép tavaly ősszel landolt a repülőtéren.

Ugyancsak Debrecen szerepét növeli a városhoz közeli Nyírbátoron 2011-ben alapított, német tulajdonú Diehl Aviation Hungary, ami ma már közel hétszáz embernek ad megélhetést. A nyírbátori üzemben egyebek mellett klímacsövek, oldalfalak, ajtók és ajtókeretek készülnek olyan gépekhez, mint az Airbus A 380 vagy A 320. A vállalat 2019 januárjában mérnöki központot nyitott Debrecenben, így mára kompetenciáinak köre az alkatrésztervezést is lefedi.

Többen is gyártanak magyar repülőket

Repülőipari vállalatok számos más településen is működnek, többjükön komplett repülőgépek is készülnek. A nemzetközi jelenléttel rendelkező, 2014-ben alapított Magnus Aircraft Zrt. Kecskeméten és Pécsen gyártja saját fejlesztésű Fusion kétüléses, illetve a négyüléses orosz Il-103 repülőket. A 2010-ben bejegyzett Genevation Aircraft Kft. pedig a Bács-Kiskun megyei Jakabszálláson gyártja a világ első acél-karbon rácsszerkezetű anyagból készült egyszemélyes műrepülőjét.

Gyártási tevékenység Egerben is folyik. A repülőalkatrészek készítésével foglalkozó svájci központú RUAG Aerostructures 2017-ben nyitotta meg a nyilvános céginformációk szerint ma több mint kétszáz főt foglalkoztató helyi üzemét, ahol strukturális elemeket és üléssíneket gyártanak.

Nem állt meg a fejlődés

Jelenleg pedig az francia repülőgépgyártó Airbus egy alkatrészgyárának építése van folyamatban a Békés megyei Gyulán. Ahogy azt az autopro.hu is összefoglalta, a magyar kormányzati támogatással megvalósuló beruházás Magyarországra hozatala mellett több ok miatt is dönthetett a vállalat. A helikopter-alkatrészek gyártását várhatóan 2022 tavaszán megkezdő termelőüzem szakember-ellátásról a szomszédos Békéscsaba fog gondoskodni, ahol az új üzem igényeinek kielégítésére nemrég egy fémipari képzőközpont kialakítása is elkezdődött.