Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Így hat az automatizálás idén a vállalkozásokra
2024.04.20 08:18
A gyerekeknek biztonságosabb biciklizni, mint autózni
2024.04.20 04:20
Végrehajtja első légi hidrogénkísérletét az EasyJet
2024.04.19 17:17
A kecskeméti csapat újabb lépést tett az önvezető rendszerek felé
2024.04.19 16:23Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Vajon Franciaország tényleg tudja száműzni a belső égésű motorokat 2040-ig?
Franciaország kormányának nevében Nicolas Hulot, környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2040-ig befejezik a benzin- és dízelüzemű járművek forgalmazását, és több kezdeményezést is indítanak a környezetvédelemmel kapcsolatban. A bejelentés a párizsi klímaegyezmény céljai melletti újbóli elköteleződés része, amelyet a G20 országok közül 19-en meg is erősítettek a napokban.
Hulot azt is tervezi, hogy 2022-től beszüntetik a széntüzelésű erőművek használatát, valamint az olaj és gázkutatás engedélyezését. A szén kivonása tekinthető a legkönnyebben kivitelezhető célnak, hiszen az ország energiaszükségletének csupán 5%-át fedezik ezzel a nem megújuló energiaforrással. Az, hogy 2025-ig 75-ről 50%-ra csökkentik a nukleáris energia felhasználását, jelenleg lehetetlennek tűnik.
Hulot terveit még a környezetvédelmi aktivisták is szkeptikusan fogadták. Néhányan kétségbe vonták a 2025-re tervezett dízelautó tilalmat is.
A nagyra törő cél ellenére a Peugeot Citroen tulajdonosa, a PSA jelezte, hogy támogatja a törekvést, mivel 2023-ra már modelljeinek 80%-át - legalábbis a tervek szerint - elektromos és hibrid autók teszik ki.
Mégis, Franciaországnak egyeztetnie kell a francia autóiparral, ami továbbra is többségében benzin- és dízelmotoros autókat gyárt. Még ha egy hazai autógyártó 2040-re képes is lesz kielégíteni a hazai piac igényét, más autógyártók, amik jelen vannak az országban, nem biztos, hogy ilyen gyorsan alkalmazkodni tudnak. A tilalom kereskedelmi akadályt jelenthet az Európai Unión belül.
Hulot 2040-es célkitűzései magukba foglalják a villamos energiát és más alternatív forrásokat használó autók nagy energiaigényének ellátását is. Ezek továbbfejlesztett villamos hálózatot igényelnek, és ez visszavezet az atomerőművek kérdésére. Az atomenergia csökkentésével párhuzamosan az országnak gyorsan kellene fejlesztenie a villamosenergia-termelést, amit talán a napenergia felhasználásával tudnának megoldani.
Eltekintve attól, hogy figyelmen kívül hagyjuk a teherautók villamosításának kérdését, ami egyébként sokkal lassabban történik, mint a személygépkocsiké, Hulot tervei úgy tűnik, nem számolnak a másod-, és harmadrendű hatással, ha a tilalom megfelelően végbemegy. Hiányzik ugyanis az a technikai csoda, amely meggyorsítaná és olcsóbbá tenné az akkumulátorok gyártását, ráadásul a fémek, amiket ezekhez felhasználnak, nagymértékű bányászatukkal ökológiai katasztrófát idéznének elő. A tilalom továbbá figyelmen kívül hagyja az üzemanyagok előrehaladásának ígéretét, ami lehetővé teszi, hogy a belső égésű motorok a jövőben sokkal tisztábbak legyenek, anélkül, hogy jelentősen megváltoztatnák az alaptechnológiát. A tervezett tilalom, ha nem lesz érvényes az egész EU-ra, terhet róna a szomszédos országokra, amelyek a francia gazdaságra és kőolaj iparra támaszkodnak, ráadásul Franciaországban egy különálló gazdasági szigetet hozna létre, ami hátrányt jelenthet a szegényebb szomszédos államok számára.
A párizsi dízelautókról szóló 2025-ös tilalom próbaüzemei lehetnek, hogy Madridban, Mexikóvárosban és Athénban a polgármesterek bejelentették, hogy ebben az évben meg kell szüntetni a dízeles járművek használatát a városon belül. Más városok ezt követni fogják várhatóan. Ha ezek a kísérletek sikerülnek, akkor a 2040-es cél nem tűnik majd elérhetetlennek sem Franciaországban, sem az országhoz kapcsolódó EU tagállamokban.
