Tizenkilenc pont a kormánynak a versenyképesség radikális növeléséért

Sikerül-e a térugrás, avagy jöhet-e a munkahelyteremtés programja után rögtön az innovatív munkaerőpiac? - ez is lehetett volna az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett, egyébként Business Meets Government nevet viselő keddi budapesti rendezvény címe. A kamara idén tizenkilenc pontos ajánlásban fogalmazta meg a kormánynak, hogy multinacionális tagvállalataik hogyan képzelik el a gazdaság további erősítését, a hőn áhított technológiai váltást, a versenyképesség radikális növelését. A hazánkba települt, főként amerikai cégek magyar leányvállalati vezetőinek jelenlétével lezajlott találkozón főként az innovációról, a kutatás-fejlesztés útjairól volt szó, a szakemberek négy (munkaerőpiac, digitális gazdaság, innováció, gazdasági környezet) munkacsoportban vitatták meg a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat. Ám mint minden gazdasági tárgyú fórumon, a versenyszférával akár csak érintőleges kapcsolatban álló sajtótájékoztatón, itt is érezhető volt, hogy mindenkit elsősorban a munkaerőpiac sorsa érdekel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezére játszottak ugyan a friss KSH adatok az 5 százalék alá csúszott munkanélküliségi rátáról, de mint azt több cégvezetőtől is hallottuk, a munkaerőpiac jóléte, a versenyképesség nemcsak ezen múlik.

„Nem könnyebb a helyzet múlt év óta, sőt ha lehet, komplikáltabb lett.” – kezdte előadását Szijjártó Péter, aki felsorolta, hogy az Európai Unió sok régi kihívása mellé újak sorakoztak fel, mint például az elhúzódó ukrajnai konfliktus vagy a terrorfenyegetettség. A kihívások az üzleti életben is éleződtek, új és új versenytársak jönnek, keresik az olcsó munkaerőt, és mozdulnak keletre. Ugyanakkor nagy távol-keleti cégek érnek el nagy sikereket az EU-ban. Ezekhez a kihívásokhoz kell felnőnie az uniós országokban működő vállalatoknak. Mint hangsúlyozta, Magyarország már régen eldöntötte, hogy a szigorú költségvetési politikával párhuzamosan növekedésösztönző gazdaságpolitikát folytat, ennek eredménye, hogy ma 4,3 millió ember dolgozik, és a munkanélküliségi ráta 14 éve most a legalacsonyabb. Ugyanakkor azzal szembesült Magyarország, hogy mégis munkaerő terén jelentkezik a legnagyobb kihívás. Ezért a kormány további adókedvezményekkel és kutatás-fejlesztési (K+F) támogatásokkal segíti a munkaadókat január elsejétől, mert mint a miniszter mondta, „magasabb hozzáadott értékű szintre kell állítani a magyar gazdaságot”. Ezért a mobilitást elősegítendő január elejétől kilométerenként 15 forintig támogatják a dolgozók munkába járását, és hozzájárulnak a lakhatási költségekhez is, ezeket a kiadásokat az adóalapból is lehet majd írni, mint ahogy a K+F-költéseket is. A miniszter újságírók kérdésére azt fejtegette, hogy a kormány stratégiai megállapodásai nem járnak jogi kötelezettségekkel, hanem a stratégiai vállalati partnerek hosszú távú együttműködését vannak hivatva elősegíteni, de bevallotta, hogy vannak és lehetnek is olyan piaci folyamatok, amelyek szükségessé tesznek leépítéseket.

Itt kell a térugrás

Egy név nélkül nyilatkozó gazdasági minisztériumi forrásunk az esemény szünetében azt részletezte, hogy ideje volt már továbblépni a munkahelyteremtésre összpontosító gazdasági programon. És bár örvendetes, hogy már "csak" 230 ezren dolgoznak a közmunkaprogramban a 250 ezer helyett - mert remélhetőleg a munkaerőpiac szívta fel őket - addig mindennél nagyobb nyomás nehezedik a kormányra a távlati perspektívákat illetően. Mert nem elég az innovatív megoldásokat támogatni és beépíteni a versenyszférába, ezáltal sokkal több hozzáadott értéket képviselő munkahelyet teremteni, ezzel párhuzamosan annak a szakmunkásnak is kell tudni perspektívát nyújtani (például fizetésemeléssel), aki a rendszerváltozás óta ugyanazt a munkát végzi. Ez a nagy feladat, nem a kutatás-fejlesztés (K+F) ösztönzése.

Kérdésünkre, hogy mikor várható elszakadás a biztató, bár még mindig nem elég robosztus gazdasági növekedési tartományból a 4-5 százalékos, erőteljes sáv felé, kormányzati forrásunk azt válaszolta, ez nem elválasztható attól a kérdéstől, hogy elérjük az 5,2 millió fős, tehát a hozzávetőleg 75 százalékos foglalkoztatottsági szintet. A rendezvény reggelén látott napvilágot a KSH friss jelentése a munkanélküliség és a foglalkoztatottság alakulásáról, az 5 százalék alá esett munkanélküliségi rátának minden felszólaló örülhetett, a foglalkoztatottak jelenlegi számát - 4 millió 386 ezer - Szijjártó Péter beszédében is kiemelte, de utalt rá, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság a cél. Számítások szerint a jelenlegi 227 ezer munkanélkülinek már csak "34 százalékát" kellene foglalkoztatni a kormány által áhított 3,5 százalékos munkanélküli célráta elérése érdekében.

Csökkenő versenyképesség

Bár az AmCham azt az ambiciózus tervet tűzte ki, hogy Magyarországot tíz év alatt tíz hellyel feljebb juttatja a versenyképességi világranglistán, az épp egy nappal a találkozó után, szeptember 28-án napvilágot látott 2016-2017-re szóló World Economic Forum-ranglistán hazánk négy hellyel csúszott hátrébb a tavalyi 63. pozíciójához képest. ( http://www3.weforum.org/docs/GCR2016-2017/05FullReport/TheGlobalCompetitivenessReport2016-2017_FINAL.pdf ) A listán a térségi országok közül Szlovákia két helyet javított és a 65. helyre került, Csehország stabilan őrzi 31. helyét, Szlovénia 56. lett (2015-ben az 59. volt), Románia globális versenyképességi indexe viszont 53.-ból a 63. helyre csúszott vissza.
Az index 12 pillér összetevő alapján áll össze, ezek alapján tavaly hazánk bár a 63. helyen szerepelt, infrastruktúráját és technológiai fejlettségét illetően a 48., az innovációban az 51. volt, a legrosszabb, 97. helyezést az intézményi háttérben érte el. Szomorú fejlemény, hogy idén ez utóbbiban a 114. helyre csúsztunk vissza, innovációban 29 helyet, infrastruktúrában 24, technológiai fejlettségben 6 helyet rontottunk.