Szombathely és a járműipar

A december végi ünnepi várakozásban nem keltett nagy feltűnést az az MTI hír, mely szerint a kormány kiemelt járműipari központtá nyilvánította a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat többek között arról szól, hogy a kabinet felkérte a nemzetgazdasági, a nemzeti fejlesztési és az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezeljék prioritásként a Zalaegerszeg-Szombathely-Szentgotthárd térséget.

A nyugat-magyarországi járműipari központ ügyére még visszatérünk, most először Szombathelyt vizsgáljuk meg közelebbről, arra a kérdésre keresve a választ, hogy hogyan vált a vasi megyeszékhely – amely korábban egész másról volt ismert – immár hivatalosan is járműipari centrummá.

Szombathely gazdaságát a kilencvenes évekig a könnyűipar túlsúlya jellemezte. A Savaria majd a Marc Cipőgyárban, a Latexben, a Styl Ruhagyárban és hozzájuk hasonló üzemekben emberek tízezrei dolgoztak. Mikor ez az iparág keletre vándorolt, megjelentek más betanított munkát igénylő, elsősorban elektronikai cégek, melyek felszívták a könnyűiparból felszabadult munkaerőt.

Közülük néhány óriás – mint például a több ezer főt foglalkoztató Philips - aztán szintén továbbállt. Mások, mint a Jabil, megkapaszkodtak, és olyanok is akadtak, akik az évek folyamán átalakították a tevékenységüket a nagyobb szakképzettséget igénylő munkafolyamatok irányába (Delphi). Mindezzel párhuzamosan megjelentek az autóipari cégek is. Vas megyében a leglátványosabb az Opel szentgotthárdi betelepedése volt, de Szombathely sem marad ki a folyamatból

Az egykori Rába telephelyén elindult a BPW, a kilencvenes évek második felében gyárat épített az azóta is folyamatos növekedésben levő LUK (tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök avatta a hárommilliárdos új részlegüket), és az elektronikai óriások (Jabil, Delphi, Epcos) járműipari beszállítói tevékenysége is számottevővé vált.

A legnagyobb tíz szombathelyi adófizető cég jelenleg a város iparűzési adójának kb. 50 százalékát adja, így ezeknek a növekedése módfelett jótékony hatással van a város költségvetésére. A számok beszédesek: a város iparűzése adóbevétele 2010-ben 4,33 milliárd forint volt, 2011-ben 5,11 milliárd, 2012-ben 5,55 milliárd és úgy tűnik, az idén sem alakulnak rosszul a dolgok.

Molnár Miklós

„Újabb pozitív változás, hogy a cégek fejlesztőrészlegeket telepítenek Szombathelyre, ami a hosszú távban való gondolkodást és várható további növekedést jelent ” – tájékoztatta lapunkat Molnár Miklós gazdaságért felelős alpolgármester, aki szerint a város gazdasági szerkezete akkor lesz igazán egészséges, ha a nagyfoglalkoztatók mellé sikerült kiépíteni a helyi beszállítók hálózatát is.

„Úgy tapasztaljuk, a tulajdonosok és menedzsmentek részéről megvan erre a szándék, mi pedig most azt térképezzük fel, hogy kikben van meg a potenciális lehetőség, és megpróbáljuk összehozni és segíteni őket. Úgy tervezzük, őszre elkészül egy ilyen lista” – tette hozzá az alpolgármester.

Molnár Miklós az önkormányzat egyik fontos szerepét abban látja, hogy igyekszik olyan körülményeket teremteni, ahol a céges döntéshozók hosszabb távon is lehetőséget látnak a városban. Ilyen most például a mérnökök képzésének ügye, akikre hatalmas számban van és lesz igény a városban, így az önkormányzat, illetve a politikai aktívan besegít, hogy Szombathely számára eredménnyel záruljanak a cégek és a felsőoktatás szereplői közötti tárgyalások.

Az alpolgármester szerint Szombathely és vonzáskörzete a járműipari tevékenység árbevételét és a GDP-hez való hozzájárulását tekintve már most felveszi a versenyt Győrrel és Kecskeméttel, és abban bíznak, hogy a tavaly decemberi kormányhatározat további lökést ad az iparágnak a térségben.