Sok pénz lesz digitális fejlesztésre, csak jól kell pályázni

Ez a tény nem lehet érdektelen a hazai gyártási iparágban érdekelt döntéshozóknak sem, hiszen ezek a források lesznek azok a jövőben, amelyekből adott esetben ipari digitalizációs innovációs projekteket le lehet vezényelni. De az Európai Unió következő hét éves kutatási-innovációs keretprogramjának, a Horizon Europe-nak az indulása előtt még velünk van egy éven át a Horizon2020.

Előbbinek a nagyságáról, támogatási súlypontjairól még csak hozzávetőlegesen lehet tudni, a H2020 viszont utolsó évébe lép, és nyilván minden tagállamnak, minden nemzetközi konzorciumi együttműködésnek és kutatási programnak az az érdeke, hogy minél több sikeres projektet vigyen be a még elérhető pályázati kiírásokra. A programnak tudományos kiválósági, társadalmi kihívásokra reagáló és ipari versenyképességi pillére van, mindegyikben tekintélyes súllyal van jelen az infokommunikációs technológiák kutatása, alkalmazási területeinek kihasználása.

Mint az Németh Edinának, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesének előadásából kiderült, ezek (az autóipar számára merőben releváns) tématerületek találhatók meg a pályázati kiírásokban: 5G, fotonika, robotika, nagyteljesítményű szuperszámítógépek, a jövő gyárai, "zöld járművek", az alternatív meghajtás fejlesztése, a big data, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság.

Az 5G-s fejlesztés a pályázatok slágere lesz

Németh Vilmos, a BME docense, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának (FIEK) munkatársa előadásában az 5G-s mobilhálózati technológia fejlesztése területén elérhető pályázati forrásokról beszélt. Az EU támogatja a technológia hardverbeszerzését (core technologies - éppen van egy pályázati lehetőség januárig) és az összekapcsolt mobilitás fejlesztését egyaránt (PPP-konstrukcióban). Ez a forrás vasúti jelzőrendszerek lecserélésére is felhasználható. Az 5G-s technológia várhatóan nagyon berobban az infokommunikációs ágazatban, ennek megfelelően nagy hangsúlyt fog kapni a pályázati világban is.

A rengeteg felhívás közül Németh Vilmos csak néhányat emelt ki. Sok kiírás célozza a hatékonyságnövelést, az energiahatékony épületmenedzsment bevezetését, a mobilitás fenntarthatóságát (alternatív meghajtás, logisztika, légi közlekedési hálózati architektúrák, stb.) A kiberbiztonság növelésére külön figyelmet fordít az EU, különösen a legsérülékenyebb felhasználók, így a kkv-k online biztonságára, így e témakörben is vannak pályázati lehetőségek.

Más világ lesz 2020 után

A Magyarország által elérhető pályázati forrásokat tekintve a világ 2020 után nagyot for fordulni, végleg kifutnak a Horizon2020-as kifizetések, és a kohéziós fejlesztési források is sokkal szűkebbek lesznek. Már két éve is 20-25 százalékos csökkenésről lehetett hallani, és a BME információs napján sem hangzott el más szám. A Horizon Europe keretében elérhető forrásokért viszont annál jobban meg kell majd küzdeni. Az Európai Bizottság tavaly nyáron 94,1 milliárd eurós büdzsét javasolt (A Horizon2020 77 milliárdból gazdálkodik), ám a végleges szám majd a tagállami vezetők megegyezése után alakul ki.

A fókuszterületek a tudományos kiválóság, az innovációs kapacitás növelése, a versenyképeség, a munkahelyteremtés, a társadalmi-gazdasági kihívásokra való reagálás, illetve a klímaváltozással kapcsolatos változások kezelése. A büdzsé 35 százalékát ez utóbbi tématerülettel kapcsolatos pályázatoknak kell megcélozniuk. Ám a végső változatra még rá kell bólintania a tagállamoknak.

Áthangolják a rendszert

Csuzdi Szonja, az NKFIH főosztályvezetője előadásában elmondta, a H2020 félideji értékelése kimondta, hogy sokkal több innovációs áttörést hozó támogatásra van szükség, ezért a Horizon Europe keretében létrejött az Európai Innovációs Tanács. Tanulság az is, hogy sokkal jobban meg kell ismertetni a lakossággal a kutatások kézzelfogható oldalát, így a jövőben úgynevezett K+I missziók indulnak az eredmények társadalmasításárért, valamint erősíteni kell a nemzetközi együttműködéseket.

Az európai partnerség intézményét is áthangolják a jövőben, de például az ECSEL (Electronic Components and Systems for Europen Leadership) kiválósági program folytatódik. Illetve olyan területekre nézve merültek fel partnerségi együttműködések, mint a high performance computing, smart networks, AI, big data, robotika, fotonika, kiberbiztonság.

Mint az az információs napon elhangzott, Magyarország nem tudta elérni az Európai Bizottságnál, hogy több más újabban csatlakozott országhoz hasonlóan preferenciát élvezzen a kutatási-innovációs források elosztásánál, mivel a program kiválósági alapon működik, és nem felzárkóztatási jellegű (mint a kohéziós alapok). Kompenzációra csak egy eszköz létezik, a widening (nyitás, szélesítés), amely már nyertes konzorciumokba való becsatlakozás lehetőségét adja az új tagállamokban működő egyetemek, kutatóintézetek számára.