Megoldja a budai dugókat és élénkíti az autóipart a körgyűrű bezárása?

Már-már elérhető távolságba ért, de hirtelen megint a jövő ködébe vész az M0-s budapesti körgyűrű észak-nyugati, egyelőre csak a tervasztalon létező szakasza. A Budapest életét nagyban érintő tervet illetően két fontos esemény is történt az elmúlt három hónapban, de közülük csak az egyik biztató lépés. Szeptemberben a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. kiválasztotta a tervezőket az M0-s autóút nyugati szektorának a 10. számú főút és az M1-es autópálya közötti szakaszán a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A győztes konzorcium (Unitef-83 Zrt., Utiber Kft., Vibracomp Kft.) 396 millió forintért vállalta a munkát. Viszont múlt héten derült ki, részletes szakági tervezés hiányában a Budaörsöt, Budakeszit, Nagykovácsit és Budapest II. kerületét érintő szakaszt (vagyis a nyugati szekciót) kivennék az országos területrendezési tervéről szóló törvényből. Ezt a szándékot látszik alátámasztani Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter minapi kijelentése is, miszerint részben a társadalmi egyeztetés elmaradása, részben az építőipar kapacitáshiánya miatt kell több időt szánni a kivitelezésre. Vagyis az építkezés eddig ismert 2020-as elkezdése majdnem biztosan csúszik, és nagyon is elképzelhető, hogy a nyugati nyomvonalról helyi népszavazás fog dönteni. Hogy forró a téma, azt az is alátámasztja, hogy a pár napja felkeresett link a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőnél már nem működött, de az URL-cím árulkodó.

Tehát egy rövid ideig úgy látszott, a két szektor közül a Budakeszi mögött húzódó nyugati szakasz ügye lendül előbbre, de hirtelen az északi szektor vált elérhetőbb közelségbe. A 10-es út és Budakalász, illetve a Megyeri-híd közötti, 8 kilométeresre tervezett szakasszal kapcsolatban az tudható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló anyagi forrás az építési engedélyhez szükséges tervek elkészítésére, építési engedély megszerzésére, valamint az engedélyezési terven alapuló tender tervek és kisajátítási tervek elkészítésére elég.

Nyilvánvaló, hogy a teljes magyar termelői, kereskedelmi, szolgáltatói iparágra felszabadítólag hatna, ha végre bezárulna az M0-s körgyűrű, és Budapest teljesen körbeautózhatóvá válna gyorsforgalmi úton, illetve egy további nagy áteresztőképességű kapcsolat nyílna a kelet-nyugati nemzetközi forgalom számára is.

Orosz Csaba, a BME út- és vasútépítő tanszékének egyetemi docense számításai szerint az északi szektor jó esetben 2026-2028-ra, a nyugati pedig 2036-ra épül meg. A két szakasz költsége nagyságrendileg százmilliárd, illetve kettőszáz milliárd forint, de a háromszáz milliárdos költségből talán az EU is részt vállalhat.

A gyűrű bezárása kezdetben szerinte óriási megkönnyebbülést fog okozni (például a rendkívül terhelt Budakeszin), viszont az addig kiváltó szerepet játszó utakon épp emiatt a megkönnyebbülés miatt felbátorodnak az addig hezitáló gépkocsitulajdonosok. Ők az a rejtett kereslet ("supressed demand"), akik ritkábban használtak autót. Most majd ők is növelni fogják a forgalmi terhelést, Orosz Csaba véleménye szerint tehát az M0-s nyugati és északi szakaszátóltúl nagy városi forgalomcsökkenés nem várható Budán. Így példaként nem lesz túl nagy változás bel-Budán, az Árpád fejedelem útja – Budaörsi út észak-déli tengelyen sem.

Forgalom az Árpád fejedelem útja - Budaörsi út tengelyen a Waze térképén egy hétfő délelőtt

A szakember szerint a megfelelő használatot, az északi és déli körgyűrű-szakaszok kiegyenlített terhelését csak egy gondosan kialakított, modern tarifarendszer és/vagy az egyes járműkategóriákra érvényes tiltás tudná szabályozni. A tarifarendszert be lehetne vezetni egyszerre használatarányos és napszakokra bontott módon, valamint a nyaralási szezont, esetleg az ünnepeket is figyelembe vevő időszaki árszabás kialakításával. Toronto, Los Angeles és Frankfurt példájára a differenciált sebességszabályozás is alapvető fontosságú volna a körgyűrű fenntartható használatához.

Mivel az északi M0-s félkör 35 kilométerrel rövidebb lenne, mint a déli, ez vonzó alternatíva volna mindenkinek, aki az M1/M7-ről akar eljutni az M3-ra (vagy fordítva). De a szakértő szerint a Tatabánya-Hatvan közötti átmenő forgalmat igenis délen kellene tartani, vagyis lényegesen többet kelljen fizetni az M1-M3 közötti szakasz északon történő igénybevételéért, mint délen. Orosz Csaba szerint továbbá ideális volna, hogy a körgyűrű építésével párhuzamosan megépülne az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő, sokat ígérgetett M100-as autóút, hiszen ez is kivenné a részét a Budapest felé irányuló közúti forgalom (szaknyelven tangenciális) eltereléséből.

További járulékos előny volna, hogy a Dunakanyar térsége, valamint a GDP-sereghajtó Nógrád megye közelebb kerülne a fővároshoz, Fejér megyéhez, így a térség jobban bekapcsolódhatna az autóipari ellátási láncba, különös tekintettel arra, hogy bár szigetszerűen, de Nógrádban is fontos autóipari beszállítói kapacitások mutatkoznak.

Térkép: NIF