Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Akkumulátorgyár készül a VW számára
2024.04.25 06:18
Ez a vállalat megreformálja a raklapozást
2024.04.25 04:16
Új gyártócsarnokot építtet a Szabó Fogaskerékgyártó
2024.04.24 17:18
Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz
2024.04.24 16:25Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Kiakadtak az autógyártók, az EU bekeményített szén-dioxid-ügyben
Hiába kilincseltek az autógyártók a brüsszeli irodáknál, az EU döntési mechanizmusa hajthatatlan maradt, szerdán az Európai Parlament megszavazta, hogy 2025-re 25, 2030-ra pedig 40 százalékkal kell csökkenteni az új személyautók és furgonok széndioxid-kibocsátását. Ez szigorúbb, mint az eredeti tervezet. Be is szóltak Brüsszelnek a Párizsi Autószalonból.
A tizenkét év múlva uniós piacra kerülő autók CO2-kibocsátási értékét a jelenlegi szint 60 százalékára kell csökkenteni az Európai Parlament (EP) Strasbourgban, plenáris ülésen meghozott döntése értelmében. A rendelkezés értelmében a célértékeket túllépő gyártóknak büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe. A döntés durvább, mint amire számítani lehetett, ugyanis az EU javaslattevő szerve, az Európai Bizottság ennél enyhébb kibocsátási csökkentést javasolt, az itt lobbizó testületek joggal hihették, hogy a parlament már nem szigorít a bizottsági javaslaton. Az eredeti tervezet értelmében a kibocsátási szintet 2025-re 15, 2030-ra 30 százalékkal kellett volna csak csökkenteni. A 10 százalékos különbség a gyártók számára a mai naptól kezdve azonban számszerűsíthető K+F-ráfordítás-növelést jelent, amelynek érthetően nem nagyon örülnek.
A BMW vezérigazgatója, Harald Krueger a Párizsi Autószalonon már kedden a szerdai strasbourgi döntésre hangolt, és álmodozásnak, lehetetlenségnek minősítette a szén-dioxid-kibocsátás 45 százalékkal történő csökkentését 2030-ra. (Nem volt légből kapott a 45 százalék említése sem, az EP környezetvédelmi bizottságának asztalán egy ekkora értékről szóló tervezet feküdt.) Szerinte a 30 százalékos kibocsátás-csökkentés a reális. Azt tette még hozzá, hogy a 45 százalékos csökkentés csak úgy jönne össze, ha 2030-ra az európai személyautók össz-eladásának 70 százaléka elektromos autókból állna. Más kérdés, hogy ezt meg az elektromos hálózati infrastruktúra nem bírná – tette hozzá. A döntés előtt az autóipari érdekképviseletek főként azzal érveltek a brüsszeli folyosókon, hogy a túl meredek lépések az európai autóipar versenyképességét ásnák alá.
A szerdai döntéssel az EU tehát még határozottabban kiáll az alternatív meghajtás elterjedése mellett, mert ugyanebben a döntésben ki is mondták, hogy a személyautók és kisteherautók esetében 2025-re 20 százalékra, 2030-ra 35 százalékra kell növelni Európában a nulla- és alacsony károsanyag-kibocsátású járművek piaci részesedését.
Az uniós mobilitás jövőjének formálását illetően korántsem volt azonban nagy egyetértés a 751 EP-képviselő között. Eleve csak 669-en adták le szavazatukat a kérdésben, közülük 389-en igennel, 239-en viszont nemmel szavaztak, 41-en tartózkodtak. Azt persze nem lehet tudni, hogy a nemmel szavazók és a tartózkodók soknak, avagy netán kevésnek tartották a 40 százalékos szigorítást.
A kérdés ugyanakkor még nem dőlt el véglegesen, az EP-döntését még láttamoznia kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak is. Itt viszont már előzetesen 17 tagállam forszírozta, hogy emeljenek az Európai Bizottság kezdeti, 30 százalékos limitjén. A mostani döntés horderejét nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen annak fényében, hogy az EU tagállamaiban élők 6 százalékát az autóipar foglalkoztatja, és ide áramlik a K+F-befektetések több mint egynegyede.
Nyitókép: Az Európai Parlament strasbourgi székháza