Hol késlekedsz, európai innováció?

A Bruxinfo uniós ügyekkel foglalkozó hírportál szerint most már ott tartanak a dolgok, hogy a végleges alku a 2020 második felére eső német uniós elnökség idejére csúszik. Ez azt jelentené, hogy a késve megszülető jogszabályok miatt 2021-2022-re alig lesz elosztható közösségi pályázati forrás. Elég könnyen belátható, hogy ez nagyon súlyosan érintené a hazai gazdaságot.

Megy az alibizés, megy az időhúzás

A 28 tagállam 751 képviselőjéből álló politikai arénában mindeközben mindenki arról beszél, hogy meg kell erősíteni az EU innovatív képességét, fel kell pörgetni a gazdaságot. De mint mindenben, itt is a politikai törésvonalak mentén alakul, hogy ki hogyan tenné ezt. A liberálisok és a szocialisták azt mondják, azért nem lehet felpörgetni a gazdaságot, azért marad gúzsban az innováció, mert a tagállamok bizonyos kompetenciákat nem adnak át az uniónak. A konzervatívok szerint viszont nem egy központi helyről kellene kijelölni, hova jusson több pénz, mert mindenki helyben el tudja dönteni, melyek a saját prioritásai.

„Merjünk ambiciózusak lenni, innováció mindenek előtt” – nyilatkozta az Autoprónak Jean Arthuis francia liberális EP-képviselő a költségvetési bizottságból. De mint rámutatott, az EU egyáltalán nincs olyan kedvező helyzetben, hogy ezen elmélkedjen, mert a brexit egyelőre minden tervet átír. A dolgok ott állnak, hogy Nagy-Britannia, a világ hatodik legnagyobb gazdaságának távozásával hatalmas lyuk fog tátongani a közös költségvetésen, számítások szerint évente 11 milliárd euró. Ennek a hiányként jelentkező összegnek a pótlásáról kellene megegyezniük – ráadásul időben – a tagállamoknak. Ilyen viszonyok között érthető módon nem a versenyképesség növelése van a fókuszban. „Az igazi vita majd csak az EP-választások után kezdődik” – mondta Arthuis.

Foltozzák a büdzsét, Közép-Európa rosszul jár

Ehhez képest az unió javaslattevő-végrehajtó szerve, az Európai Bizottság eredetileg úgy ütemezett, hogy az állam- és kormányfők már most tavasszal elfogadják a költségvetés fő számait. Viszont a Bruxinfo brüsszeli forrásokra támaszkodva azt jósolta, hogy ez akár egy egész évet csúszhat, egészen a német uniós elnökség idejére. A kormányok közötti kompromisszumkeresés még el sem kezdődött, most a brexit és a EP-választások állnak a figyelem középpontjában.

Van tehát a még mindig a levegőben lógó brit távozással kapcsolatos 11 milliárd eurós lyuk. Gyévai Zoltán uniós szakértő a pénzekkel való sakkozást a következőképpen magyarázta. „A Bizottság egyszerre többféle módszerrel próbálta kitölteni a britek okozta lyukat. Ennek fő kárvallottja a közös agrárpolitika (KAP) és a kohéziós politika, ahol 10, illetve 15 százalékos a csökkenés 2018-as árakon a jelenlegi időszakhoz képest. A Bizottság javaslatának értelmében tehát megtakarítással és többletbefizetéssel fednék le a rést. Előbbit a közép-európaiak, utóbbit a nettó befizetők utálják. Az EP a nemzeti nettó össztermék 1,3 százalékát szeretné kérni, ezzel lehetne ugyanis egyszerre szavatolni a régi, hagyományos politikák szinten tartását, és az új költések (innováció, K+F, védelem, migráció stb.) növelését.”

Közép-Európa kedvező gazdasági fellendülése legrosszabb esetben még azt is okozhatja, hogy az unió inkább Dél-Európába irányítja a pénzeket, ahol megrekedt a fejlődés. Ennek egyik biztos jele, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján a visegrádi országok a 2014-2020-as ciklushoz képest 25 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz jutnának 2020 után. Brüsszel kiemelte azt is, hogy a V4-eknél várható forráscsökkenés a régió gazdasági sikereinek ára, vagyis Közép-Európa gazdasági előretörése lesz az oka a kevesebb forrás érkezésének.

Ad majd emissziócsökkentésre is az EU

A szakértőnél rákérdeztünk arra is, hogy mindezen körülmények hogy befolyásolhatják az európai autóipar alakulását a következő években. Gyévai Zoltán azt válaszolta, hogy horizontális szabályként (mainstreaming) az uniós büdzsé 25%-át (jelenleg 20%) kell majd klímavédelmi célokra fordítani, ebbe természetesen beletartozik a gépkocsik kibocsátási normája is.

Arra nézve, hogy hol kell keresgélniük pályázati pénzforrásokat az emissziócsökkentésre kötelezett ipari szereplőknek, a most születő Európai Innovációs Tanács (EIC) ad eligazítást. Az egyelőre pilot-üzemmódban működő intézetet a K+F és innovációs pénzek felett a következő időszakban döntő Horizon Europe program koordinálja. Carlos Moedas kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztos erről úgy nyilatkozott, hogy az EIC van hivatva biztosítani a versenyképesség megőrzését például a mesterséges intelligencia, a biotechnológia vagy a megújuló energiák területén. A bizottság a következő hét évre 100 milliárd euróval javasolja feltőkésíteni az innováció területét, ám jelenleg úgy fest, nem az a kérdés, hogy megadják-e a kormányok ezt az összeget, hanem hogy mennyit alkudnak le belőle.

Gyévai Zoltán a legfelsőbb szintű uniós egyezkedésről úgy összegzett, hogy a többéves pénzügyi keretnek mindig nagy tervekkel futnak neki a döntéshozók, aztán a fennkölt tervekből a végén nem sok marad, és leginkább az elégedetlenkedőket próbálják kifizetni. „Ne várjunk nagy változásokat ezúttal sem” – mondta.