Hol a magyar ész? – még mindig kevés nemzetközi K+F-projektben veszünk részt

Ennek kiváló példája az EGVIA, amely egy nagy, PPP-konstrukcióban működő szervezet, amely e három terület szereplőit összehozva ad megoldásokat a jövő mobilitási problémáira. Itt a Horizon2020 kutatási és innovációs alap céljaival megegyező témákra lehet konzorciális formában szerveződni egy-egy innováció kidolgozására. A szerezet eddig 750 millió euró értékben hozott tető alá 65 autóipari, közlekedésfejlesztési projektet, ezekben 179 kis- és középvállalat szerepelt. A legtöbb forrás a hibridizációra, az alternatív meghajtás illetve akkumulátorfejlesztésre, EV-koncepciók és dizájn kifejlesztésére ment.

Minden életképes fejlesztési projekt támogatásra találhat

Ezen az oldalon nagyon érdekes EGVIA-projektek között lehet böngészni, járműkategóriára, tematikára szűrve (az elektromos meghajtástól kezdve a logisztikán, az energia-optimalizáláson, a könnyőszerkezetes tervezésen át a szimulációig)

„A közlekedési szektor jelenleg nagyon nagy fejlődést él meg, a kis léptékben, a réspiacnak fejlesztett technológiáink csak akkor életképesek, ha körülnézünk, mi zajlik körülöttünk" – fogalmazott a szakértő, hangsúlyoza az iparági összefogás, a részvétel, egyben a nagyobb láthatóság fontosságát.

Az autóipari, közlekedéstudományi fejlesztések már csak azért is sürgetőek, mert az EU radikális kibocsátás-csökkentés mellett kötelezte el magát, viszont az akkumulátor-technológia nem tart ott, hogy kiváltsa a hagyományos meghajtást. Más szavakkal míg az elektrifikáció áll az autóipari fejlesztések fókuszában, addig az akkugyártás egyelőre drága, és kapacitásaink sincsenek meg hozzá. „Ezt későn vettük észre, nincs meg hozzá az értéklánc" - mondta. Ezért hozta létre az Európai Bizottság az európai uniós akkumulátoripari összefogást (EBA), amely nemcsak az akkumulátortechnológia fejlesztését, hanem egységek helyben történő gyártását is támogatja.

Még mindig kevés kutatásban veszünk részt

Magyarország a Horizon2020 keretében 1066 projektben vett részt, ez 274 millió euró támogatási értéket képviselt, ez viszont a teljes költségvetének csak 0,64%-a. Viszont a résztvevők 30%-a (320) kkv, ezzel előkelő helyen vagyunk a 28 tagország mezőnyében - mondta Julija Sakovica.

Siegler András, aki 2005 és 2017 között az Európai Bizottság kutatási, innovációs magyar tanácsadójaként dolgozott, szintén amellett volt, hogy technológia terén hazánk sokat tud adni a világnak, viszont kommunikációs hátrányban vagyunk. Sürgette a nemzetközi térben való erőteljesebb részvételt, a nagyobb eredményesség érdekében ott kell lennünk az uniós szakmai szervezetekben, lobbicsoportokban.

Fejlesztésben jól állunk, nemzetközi networkben nem annyira

Jean Luc di Paola-Galloni, a francia multinacionális vállalat, a Valeo Csoport alelnöke, egyben az ERTRAC autóipari beszállítókért felelős alelnöke szintén azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nagy lehetőségei vannak a jövő közlekedésének formálásában. „Magyarország 15 éve, és ma is jól csinálja a befektető-vonzást" - jelentette ki, kiemelve az ország autóipari K+F-tevékenységben betöltött fontos szerepét, megemlítve a Valeo, a Bosch és a Continental vállalatokat. Az ERTRAC Connected Automated Roadmap című, márciusban kiadott összefoglaló munkájával ad képet az európai fejlesztések irányáról.

Christof Schernus előadásában bemutatta az Európai Autóipari Kutatási Partnerek Szövetségét (European Automotive Research partners Association). Ez a szervezet 52 tagból áll 17 országból, és a K+F-tevékenységet folytató vállalatokat fogja össze. Tagjaik (például az AVL, a Siemens és rengeteg európai egyetem - a térségből a ljubljanai, a grazi és a prágai műszaki egyetem) az alapkutatástól, előfejlesztéstől a validációig az autóipari tevékenység teljes skáláját képviselik. Törekednek a beszállítók, egyetemek, kutatóintézetek konzorciális K+F+I-projektekbe való beemelésére, intenzíven keresik a releváns autóipari, közlekedési projekteket.