Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A StudentTechLab a jobb stratégiára fókuszál
2024.04.18 16:22
Még több kínai OEM épít autógyárat Európában a Bosch szerint
2024.04.18 15:20
Megtorpant az európai autópiac
2024.04.18 14:16
A Volkswagen új architektúrát vezet be a Xpenggel
2024.04.18 13:19Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Egymillió forintos mérnöki fizetés, és ami mögötte van
Az elmúlt néhány évben a magyar munkaerőpiac jelentős változásokon ment keresztül, amely jórészt a technológiai változásokkal magyarázható. Napról napra új munkakörök jelennek meg és régiek tűnnek el, ami az egyre fogyó munkaerőtől is új képességeket és készségeket követel meg. Nincs ez másként a mérnöki és gyártási területek esetében sem. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy mennyit ér ma egy mérnöki diploma, milyen szakmai tudás és végzettség szükséges ahhoz, hogy valaki tartós szakmai fejlődést biztosító karriert fusson be ezen a területen. A Hays Hungary ennek járt utána.
A munkaerő-közvetítő vállalat történetében legmagasabb bérrel elhelyezett top 100 mérnöki munkakörben, illetve vezetői pozícióban dolgozó szakember esetében érdekes lehet megvizsgálni a bérek alakulását. A legjobban fizető menedzseri pozíciókban 1,1 millió és 1,5 millió forint között mozgott az átlagosan kifizetett bruttó munkabér. Körülbelül 800 ezer forintos bérrel kalkulálhatnak a szintén vezetői szintet képviselő supervisor és team leader munkakörökben dolgozók. A legjobban kereső mérnökök fizetése új munkahelyükön 750 ezer és 850 ezer forint közöttire tehető, noha ez speciális tudást igénylő ágazatokban (fröccsöntés, hegesztés, SMT stb.) figyelhető meg leginkább. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy ezek az adatok nemzetközi nagyvállalatok esetében helytállóak, a hazai kkv szektorban a juttatások másképp alakulhatnak.
A számokat látva felmerülhet a kérdés, hogy hol érdemes tanulni ahhoz, ha valaki mérnökként e magasan fizetett rétegbe szeretne tartozni. Ehhez megvizsgáltuk azt, hogy a reprezentatív top 100-as listán szereplő mérnökök hol szerezték legmagasabb iskolai végzettségüket. A felsőoktatási intézményeket is górcső alá véve elmondható, hogy a legjobban fizetett vezetői és mérnöki pozíciókban legnagyobb arányban a BME egykori hallgatói vannak jelen (25 százalék), de nagy számban fordulnak elő Miskolcon, Győrben és Kecskeméten végzett szakemberek is.
A végzettség szintjét tekintve kijelenthető, hogy a mintában szereplő minden második vezető rendelkezik egyetemi/Msc oklevéllel. A toborzási szakemberek általános tapasztalata, hogy a felsővezetők a mérnöki diplomájukat gazdasági képzéssel párosítják, vagy igyekeznek nagyon sajátos szakmai területen elmélyedni a mesterképzés során.
A munkáltatók álláspontja ugyanakkor azonos: az egyetemi diploma nem jelent azonnali belépőt a felsővezetésbe, sokkal inkább személyiség és hozzáállás kérdése, hogy valakiből vezető válik-e a pályafutása során. Vitathatatlanul szükség van a kiváló angol nyelvtudásra, illetve a releváns szakmai tapasztalat meglétére. Ez utóbbit hivatott elősegíteni a nagy népszerűségnek örvendő duális képzés, amely már a képzési idő során lehetőséget biztosít a hallgatóknak az elméleti tudás gyakorlatban történő alkalmazására.
A jövő autóipari menedzsereinek tehát azt a tanácsot adhatjuk, hogy már az egyetemi évek alatt szerezzenek minél több gyakornoki tapasztalatot, fordítsanak nagy figyelmet a nyelvtanulásra és ezzel egy időben, fejlesszék személyiségüket is. Így a legjobb úton haladnak afelé, hogy a jövőben ők is a "top 100" legjobban fizetett műszaki szakember közé tartozzanak.
