Elemzések E-mobilitás: több a kérdés, mint a válasz

E-mobilitás: több a kérdés, mint a válasz

Pál Gergő | 2017.06.14 09:20

E-mobilitás: több a kérdés, mint a válasz

A diplomatikusabb felszólalók izgalmas, a szókimondóbbak küzdelmes éveket jósoltak az elektromos meghajtású járművek piacán a következő évekre, de abban szinte mindenki egyetértett az Osztrák-Magyar Gazdasági Fórum budapesti rendezvényén, hogy még hosszú ideig élnek egymás mellett technológiák e szegmensben.

Hirdetés

Ezek a technológiák nagyon hosszú ideig fognak párhuzamosan fennmaradni, hiszen mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága – fogalmazott Günter Hohl, az Osztrák Gépjármű Technikai Szövetség alelnöke, aki szerint ma 8-9 megoldás verseng ezért a szegmensért, ide számítva a vegyes áramforrású megoldásokat is. Vagy ahogyan Georg List, az AVL List GmbH alelnöke összegzett, „a jövő az elektromosságé, de ez az elektromosság sokféle”. Szerinte a mai 2-3 százalék helyett 2025-re az új autó eladások többsége már elektromos járművet jelent, ebben pedig olyan tényezők is szerepet kapnak majd a technológiai újítások mellett, mint az energiamix módosulása vagy a fogyasztó szokások változása.

Ez utóbbi része lesz például, hogy amikor autót választunk, nem a státusz-, hanem a fenntarthatósági szempontokat részesítjük előnyben. Így terjedhetnek el az elektromos autók, amelyek ma még List szerint sem képesek mindenben kielégíteni a közönségigényt; ha azonban az általa várt ütemben alakulnak a dolgok, 2030-ban tízből hét új autót már áram hajthat.

Ehhez viszont, mint több felszólaló is figyelmeztetett, például arra van szükség, hogy a mainál jóval gyorsabban és hosszabb távra lehessen megtölteni az e-autók „bendőjét”. Thomas Sablatnig, a Porsche Austria ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy nemsokára általánossá válhat, hogy egy áramfröccsel 5-600 kilométert is megtehet az autó – azaz hozza egy dízeles társa szintjét. Lehetséges útként említette a napenergia felhasználását is, hiszen - jegyezte meg - 10-20 perc alatt akár 80-90 százalékig lehet tölteni az akkumulátorokat, ez pedig alig hosszabb egy kávéval, szendviccsel egybekötött tankolási szünetnél.

Michael-Viktor Fischer, az Ausztriában mintegy 400 e-töltőállomást működtető SMATRICS ügyvezető igazgatója arra hozott példákat, hogy mekkora előnyökhöz jut, aki a belső égésű motorról elektromosra vált. A száz kilométerenként két és fél eurós üzemanyagköltség például meglehetősen jutányos, az utóbbi fél évtizedben az akkumulátorok ára is zuhant vagy 70 százaléknyit, a kocsi fenntartása pedig annyival olcsóbb, hogy „a legnagyobb költség egy kis túlzással a mosatás”. Szerinte még 5-7 évbe telik, mire elérik, hogy öt perc alatt ezer kilométer megtételéhez elegendő áramot tudjanak az akkuba pumpálni.

Hogy most hol tart Magyarország az e-mobilitás terén, arról Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és –szabályozásért felelős államtitkára beszélt. Jelenleg 2354 zöld rendszámos autót tartanak nyilván a hatóságok. A cél az, hogy ez a szám 2020-ra a 30 ezerhez közelítsen.

A szakemberek társalgása után üdítő kitekintést adott Alexander van der Bellen osztrák köztársasági elnök, aki – hangsúlyozva a klímaváltozás elleni küzdelem, azon belül a széndioxid-kibocsátás csökkentésének fontosságát – megjegyezte: hazájában nem az ipar, hanem a közúti közlekedés a felelős a kibocsátás oroszlánrészéért. Így ő is inkább arra a japán hibridautójára büszke, amellyel öt és fél literes fogyasztást ért el, és nem az imádott olasz kicsikocsira, ami ennél jóval többet evett. Aztán megjegyezte: erős üzenete van annak, hogy budapesti látogatására vonattal érkezett – de azért a Railjet is lehetne gyorsabb, akár francia vagy belgiumi példát követve.

Hirdetés

Kiemelt Partnereink