Digitális háborút vívnak a nagyok, egyelőre az USA áll vesztésre

A mesterséges intelligenciák (MI-k) a legjobb digitális fegyverek – erre egyébként az Egyesült Államok hadügyminisztériuma már évtizedekkel ezelőtt rájött. Vitathatjuk az MI-k a globális katonai és gazdasági hadviselésben betöltött szerepét, de az biztos, jelenlétük már elkerülhetetlen.

A kínaiaknak nyilvános, mélyreható és jól pénzelt elköteleződésük van a mesterséges intelligenciák terén. Az Egyesült Államok forrásai szerint Kína 2017-es kiadásai az MI-k terén 12 milliárd dollárra rúgtak, az összeg 2020-ra akár 70 milliárdra is nőhet. Az ország célja nem csak az, hogy mesterséges intelligencia nagyhatalommá váljon, hanem 2030-ra világvezető szerepet töltsön be a technológia terén.

Az ázsiai ország azon kívül, hogy rengeteg pénzt tol a technológiába, az infrastruktúrát, a helyi ipari parkokat, és a mesterséges intelligenciával fogalkozó Google-szerű vállalatokat is támogatja. Fejleszti az oktatást, és – bár ez nem feltétlenül követendő példa – előírja állampolgárainak a kötelező adatmegosztást a kormányzattal, mely jóval értékesebb, mint a pénz.

A Fehér Ház és a jelenlegi vezetés ezzel szemben egyáltalán nem tűnik érdekeltnek olyan stratégia megalkotásában, amivel felvehetnék a harcot Kínával. A Trump-adminisztráció alig érdeklődik a technológia iránt. Nyilvánvaló, hogy a kongresszus és az elnök vezetése nélkül az Egyesült Államok nagy veszélyben van, ha Kína megszerzi a mesterséges intelligencia nyújtotta gazdasági és katonai előnyöket.

Az Egyesült Államok képviselőházának információs technológiákért felelős albizottsága szerint egyre nyomasztóbb szükség van a tudatos, direkt és határozott vezetésre a Trump-adminisztráció részéről. Tiszta, koordinált és megfelelő pénzügyi támogatással ellátott fejlesztésekre van szükség.

A specifikus lépések, amikkel az ország javíthatja kilátásait, a következők:

1. Minden egyes amerikai államnak saját MI befektetési stratégiát, bizottságokat és akár Mesterséges Intelligencia Technológiai Igazgatói posztokat is létre kell hoznia. Az államoknak agresszív pénzügyi intézkedéseket kell hozniuk a technológiai kutatások finanszírozására, és partnerüzletet kell kötniük a szövetségi kormányzattal, így az MI fejlődése segíthető lenne azokkal a problémákkal, amikkel minden állam megküzd.
2. A magán- és az állami egyetemek nagy összegű támogatást kaphatnának az oktatási programok elkészítése érdekében.
3. A kutatás-fejlesztési adókedvezmények növelése, hitelnyújtás azon vállalatok számára, amik kimondottan a mesterséges intelligenciákba fektetnek.
4. Primer és szekunder oktatási programok átalakítása a mélyebb természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai tudás érdekében. Mindez hosszabb képzési időt jelentene, de csökkenthetné az esélyeket az állami, magán és alapítványi iskolák között.
5. Egy nemzeti MI-vezetőt pozíció létrehozása széleskörű pénzbeli támogatással, irányadó autoritással, ami így kabinet-szintű funkcióvá válna. Betöltőjének szükséges átlátnia az országos kutatás-fejlesztési programokat, és elsőszámú tanácsadóként kell funkcionálnia az Egyesült Államok elnöke számára.
6. A bevándorlási folyamatot és a vízumigénylést meg kell könnyíteni a technológia szakértői számára.

Ezek a lépések jó kiindulópontot jelentenének az USA számára a mesterséges intelligencia háborújában, egy olyan versenyben, melyben az Egyesült Államok egyszerűen nem veszíthet.