Az autógyártók elektromos álma a ritka kincseken nyugszik

Szerző: autopro.hu/Sz.K. | 2017.08.10. 09:00

A kobalt és más elemek bányászatával az alternatívák utáni vadászat elindult, azonban politikai és etikai kérdések merültek fel.

Nagy Britannia csatlakozott Franciaországhoz, elkötelezve magát, hogy 2040-től a benzin és dízelüzemű autóinak eladását megszünteti, hogy ezzel is csökkentse a károsanyag kibocsájtást. Az elektromos autók irányába történő elmozdulás már régóta váratott magára. Környezetvédelmi aktivisták szerint a járművek hálózatról töltése biztosan kevésbé káros, mint a benzin vagy a dízelhajtás. A brit kormány egyetértett, és több mint 800 millió fontot fektet be a vezető nélküli és tiszta technológiába, további 246 millió fontot pedig az akkumulátorok tesztelésére fordít.

A BMW azt tervezi, hogy az oxfordi Cowley-ben egy teljesen elektromos Minit fog építeni, már 2019-től. A Volvo korábban bejelentette, hogy már csak elektromos modelleket fog fejleszteni.

Hatalmas potenciális nyereség várja azokat, akik képesek kihasználni ezt a növekvő piacot.

A lítium-ionos akkumulátorokat régóta használják az okostelefonok, a laptopok és egyéb szerszámgépek működtetésére. Az elektromos járművekre jelenleg ezeknek felerősített mása kerül. Ezeknek az akkumulátoroknak 10 évig, vagy 150 ezer megtett mérföldig használhatónak kell lenniük, mielőtt kicserélik.

Ugyanakkor a zéró kibocsájtású járművek felé vezető út tele van göröngyökkel és piros lámpákkal, amik komolyan lassítják az elektromos autók fejlődését. Az akkumulátorgyártók küzdenek azzal a céllal, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú alapanyagokat, főként a kobaltot és a lítiumot. Az akkumulátor- és járműgyártók reménykednek a bányászatban, hogy többet sikerül előállítani ezekből az értékes ásványokból.

A torontói First Cobalt bányavállalat elnöke, Trent Mell elmondta, hogy a kobalt kínálata nagyon szűkös. Nem sokan termelik ki, jelenleg még keresni kell, hol van. Hozzátette, hogy cége szeretne Idahóban és Ontarióban kutatásokat indítani. A befektetők esélyt látnak arra, hogy bekerüljenek a nyersanyagok kulcsfontosságú piacára, a kanadai cég részvényei az elmúlt egy évben jelentősen emelkedtek.

A globális kobaltkereskedelem központi eleme a Glencore. Az óriásvállalat a világ éves ellátmányának csaknem harmadát teszi ki. A kínálat 65%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, ahol az instabil politikai helyzet miatt visszaesett a kobalttermelés. Ez 90%-os áremelkedést okozott a kobaltnál.

Egyes kutatások szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelentkező nehézségek és az elektromos járművek iránti növekvő kereslet négy évig tartó kobalthiányhoz vezethet. Tudományos leírásában Ben McLellan, a Kiotói Egyetem kutatója figyelmeztet, hogy az elektromos járműgyártóknak aggódniuk kell, hogy az egyik legfontosabb ásványi összetevő feldolgozó és finomító infrastruktúrája túlságosan központosított. Különböző forrási lehetőségek nélkül valószínűbbé válik az ellátási korlátozás lehetősége.

Más kulcsfontosságú összetevőkre, például a grafitra és a lítium-karbonátra a kereslet sokkal nagyobb, mint a kínálat, ennek következményeképp a lítium ára 2015 óta megduplázódott.

A dél-koreai Samsung SDI és LG Chem akkumulátorgyártók a hiányra azzal reagálták, hogy fokozták az új, több nikkelt, és kevesebb kobaltot felhasználó áramforrások fejlesztését.

Az akkumulátorok úttörői alternatív anyagokkal próbálnak betörni a virágzó energiatároló piacra, de amíg a nagyvállalatok a zöld energiaforradalomban harcolnak, az Amnesty International arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy már akár hét éves gyermekek is veszélyes körülmények között dolgoznak a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

2014-ben, az UNICEF adatai szerint nagyjából 40 ezer gyerek dolgozott bányákban Kongó déli részén. Az Amnesty és az Afrewatch jelentése szerint az olyan vállalatok, mint az Apple, a Samsung, a Sony, a Microsoft, a Daimler és a Volkswagen nem végeztek alapvető ellenőrzéseket, hogy biztosítsák, nem használnak olyan kobaltot, amit gyerekmunkások bányásztak.

Mark Dummett, az Amnesty International üzleti és emberi jogi kutatója elmondta, hogy több millió ember élvezi az új technológiák előnyeit, de ritkán kérdezik, hogyan is készültek. Itt az ideje, hogy a nagy márkák felelősséget vállaljanak a nyersanyagok bányászata iránt, amelyek jövedelmező termékeket állítanak elő. Hozzátette, hogy a gyermekek hatalmas veszélynek vannak kitéve a bányákban, míg cipelik a nehéz sziklákkal teli táskákat és tüdőkárosodást is szenvedhetnek az alagutakban.