Nincs elég innovatív magyar kkv

Becslések szerint maximum néhány ezer ilyen vállalkozás működik az országban, az elsődleges cél ezek fejlődésének gyorsítása és a számuk növekedésének ösztönzése lehet, mert ezek forgalmának néhány százalékos emelkedése a foglalkoztatottság és az adóbevételek növekedésének tekintetében többet ér több ezer kényszervállalkozás indulásánál.

Hogyan lehet a hazai kis- és középvállalatok GDP termelőképességét dinamikusan növelni?

• A beszállítói tevékenység növelése révén.
• A sikeresen exportáló magyar kis- és középvállalkozások körének és teljesítményének bővítése révén.
• A már működő innovatív vállalkozások növekedése révén,
• Az új termék-, eljárás- és szolgáltatásötletek, kutatási eredmények nemzetközi piacra vezetésével, aminek keretében jelentős számú startup és spin-off vállalkozás indulhatna fejlődésnek.

Jó lehetőség a beszállítói tevékenység növelése, mert ennek egyik nagy előnye, hogy a nemzetközi piacok megnyerése nem a vállalkozások feladata, hanem a megrendeléseket biztosító nagyvállalatoké. A beszállításra szakosodott vállalkozások rendkívül nagy előnye, hogy piacuk általában biztosított, a piackutatási és marketingköltségeik a más innovatív vállalkozások hasonló költségeinek töredékét teszik ki, növekedésük általában jól tervezhető, ezért sem lebecsülhető a bennük rejlő fejlődési lehetőség. A már sikereket elért beszállító vállalatoknak, vállalkozásoknak csak akkor kell piackutatásra és marketingre költeniük, ha új nagyvállalatoknak szeretnének beszállítani. Azok a multi- és transznacionális vállalkozások, amelyek számottevő beszállítói kört építettek ki az országban, sokkal körültekintőbben és lassabban helyezik át a tevékenységüket más országokba, mint azok, amelyek szinte kizárólag az alacsony képzettségű munkaerőre alapozott bérmunkában érdekeltek. A beszállítói tevékenység növelésére és a nemzetközi nagyvállalatok hazai tevékenységének fejlesztésére csak olyan módon van lehetőség, ha a mindenkori kormányzat ismeri ennek a szektornak az igényeit, és a saját eszközeivel támogatja a fejlesztéseket szolgáló igények kielégítését.

A már jelenleg is sikeresen exportáló magyar kis- és középvállalkozások teljesítményének fejlesztése valószínűleg döntő mértékben elsősorban finanszírozási kérdés, a legnehezebb a már működő innovatív vállalkozások és az új termékek, eljárások és szolgáltatásötletek, kutatási eredmények nemzetközi piacra vezetésének kérdése, mert itt új piacokat is ki kell alakítani, meg kell hódítani a gyártási és szolgáltatási kapacitások kiépítése, fejlesztése mellett. Ezek azok a vállalkozáscsoportok, amelyek fejlődése nem kis mértékben a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségektől függ. Van mire építkeznünk, mert számos új, innovációs ötletre alapított magyar vállalkozásnak sikerült betörni a piaci résekbe, és már nemzetközileg is versenyképes vállalkozássá váltak. Sajnos, ha ezeknek az innovatív cégeknek a teljesítményét a GDP-hez történő hozzájárulásukban mérjük, akkor még nem lehetünk elégedettek. Az innovatív vállalkozások sikerei többnyire elszigeteltek, és még nem jöttek létre új iparágak a tevékenységük bővülése révén. Mindenki egyetért abban, hogy innováció nélkül nincs fejlődés, de arról, hogy mennyi kutatás-fejlesztési forrás és tőke ömlött az elmúlt évtizedben a gazdaságnak ebbe a részébe, és milyen eredmények születtek ennek következtében, nincs publikus információ.

Az innovatív vállalkozások fejlesztése

Az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozások fejlődésének ösztönzése és támogatása alapvetően más módszereket és eszközöket kíván meg, mint az általános vállalkozásfejlesztés. A dinamikus fejlődés előtt álló innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozásoknak, beleértve az új termék-, technológia- és szolgáltatásötletek, valamint a kutatási eredmények megvalósítására létrehozott spin-off és startup cégeket is innovációs ügynökségekre, virtuális technológiai inkubátorokra, közösségi magvető és kockázati tőkére, széles körű pályázati lehetőségekre, hitelekre, valamint nagy tapasztalatú innovációs mentorokra van szüksége.

Az elmúlt években, évtizedekben számos lépés történt itthon az innováció helyzetének javítására, de ezeknek a többsége szinte kizárólag a pályázati rendszereken keresztül kívánta a kitűzött célokat elérni olyan sajátos magyar viszonyok mellett, amelyek jelentősen eltérnek a fejlett európai országok gazdasági környezetétől.

Melyek a legjellemzőbb különbségek?

• Hazánkban nem innovációbarát a társadalmi és gazdasági környezet.
• Gyakorlatilag nincs intézményi magvető tőke az országban.
• Korábban szinte teljes mértékben felszámolták az ipari kutatóintézet-hálózatot.
• A nemzeti innovációs rendszer nem hatékony.
• Az innováció szervezéséért és hatékony működtetéséért felelős intézmények hatása a hazai innováció fejlődésére még alacsony.

Ebben a helyzetben az áhított fejlődést, fejlesztési eredményeket, szinte kizárólag pályázatok útján elérni valószínűleg illúzió, a pályázati rendszereket ki lehetne egészíteni célzott projektekkel és programokkal, és a lehető leggyorsabban törekedni kell a felsorolt jellemző különbségek felszámolására.

Az innovációbarát környezet feltételei:

• offenzív gazdaságpolitika,
• aktív iparpolitika,
• színvonalas és kompetencia-központú oktatás,
• a megtakarításokat, fejlesztéseket és a befektetéseket ösztönző adórendszer,
• kedvező kamatozású hitelek,
• intézményi közösségi magvető tőke,
• élénk üzleti angyal és kockázatitőke-befektetési tevékenység,
• az innováció folyamatát segítő egyéb közvetlen és közvetett eszközök, például:
• pályázatok, projektek, programok,
• a technológiatranszfer intézményhálózata (innovációs központok, inkubátorházak, technológiai központok stb.),
• innovációs ügynökségi hálózat működtetése.

Az innovációbarát környezet feltételrendszeréből nagyon kevés elem az, ami jelenleg olyan színvonalú, ami segítené a hazai innováció gyors fejlődését. A jelenlegi innovációt támogató intézmény és pályázati rendszer nem hatékony, nem átlátható, részleteiben nem monitorozott. A hazai innovációt támogató intézményrendszer szégyenlős, közvetlen támogatást vagy megrendelést nem ad a technológia transzfer intézményhálózatához, ezért azoknak részben más célú hazai és nemzetközi pályázatokból kell biztosítaniuk a működésükhöz szükséges bevételeket, és így az eredeti céljuknak, hogy segítsék és szervezzék a térség innovációs fejlődését, csak részben tudnak megfelelni.