Megnéztük, hogyan készülnek a győri Audik

Gyárlátogatáson vehettem részt az Audi Hungariánál. Kifejezetten tartalmas, kimerítő eseményt szervezett a vállalat, melynek során olyan helyszínekre is eljuthattunk a győri Audin belül, ahová külsősök csak a legritkább esetben nyerhetnek betekintést. Az élményt fokozta, hogy az egyes csarnokok között a saját magunk által vezetett Audi e-tron 55 quattróval tehettük meg az utat.

A nap az Audi G70-es épületében kezdődött, ahol Alfons Dintner az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke, Robert Buttenhauser az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja és Les Zoltán az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatósági tagja köszöntötték a résztvevőket, valamint rövid ismertetőt tartottak az Audi elektrifikációs stratégiájáról. Már ekkor elhangzott az a tételmondat, amit a nap további részében is hallottunk még – valamint a bejárások során láttuk is, miért hangzott el -, miszerint aki tud plug-in hibridet gyártani, az elektromos autót és belső égésű motorral szerelt autót is tud készíteni.

Szerszámgyár

Két csoportban történt a gyár bejárása, abba kerültem, amelyik a szerszámgyárban kezdett. Ez olyan értelemben rögtön a sűrűje volt az eseményeknek, hogy olyan részekre jutottam be, ahová külsősöknek csak nagyon ritkán adatik meg a bejárás – így aztán saját fotók készítésére sem nyílt lehetőségem, pedig lenyűgöző látványt nyújtottak a hatalmas gépek. A szerszámgyárban a présüzemhez és a karosszériagyártáshoz szükséges eszközöket készítik – volt szerencsém mindkét területet megnézni.

Az Audi Hungaria munkatársai gondoskodtak róla, hogy az egyébként is elég érdekesnek ígérkező bejárás során véletlenül se unatkozzon senki: kipróbálhattuk a présüzem egyik robotjának irányítását, sőt, az is kiderült, hogy a hatalmas, akár negyven tonnás présgépek esetében egy apróság mekkora galibát okozhat. A készülő motorháztetők egyikére rákerült egy hajszál, a préselés után az alkatrész használhatatlanná vált: szabad szemmel látható, és kézzel könnyen kitapintható volt a hajszál a motorháztető felületén, ami így már természetesen nem felelt meg a minőségi elvárásoknak. Az anyag felületét egyébként egy - a vele dolgozó szakemberek által is csak így nevezett - speciális kővel dörzsölik végig minden egyes sorozatban egyszer, így keresnek hibát az anyagon.

Betekintést nyerhettünk a minőségellenőrzést végző részleg munkájába is. A modern, lézeres gépek segítségével tizedmilliméterre pontosan kimutatható bármilyen eltérés az alkatrészeken, ám mint megtudtuk, elvétve fordul elő olyan, hogy a mérések során hibát találnak – inkább a tendencia a lényeg, hiszen előbb-utóbb tisztítani kell a több tonnás gépeket, ez pedig kiderül abból, hogy mennyire pontosan végzik a dolgukat.

Ezen a területen is előidézhettünk egy hibát: a kerékjárati ívet elég volt egy ujjal jó erősen benyomni, miközben a lézerszkenner dolgozott, a grafikonon máris feltűnő eltéréseket találhattunk.

A présüzemben egészen különleges autókhoz is készülnek alkatrészek. Például a Lamborghini Urus, Huracan és Avantador modellekhez, vagy éppen az Audi e-tron GT-hez, melynek szinte minden karosszériaelemét Győrben gyártják. Ez – és az Audi RS e-tron GT – talán a legnagyobb büszkesége a részlegnek az elhangzottak és a látottak alapján.

Összeszerelő üzem

A szerelde talán a legizgalmasabb része volt a napnak. Nem mintha a többi helyszín (és maguk az autók) ne lett volna önmagában is érdekes, de mégiscsak – laikusként – az foglalkoztatja leginkább az embert egy autógyárban, ahogyan az egyes alkatrészek összeállnak autóvá. A gyártósoron aztán a különböző modellek mindenféle színben és kivitelben pompáznak, és itt még együtt láthatjuk az amerikai, a brit vagy éppen a magyar piacra készülő autókat.

Fokozta az élményt a csarnok azon része, ahol az autók több méter magasan, a fejünk fölött haladtak a szalagon még nem teljesen kész, de már bőven felismerhető formában. Számomra lenyűgöző volt látni, ahogy ezek a világ minden tájára kerülő autók megteszik az első métereiket – az Audi dolgozói pedig a legnagyobb természetességgel szállnak be ezekbe az autókba, vagy éppen gurulnak el velük a csarnok egyik pontjáról a másikba. Ilyenkor bizony irigyeltem őket!

Feltűnő volt látni – nemcsak itt, hanem az Audi Hungaria általam látogatott összes épületében – a nagyon alapos és precíz biztonsági intézkedéseket, a tisztaságot és a profizmust. Nem lehet akárhol, akármilyen körülmények között autókat összeszerelni, az biztos.

Ebben a részlegben került sor az egyik legérdekesebb feladatra is: egy demonstrációs járművön kipróbálhattuk az autószerelők munkáját. Nekem egy teljesítményelektronika összerakása és szétszedése jutott feladatul – hatalmas büszkeséggel töltött el, amikor (persze az Audi munkatársának alapos instrukciói segítségével) sikeresen behúztam az utolsó csavart is. Az élményhez hozzátartozik, hogy nem a tipikus olajos-zsíros szerelést kell elképzelni, lényegében teljesen steril motortérről volt szó, a munkavédelmi kesztyű is inkább zavart a munkában, mint segített vagy védett.

Motorgyár

Harmadik helyszínként az elektromos motorokat gyártó egység maradt. Itt rögtön a belépés után ért az első „kultúrsokk”, amikor élőben, teljes valójában láttam működni egy AMR-t, amit itt nem autonóm mobil robotnak hívnak, hanem FTS-nek (Fahrerlose Transportsysteme – vezető nélküli szállítóegység). Egész konkrétan a Zsófi becenévre hallgató robot köszöntött minket, illetve vezetett is néhány méteren. Az talán kicsit illúzióromboló volt, amikor az addig kedves női hangon kommunikáló jármű szigorú férfihangon szólított fel arra, hogy lépjek hátrébb. Mint később kiderült, ez a figyelmeztetés mindegyik FTS-nél ugyanígy történik, ha valami akadályba ütköznek az előzetesen megtervezett útvonalukon.

A csarnokban az elektromotor összeszerelésének egyes részeit követtük végig, interaktív feladatként lehetőség nyílt a motorok „házasítására”, később pedig a rézhuzalok szigetelésére.

Különösen izgalmas volt, amikor egy bemutató videót néztünk az impregnálásról, eközben a háttérben egy robotkar szinte ugyanazt a mozdulatsor végezte. A bejárás végén azt is megtudtuk, hogy ezek a robotok képesek akár üdítőt is tölteni egy pohárba – persze ehhez jó programozásra is szükség van.

Szintén ebben a csarnokban találkozhattunk az Audi Hungaria egyik legújabb beruházásával, egy elektromos járatópaddal, amin az elektromotorokat tesztelik – például az akusztika segítségével, amiről szemléltető hangfájlokat is hallhattunk. Fogalmazzunk úgy, hogy jó fül kell a hibák kiszűréséhez – még szerencse, hogy az emberek gépek és algoritmusok segítségével végzik ezt a feladatot.

Az Audi e-tron 55 quattro

Bár nem lehetett szó egy klasszikus autótesztről, attól még az élménynap szerves része volt a vezetés. Számomra kicsit meglepő volt az autó letisztult utastere – a prémiumszegmensben néha talán túlzásba viszik az infotainment rendszer kialakítását, ez itt nem történt meg. Persze nehéz dolgom lett volna, ha vezetés közben a kijelző minden funkcióját használnom kellett volna, viszont a „váltó” és a kézifék(ként szolgáló kis gomb) abszolút kézre esik, és jól átlátható az autó kezelése.

Szokás szerint nagy élményt nyújtott az elektromos hajtás néhány jellegzetessége – a halk futás, a könnyű kezelés és mindenekelőtt a gyorsulás. A gyár mellett futó 813-as úton lehetőség nyílt néha kicsit odalépni az autónak, ilyenkor a klasszikus ülésberagadás élményét adta az autó, imádtam. Pillanatok alatt gyorsultunk fel olyan tempóra, ami már nem annyira fért bele ezen az úton.

A kényelemre nem lehetett panasz, hatalmas a tér a járműben és kifejezetten kellemes érzés akár a vezetőülés, akár az anyósülés. A kormány már-már túl könnyű, a kedvenc kiegészítőm pedig a tolatást segítő kamera volt, aminek még felülnézete is van: ez biztosította, hogy az egyébként számomra szokatlanul nagy autóval is komolyabb aggodalom nélkül be tudjak parkolni két hasonló méretű és értékű Audi közé.

Visszatérve az élménynapra: ha minden ingerről beszámolnék, ami ért, és minden technikai adatot ismertetnék, amit hallottam, akkor a cikk önmagában kitöltene egy magazint. Elképesztően tartalmas napot állítottak össze a szervezők, amiből utólag, értelmezhető terjedelemben csak ízelítőt lehet adni.