Hajtáslabor és Smart Power labor indul a BME-n

– Milyen feladatokat végez most a BME FIEK, és mik azok, amelyek az eltelt három évben megtalálták a szervezetet?
– Az eredeti cél teljesült, hogy az ipari szereplők és az egyetemi karok, tanszékek koordinált együttműködése elkezdődjön. Az már nagyon régóta érezhető volt, hogy kell egy olyan szervezet, amely tudatosan lép az ipar felé, szervezett formában mutatja meg az egyetemi kapacitásokat. A FIEK létrehozása előtt tanszéki szintű együttműködések zajlottak az ipari szférával, de a vállalatok oldaláról nézve ez nagyon idő- és energiaigényes volt, mivel kívülről nekik kellett megtalálni a megfelelő kutatócsoportot/kompetenciát a BME-n belül. A FIEK által koordinált együttműködési lehetőségek viszont sokkal komplexebb problémákra is tudnak megoldást találni. Például, ha egy koffein gyorsteszt kifejlesztésére van szükség, akkor ez a szervezet tudja, hogy hol található meg a BME-n belül az ehhez szükséges vegyész, gépész és villamosmérnök tudás és hol áll rendelkezésre olyan labor, ahol a prototípus validálható. Ennek egy lehetséges megvalósítási módja a keretszerződés megkötése a BME-vel, melyet például a Siemens is preferál.

– Egy keretszerződés tehát szabad bejárást enged az egyetemre az ipari partner számára?
– Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor az ipari partner a keretszerződéssel kulcsot kap a BME kapujához, és mellé egy segítőkész “hostess”-t a FIEK személyében, aki végigkíséri őt a megoldás felé vezető úton. A BME FIEK a különböző kutatási területek közötti koordinálást végzi az ipari partner igényeinek figyelembe vételével. Az indulás óta eltelt időben azt éreztük, hogy mint brand, a FIEK fel tudta hívni az ipari vállalatok figyelmét arra, hogy vannak számításba vehető, versenyképes K+F kapacitásaink. Számos mérés, kísérlet a BME laborjaiban sokkal olcsóbban elérhető, mint piaci környezetben. Vagyis a tudás és az eszközpark nálunk egy helyen megtalálható, ezért nem szükséges minden cégnél külön-külön termékfejlesztő laborokat kialakítani milliárdos költségekért, hanem a BME-re hozva a problémát, a cég megoldási javaslatokkal távozik, melyeket rögtön át tud ültetni a termelésbe/gyártásba.

– A négy évre szóló konzorciumi együttműködésben kísérleti laborok felállítása is szerepel az ipari partnerek közreműködésével, kezdve egészen az 5G testbedtől hajtáslaboron át intelligens energiamenedzsment kutatására alkalmas laborig. Hol tart a munka?
– A Siemens hajtáslaborja (jelenleg már Rolls Royce) készen áll. Ez egy olyan komplett hajtáslánc tesztelésére alkalmas labor, amely a hajtáslánc minden elemét együtt és külön-külön is tudja tesztelni, szimulálva a különböző körülmények közötti terhelést. Ennek az elektromos repülőgép fejlesztésében óriási szerepe van, ugyanis ott nem lehet egyszerűen “félreállni”, ha valami meghibásodik, ezért nagyon fontos, hogy a valós tesztek előtt a beépített hajtás minden eleme szimulációs teszteken essen át. A labor kialakításához nagy mérnöki bravúrra volt szükség, hogy az ipar által elvárt működési tartományban is biztonságosan üzemeltethető legyen, és ez eredményezi az egyedülállóságát. A beruházás alatt a Siemens eladta az elektromosrepülő-fejlesztő üzletágát a Rolls Royce-nak, de ez a BME Siemenssel való együttműködését nem befolyásolja. A Richterrel kialakított Pharmatech labort már birtokba vették a kutatók, az MVM-el kialakított intelligens energiafelhasználást kutató Smart Power laborja pedig szintén működésre kész.

– Hogyan élték meg a Siemens kiszállását?
– Ez a FIEK projekt sikere, hiszen a Siemens tulajdonképpen egy eredményes “tudástranszfert” hajtott végre az elektromosrepülő-fejlesztő üzletágának eladásával. Az, hogy a Rolls Royce csapata folytatja a meglévő K+F munkát, bizonyítja a FIEK-modell piacképességét, a kutatás aktualitását. Ugyanakkor a Siemens a FIEK csapat része marad, csak a projektben veszi át a helyét a Rolls Royce.

– A laborok elkészülése korábbra volt tervezve. Mi hátráltatta az indulást?
– A Pharmatech folyamatos gyógyszergyártást támogató labor készült el a legkorábban, ugyanis ott a Richterrel már korábban elkezdett laborkialakítást folytattuk a projekt tapasztalataira alapozva. A Hajtáslabor esetében egy teljesen új labor kialakításáról és egymásra épülő közbeszerzésekről volt szó. A közbeszerzések lezárultával pedig komoly mérnöki kihívást jelentő tervezés kezdődött, amely nem ritkán kiegészítő tervezést, utólagos fejlesztést, paraméterezést kívánt meg. A laborok építése során az egyedülállóságra és a széleskörű használhatóságra is törekedtünk, ami azzal járt, hogy az építési kivitelezésen kívül számos mérnöki kihívást kellett a BME kutatóinak megoldaniuk ami egyben rizikót is jelentett a projekt indulásakor. Ma már mondhatjuk, hogy ezeket az akadályokat sikerrel vettük.

– Hogyan vehetik igénybe ezeket a laborkapacitásokat külsős cégek?
– A Pharmatech laborban egyetemi eszközök találhatóak, míg a Hajtáslaborban és a Smart Power laborban egyaránt vannak egyetemre kihelyezett vállalati berendezések és egyetemi eszközök is. Minden labornak saját használati szerződése van, amely pontosan szabályozza a laborhoz kapcsolódó mérési szolgáltatások igénybevételének feltételeit. A közreműködő ipari partnerek nem zárkóztak el attól, hogy a laborok szabad laborkapacitásait külsős cégek is igénybe vehessék, ugyanis a labor személyzetének a tudása és problémamegoldó képessége a tapasztalatszerzés során jelentősen bővül. Bizonyos laborok esetében már szinte sorban állás alakul ki, és nagy autóipari beszállító vállalatok is komolyan érdeklődnek.

– A szintén ebben a FIEK-es konzorciumi együttműködésben vállalt 5G teszthálózat kiépítése hogyan halad? A hírek szerint a frekvenciatartomány megszerzéséhez szükséges eljárások hatással vannak erre. Hogyan áll ez a folyamat?
– A frekvencia megszerzése jó úton halad. Az eszközbeszerzések előkészítése szintén megkezdődött. A technológia olyan gyorsan változik, hogy értelemszerűen a legmodernebb felszereléseket érdemes megvenni. A projektzárás 2021 március vége, addig már számos eredménye is lesz a BME 5G teszthálózatának.

– Jelenleg mi a FIEK napi feladata?
– A FIEK projekt lezárásának fázisa következik, a projekt során létrehozott eredmények és KFI képességek piaci hasznosításán dolgozunk. Ennek része az elért eredmények összegyűjtése, mindennek láttatása konferenciák, leírások, videók, weboldal keretében, valamint a továbbgyűrűző hatások feltérképezése. Fontos tudni, hogy nemcsak a BME területén, hanem a vállalatoknál is zajlanak az együttműködéshez köthető tesztek, fejlesztések, ezek dokumentálása az ipari titkok megtartása mellett komoly feladat.

– Hogyan tovább FIEK, vagyis hogy néz ki majd az élet 2021-től?
– A szervezeti egység az egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázaton 150 millió forintot nyert. Úgy vélem, a BME FIEK tevékenységének fokozását a tavaly nyáron létrejött BME KFI Iroda (BME Research, Innovation and Development Gateway Entity, BRIDGE) által végzett tevékenység jelöli ki. Ez az egység szolgáltató központként szellemi tulajdonjogi tanácsadási, iparjogvédelmi feladatokat lát el, szabadalmi beadványokat indít el és menedzsel, startupokat segít, vagyis az egyetemi tudást piacosítja, értékesíti. Immár nemcsak nagyvállalatokkal kötött konzorciális együttműködésekben gondolkodunk, hanem szolgáltatásokat kínálunk kkv-k és a startupok számára is. Természetesen a BME nagyvállalatokkal kialakított kapcsolatainak körét tovább szeretnénk erősíteni, ezért a Kompetencia Központ pályázatunk már egy következő ipari együttműködést körvonalaz, melyben partnereink a Bosch, a thyssenkrupp, a MOL és a ZÁÉV. A BME komoly erőssége, hogy multidiszciplináris kutatási területei kapcsán látszólag nagyon különböző vállalatokat is képes egy téma köré csoportosítani.