Elméleti tudás és digitalizációs ismeret: ez a nyerő kombináció a Magyarmetnél

Egy korábbi, az autopro.hu-n megjelent interjú szerint a Magyarmet árbevételének öt százaléka származik az autóiparból. Ez az arány változott azóta a válság hatására?

Sajnos változott. Az autóiparon belül a VDL Nedcaron keresztül a BMW-nek szállítunk beszerelésre kész részegységeket. A járvány kitörése után a cég leállt, a rendeléseiket visszamondták, ezért a tervezett öt százalék helyett háromra csökken ez az arány. Július óta azonban ismét rendben működik ez az üzletágunk.

Viszont ki kell emelni, hogy elindultunk a járműipar egyéb területei felé is, és itt is biztatóak a kilátásaink a vasút és a nagymotorok szegmensében.

Milyen iparágak a legjelentősebbek a cég számára?

A szivattyú és az ipari armatúrák, ez a két szegmens korábban is jelentős volt, de érdekes módon a vírus alatt tovább erősödtek, és jelenleg a harmincöt százalékát teszik ki az árbevételünknek.

Hogyan érintette a koronavírus a céget? Milyenek a cég kilátásai a közeljövőt illetően?

Az első nyolc hónapban nálunk nem volt visszaesés, ennek az időszaknak az árbevétele 110 százaléka volt a tervezettnek.

Egyre nagyobb arányban szeretnénk a hazai piacra szállítani. Indul Magyarországon a vasúti szerelvények gyártása, valamint a hadiipar is egyre nagyobb szerepet kap, a Magyarmet technológiája pedig alkalmas arra, hogy ezekben a fejlesztésekben részt vegyen.

Hogyan változtak az elvárások a precíziós öntéssel szemben az elmúlt években? Milyen méretű és bonyolultságú öntvényeket keresnek a megrendelők?

Sok nyugat-európai cég visszajött Kínából és a Távol-Keletről, mert a gyorsaság nagyon fontos tényezővé vált. A távolság mellett a minőség is fontos szempont volt a visszaköltözésben.

A másik változás a méretek emelkedése, ebben az évben 80-100 kilogrammos öntvényeket is gyártottunk a szivattyúipar részére, tehát megemelkedtek a súlyhatárok a technológiai águnkban. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a szivattyú hatásfoka sokszor a felületi minőségtől függ, és a precíziós öntéssel nagyon finom felületet tudunk előállítani.

Hogyan változott az anyagminőséggel szembeni elvárás?

A Magyarmet elsősorban a magasan ötvözött acélokban erős, ezen belül is a duplex acélok területén. Ezek különleges folyadékokban, vegyi anyagokban, illetve tengervízben használatosak, mivel jóval magasabb az élettartamuk ilyen körülmények között, mint a hagyományos acélötvözeteknek. Ezek iránt megnőtt a kereslet az elmúlt években.

Emellett a kopásálló acélok iránt nőtt meg az igény, különösen a nagy kopásálló és kobalt-bázisú ötvözetek iránt. Ezeket elsősorban hulladékfeldolgozó üzemek használják, az ilyen fémekből álló eszközökkel alapanyagaikra bonthatóak le különböző folyadékok, melyeket korábban egyszerűen kiengedtek a természetbe.

2014-ben bevezették a 3D nyomtatást és az erre a technológiára épülő rapid prototípusgyártást. Mennyire jelentős ma a Magyarmet portfóliójában a 3D nyomtatás? Milyen újdonságokkal találkozhatunk ma a vállalat életében?

Amikor elindultunk ezen a területen, egy német céggel volt közös megállapodásunk, együtt léptünk be erre a piacra. Főleg a járműipar igényeit szolgáltuk ki, a fejlesztésekhez gyártottunk rapid prototípusokat. Az idei év első félévében ez nullára esett vissza, most kezdenek újabb igények jelentkezni az autóiparból.

Változatlanul jól megy viszont a szivattyúgyártók szegmensében ez a technológia. Az új fejlesztéseket alkalmazó szivattyúk prototípusait rapid technológiával készítjük el, és a végleges forma kialakítása után kerülnek sorozatgyártásra.

A 3D nyomtatással készített öntvényeket a szobrászat is alkalmazza, elsősorban külföldi országokban, de már Magyarországon is mutatkozik rá kereslet. A növekvő igényekre való tekintettel az ilyen megrendeléseinkből szeretnénk kiállítást is nyitni.

Milyen beruházásokat terveznek vagy zajlanak jelenleg a vállalatnál?

A kormány elég jelentős lehetőséget biztosít a cégek részére, elsősorban a magyar kis- és középvállalkozások, de főleg a középvállalkozások számára. Mi két kiemelt programban vagyunk benne, ez nagyjából kétmillió eurós nagyságrendű beruházást és fejlesztést jelent 2022-ig.

Az elmúlt évben elindult nálunk egy szervezeti átalakulás. Az eddig működő szervezeti struktúra ellátta a dolgát, de a dinamikus fejlődésre már nem alkalmas, ezért személyi változásokra is szükség volt. Jelenleg több olyan mérnök dolgozik nálunk, akik korábban japán multinacionális cégeknél töltöttek el éveket. A beruházások egy része tehát a személyi állomány fejlesztésére, képzésekre irányul, míg a másik része az automatizálásra. Ahol lehet, automatizálni akarunk, most is folyik egy olyan beruházás, amely biztosítja, hogy a viaszbokor elkészítésétől az öntésig emberi kéz érintése nélkül mehessen végig a folyamat. Az üzemen belüli logisztikában pedig igyekszünk kollaboratív robotokat használni.

Összefoglalva az árbevételünket elsősorban az automatizálás és a robotizálás segítségével igyekszünk növelni. Ma nem olyan mérnökökre van szükségünk, akik pontosan tudják, hány fokos öntési hőmérséklet kell bizonyos anyagokhoz, hanem olyanokra, akik a szakmai ismeretek mellett a számítógépes szoftverek segítségével pillanatokon belül tudnak reagálni a kihívásokra, és tudják alkalmazni a modern technológia adta lehetőségeket.

Milyen kapcsolatokat ápol a Magyarmet az egyetemekkel? A Miskolci Egyetem öntészképzésén kívül van a vállalat számára fontos intézmény, szak vagy tanszék?

A Miskolci Egyetem duális képzésében mi is benne vagyunk, ezen kívül egy jelentős együttműködésünk indult el a BME Anyagtudományi Karával kompozitok gyártásában. Elsősorban az űrtechnikában és a repülőgépgyártásban jelentős ezeknek a könnyű, de nagy szilárdságú anyagoknak a gyártása. Most új kísérletek indultak el abba az irányba, hogy miként lehet precíziós öntéssel ezeket a kompozitokat előállítani.

Folyamatosan keressük a lehetőséget az együttműködésre, és ez az intézményekről is elmondható.

Milyen a cég munkaerőpiaci helyzete? Mennyire vonzó a fiatalok számára egy öntöde?

Amikor beindult a járvány, akkor nem vettünk fel új embereket, mert olyanok jelentkeztek, akik teljesen más területről, a vendéglátásból jöttek volna át, ahol gond volt a járvány miatt. Tudtuk, hogy ha újra beindulnak a bajban lévő iparágak, akkor ők itt hagynak minket, mert nem ez a szívük vágya. Ilyen értelemben a koronavírus járvány rákényszerített minket a technológiai fejlesztésekre, hogy ne a létszámnöveléssel oldjuk meg a növekvő igényeket, hanem a technológia fejlesztésével. Jelenleg nincsenek létszámgondjaink.

Hogyan képzelik el a Magyarmet szakmai generációváltását?

Keressük a fiatalokat, de a szakmai generációváltást az egyetemekkel való együttműködésünk is biztosítja. Több mérnök is nálunk készíti a diplomamunkáját, ők vagy visszajönnek hozzánk, vagy viszik a hírünket abba az iparágba, ahol végül elhelyezkednek.

Néhány hete arról beszélt egy konferencián, hogy nagyobb támogatás és segítség kellene a kkv-knak a digitalizációs fejlesztésben. Pontosan mire gondol?

Volt egy felmérés a kamarák segítségével a magyar középvállalatok fejlettségéről, illetve arról, hogy melyek azok a középvállalatok, amelyeket nagyvállalattá lehetne fejleszteni a Magyar Multi Program keretében. Ebben a felmérésben én is részt vettem, és sajnos az derült ki, hogy jónevű magyar középvállalatoknak sincs vállalatirányítási rendszere, márpedig enélkül nem lehet nagyvállalattá válni.

Vállalatirányítási rendszerek nélkül lényegében csak kézzel lehet irányítani a cégeket, ez pedig a fejlődés akadálya, ezért ezen a területen különösen nagy szükség van a vállalatok támogatására.