Beszállítók A BME-vel kutatja a mesterséges intelligencia vasúti felhasználásának lehetőségeit a Knorr-Bremse Budapest

A BME-vel kutatja a mesterséges intelligencia vasúti felhasználásának lehetőségeit a Knorr-Bremse Budapest

Pörge Béla | 2020.11.25 07:23

A BME-vel kutatja a mesterséges intelligencia vasúti felhasználásának lehetőségeit a Knorr-Bremse Budapest

Erdős István, a Knorr-Bremse Budapest elektronikai fejlesztési igazgatója | Fotó: Knorr-Bremse Budapest

Erdős István, a Knorr-Bremse Budapest elektronikai fejlesztési igazgatója az autopro.hu-nak adott interjúban elmondta, mi áll a Knorr-Bremse Budapest és a BME Villamosmérnöki Karának együttműködésének fókuszában, és azt is, mit várnak azoktól a hallgatóktól, akik részt vesznek ebben a projektben.

Hirdetés

Pontosan miről szól a projekt, be tudná mutatni röviden?

Az együttműködés keretében a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának kutatói és hallgatói bekapcsolódnak a Knorr-Bremse Budapest innovációs tevékenységébe, és együtt dolgoznak majd a vállalat szakembereivel a „Jövő technológiái és módszerei a járműirányításban” – tematikához illeszkedő kutatás-fejlesztési projekteken.

Az újonnan megjelenő technológiák feltérképezésébe vonjuk be az egyetemet, az együttműködés az általunk kijelölt szerteágazó kutatási témák mentén indul el. Közösen vizsgáljuk például, hogy a mesterséges intelligencia milyen mélységig és milyen módon kaphat helyet a vasúti, biztonságkritikus rendszerekben. A projekteket vállalatunk finanszírozza, az együttműködésnek része egy 25 millió forintos támogatási keret, továbbá hallgatói, PhD és kutatói ösztöndíjprogrammal, valamint egy demonstrációs célú modellvasút laborral is támogatjuk az egyetemet.

Mikor indul a Knorr-Bremse Budapest és a BME VIK közös projektje a gyakorlatban?

Az együttműködés gyakorlatilag elindult, megfogalmaztunk öt olyan témát, amelyek mentén az egyetemi félévhez igazodva 2021. január-februárban projektek indulnak, ezeknek az előkészítése zajlik jelenleg. Annak érdekében, hogy előre tervezhető legyen az új megoldások üzleti integrálása, minden felvázolt projekt előre meghatározott tartalmi, idő és pénzügyi keretek között valósul majd meg. Ez az öt, párhuzamosan futó K+F projekt csak az első csomag. Gördülő struktúrában folyik majd a munka – mire az egyik befejeződik, a közben megfogalmazódott kérdésekre új projekt indul. Jellemzően rövid időn belül eredményt felmutató, fél-egy éves projektekkel számolunk.

Mit várnak a támogatott projektekben résztvevő hallgatóktól?

A hallgatók kiválasztásában szabad kezet adunk az egyetemnek, az együttműködési programban részt vevő kutatók válogatják be a projektcsapatokba a diákokat. A sikeres projektmunkához stabil elméleti háttér és kellő motiváció szükséges, a kutatásban részt vevő tanulóknak ismerniük kell a gyorsan fejlődő, korszerű, úgynevezett state-of-the-art technológiákat. Ezen felül nagyon fontos, hogy a hallgatók erős mérnöki szemléletet és megoldásorientált gondolkodásmódot hozzanak magukkal. Elengedhetetlen a csapatszellem is, hiszen a feladatok végrehajtása soha nem egyedül történik, projektcsapatban kell majd helytállniuk.

Azok a hallgatók, akik részt vesznek a projektben, lehetőséget kapnak arra, hogy a Knorr-Bremse Budapestnél helyezkedjenek el?

Az egyik kiemelt célunk, hogy a mérnökhallgatókat már az egyetemi éveik alatt megismertessük a vasúti divízióban zajló elektronikai fejlesztésekkel. Ha valaki már az egyetemi képzése során részt vesz egy ilyen ipari-kutatási projektben, megszerzett tapasztalatai birtokában már sokkal magabiztosabban hozhat döntést a jövőjéről, hiszen tudni fogja, milyen irányban, milyen cégnél szeretne elhelyezkedni. Ha valaki tudatosan választja ezt a területet, az várhatóan hosszú távon elköteleződik. Jelenleg azt látjuk, hogy azok a diákok, akik nálunk töltik a gyakornoki éveiket, jellemzően a karrierjüket is nálunk kezdik. A projektmunka során sikeresen teljesítő hallgatók bizton számíthatnak arra, hogy állásajánlatot is kapnak a Knorr-Bremse Budapesttől.

Nem csak a diákok, de a kar kutatói is részt vehetnek projektekben. Ez milyen formában valósul meg?

A fent említett K+F projektek irányítási és szervezési feladatainál mindenképp a kar kutatóira hagyatkozunk: azaz, a kutatás irányítását, az adott témában leginkább jártas hallgatók megkeresését és projektbe bevonását egyértelműen tőlük várjuk. A kutatóknak a témák feldolgozásában is kiemelt szerepük van, ezért az együttműködés kutatói ösztöndíjat is magában foglal.

Fotó: Knorr-Bremse Budapest

A megállapodás aláírásakor Sávos András, a Knorr-Bremse Budapest ügyvezetője azt mondta, hogy egyre nagyobb a Big Data alapú megoldások szerepe a fékrendszerek működésében. Hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban? Mitől lesz „okos” egy fékrendszer?

Több Big Data alapú megoldáson is dolgozunk, melyek kapcsolódnak a „Jövő technológiái és módszerei a járműirányításban” – tematikához, és amelyeket szeretnénk továbbfejleszteni az együttműködés keretében. Ezek túlmutatnak a szűk értelemben vett fékrendszer funkciókon. Ilyen például a fékrendszer energia-hatékony használatát célzó fejlesztésünk, melynek segítségével a jármű vezetője a lehető legkisebb energia felhasználásával tudja eljuttatni a szerelvényt a célállomásig. Ha ezt hosszabb távon és egy teljes flottára vetítve vizsgáljuk, akkor nagyon komoly energiamegtakarítást érhetünk el általa. Egy másik konkrét irány a balesetek elkerülését segítő megoldásunk, amely a vasúti pálya és környezete monitorozása során felismeri az esetleges vészhelyzeteket, és korai fékezéssel elkerülhetővé teszi a baleseteket. Jelen fejlesztés keretében városi környezetben, villamosokon működő termékről beszélünk. A vasúti fejlesztések erősen szabványvezérelt környezetben zajlanak, egy-egy új technológiának a beépítése sokkal nagyobb körültekintést igényel, ennek a lehetőségeit vizsgáljuk.

Fotó: Knorr-Bremse Budapest

Elmondható általánosságban is a vasúti járművek gyártásáról, hogy a területen egyre nagyobb a szoftvermérnökök szerepe?

Igen, határozottan. A digitális technológiára épülő irányítórendszerek térnyerése és komplexitása egyaránt növekszik, ezért a vasútiparban is egyértelműen nagyobb hangsúlyt és szerepet kap a szoftverfejlesztési tevékenység. Ahogyan az autóiparban is látványos változások mentek végbe az elmúlt húsz évben, valószínűsíthető, hogy némi késéssel ugyan, de valami hasonló várható a vasúti irányítórendszerek területén is.

Várható további együttműködés a Knorr-Bremse Budapest és a BME között?

A megállapodást most öt évre írtuk alá, de úgy gondolom, hogy ezzel csak megalapoztuk a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karával az együttműködésünket, melyet a projektekkel élővé teszünk és folyamatosan fenntartunk majd. Ha a munka során úgy látjuk, hogy más egyetemi karok bevonása is szükségessé válik valamely téma kapcsán, akkor hasonló nyitottsággal kezdeményezünk majd új együttműködést a jövőben.

Kiemelt Partnereink