Nemak: aki öntőmérnöknek tanul, biztos megélhetése lesz

– Öt évvel ezelőtt a vállalat kezdeményezésére indult el az a szakmai egyeztetéssorozat, melynek az eredménye az lett, hogy a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium járműipari fémalkatrész-gyártó szakot indított. A miskolci öntőmérnök szak ennek a folytatása?
– Szorosan összekapcsolódik, hiszen nemcsak szakmunkás téren van hiány, hanem felsőfokú képzettségű melegüzemi szakemberek esetén is. 2005-2006-ra nyúlik vissza az együttműködésünk a Miskolci Egyetemmel, főként fejlesztésekkel kapcsolatban dolgozunk együtt. Ennek során azt tapaszaltuk, nincs utánpótlás: nemcsak mérnökképzés, hanem oktatói gárda tekintetében sem. Nem volt nehéz felismerni: ha nincs, aki oktat, nem lesz megfelelő mérnök sem. Látva a problémákat, elhatároztuk, megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel vonzóvá lehet tenni az oktatóknak az öntészet oktatását. Úgy valósulna meg a duális járműipari öntőmérnökképzés, hogy az öntödék adják a gyakorlati bázist, az egyetem pedig frissített tanrenddel fogja az elméleti képzést biztosítani. Ez év nyarán már elkezdődtek az előkészítések, így 2015 szeptemberében a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán elindulhat a képzés.

2012-ben jelentették be, hogy elindítják a hároméves járműipari fémalkatrész-gyártó képzést.

– Milyen hosszú távú célok indokolták a szak elindítását?
– A fejlesztés lehetősége szinte teljes egészében a mi kezünkben van. Az anyavállalat döntéshozói akkor adnak azonban erre lehetőséget, ha azt látják, hogy a fejlesztések megvalósulását olyan szakemberek tudják irányítani, akik felnőttek a feladathoz. Csak akkor leszünk versenyképesek, ha meg tudunk felelni a vevők elvárásainak. Vannak olyan továbblépési utak, amelyek technológia változásokat igényelnek. Ezeket nem lehet másként kezelni, csak ha megfelelő mérnökökkel dolgozunk. Az autóiparban megfelfelő szakemberek nélkül nem oldhatóak meg a változások. Egyfelől a környezet, a vevőink támasztanak követelményeket, másrészről tavasszal egy újabb csarnok építésébe kezdünk.

– Milyen szerepet kap az új csarnok?
– Közel ezer munkatárssal dolgozunk, s mivel folyamatosan növekszik a dolgozói létszám, így jórészt szociális helyiségeket építünk ki és bővülni fog a hőkezelő kapacitásunk is.

– Hol tartanak jelenleg a képzéssel kapcsolatos intézkedések?
– December 10-ig kellett leadni a dokumentumokat az egyetemnek, hogy szeptemberben elindulhasson a képzés. Jelenleg a szak népszerűsítésén dolgozunk, minél több középiskolában szeretnénk ismertetni. Nemcsak Győrben és Miskolcon tartunk előadásokat, hanem a Magyar Öntészeti Szövetség révén az ország egész területét le tudjuk fedni. Hozzá kell tennem azonban, hogy nem sikerült minden tervezett középéiskolához bejutni igazgatói engedély hiányában, nem minden vezető ismerte fel ugyanis ennek fontosságát.

– Hogyan tervezik a képzés megvalósítását? Hogyan néznek ki a mindennapok szeptembertől a gyakorlatban?
– Olyan konstrukcióban gondolkodtunk az egyetemmel, hogy lehetősége legyen más válllalatoknak is becsatlakozni. A szakmának több ága van, és fontos, hogy ezt a hallgatók azoknál tanulják meg, ahol az adott technológia naprakész. Igaz, december 3-ig, a dokumentumok leadásáig, kizárólag a Nemak jelentkezett a programba. A hallgatók huszonhat hetet töltenek az egyetemen, huszonkettőt pedig a gyakorlati képzőhelyen. A duális képzés olyan forma, ahol fizetést kapnak a tanulmányi idő egészére. A magyar szabályrendszer szerint ez körülbelül 70 ezer forint fizetést jelent – járulék és adómentesen. Ha még jól is tanul, tanulmányi ösztöndíjat is kaphat a hallgató, így eljuthat a közel 100 ezer forintos adómentes jövedelemhez. A jó képességő, nehezebb körülmények között élőknek ez nagyon vonzó lehet. A képzés három és fél éves, az utolsó félévet a hallgatók gyakorlattal töltik, s csak azokat a tárgyakat tanulják, ami a gyakorlathoz szükséges, mindemellett szakvizsgára készülnek, szakdolgozatot írnak.

– Hogyan tervezi megvalósítani a Nemak azt a huszonkét hetet, melyet a hallgatók a vállalatnál töltenek?
– A gyakarlati órák már az első félévben is szerepet kapnak. Először meg kell ismerni a hallgatóknak az üzemet és a technológiát, amivel dolgozunk. Sok olyan hatás éri őket, amiknek az elméleti alapjaival nincsenek eleinte tisztában. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem feltétlenül technikai hátterű középiskolából jönnek ide. Fontos, hogy az első időszakban megtanuljanak egyszerű gépipari műveleteket, hogy megértsék, mivel járnak bizonyos beavatkozások a berendezéseken. Úgy terveztük, hogy mérnökkollégák mellett fognak dolgozni, így rálátásuk lesz a napi munkára, kapnak kisebb feladatokat, amikben elmélyülhetnek. Ez utóbbi talán rá is kényszerítheti majd őket arra, hogy többet tanuljanak, mint amennyi elégséges. Az egyetemmel egyébként vannak vannak K+F témáink, a duális mérnökképzésben részt vevő hallgatók ezekből a kutatatásokból is kivehetik a részüket, így a tudományos életbe is bekapcsolódnak. Nem utolsósorban pedig témába vágó szakdolgozatot is kell készíteni.

– Az anyavállalatnál hogy zajlik az utánpótlásképzésnek ezen a formája? Van-e egyáltalán bevett gyakorlat?
– Nem tudok róla, de nem magyar sajátosság, hogy hiány mutatkozik öntőmérnökökből, máshol is keresik a lehetőségeket. Mi Győrben előbbre járunk talán ilyen téren a testvércégekhez képest.

– Hány hallgatóval számol a Nemak?
– A jelenlegi kapacitásunkkal tíz hallgatót tudunk fogadni. Természetesen, ha az bővül és növekszik az érdeklődés is, több fiatalt leszünk képesek vállalni.

– Hogyan tudják a diákok számára vonzóvá tenni a szakmát?
– Fontosnak tartjuk elmondani a személyes találkozásokkor, hogy már nem olyan a munkavégzés egy öntészetben, mint ezelőtt húsz-harminc éve. Jelentős mértékben robotizált munkavégés folyik, tehát a nehéz munkát nem a munkavállalók végzik. Ez a technológia olyan, hogy jelentős gépészeti beruházásokat igényel. Vagyis, ha látják, milyen berendezésekkel dolgozunk, tudják, hogy ez nem az az iparág, ahol a technikát egyik napról a másikra át lehet telepíteni. Ez azt jelenti, hogy akik itt dolgoznak, azoknak biztos a munkahelyük. Nem utolsósorban, ha az üzem piaci részesedését és a megrendeléseinket nézzük, megerősítheti a hitet abban, hogy jól választanak, ha erre a pályára jönnek.