Már Ukrajnából vadásznak munkásokat a határmenti cégek

A munkaerőhiánnyal küszködő cégeknek nincs idejük arra, hogy megvárják, míg bekopogtat hozzájuk a szakképzett dolgozó. Azonnali megoldásokra van szükségük, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy a háború sújtotta Ukrajnából importálnak munkásokat – írja a Magyar Nemzet.

Február elején rendezett fórumot a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az ukrán munkavállalók alkalmazási lehetőségeiről. Mint elhangzott, a megyében még nem jellemző a szomszédos országokból érkező munkaerő használata, de előbb utóbb szükség lesz rá, tekintve, hogy hiányoznak a szakképzett dolgozók az ipari vállalkozásoknál. Heves megye más helyzetben van, mint a Jászság: itt hétszázalékos, azaz az országos átlagnál két százalékponttal magasabb a munkanélküliség. Az állástalan tömeg azonban láthatatlan a vállalatok számára.

– Hiányzik a munkakultúra – jegyezte meg File Sándor, a heves megyei kamara gazdaságfejlesztési igazgatója. Több mint nyolcszáz fő most azonnal munkába tudna állni a megyében. Az öt éven belül megvalósuló fejlesztésekhez pedig további négyezer dolgozóra, főleg gépészmérnökre, CNC-gépkezelőre, épület- és szerkezetlakatosra lesz szükség. Ezekben a hiányszakmákban a szakiskolák nem tudnak elegendő pályakezdőt képezni.

File Sándor a fórumon tartott előadásában úgy fogalmazott: Heves megye nem kínál megoldást a problémákra. Nagy az elvándorlás, a távozók helyére pedig nem érkeznek új lakók. Lehetséges megoldásként a külföldi munkaerőt említette, és fel is konferálta Puskár Szabolcsot, a HSA Kft. kiemelt partnerkapcsolati vezetőjét. A főleg Kelet-Magyarországon aktív HR-szolgáltatónak az egyik fő profilja lett az elmúlt években az ukrán vonal. Hogy miért alakult ez így, azt Puskár egy piros-fehér-zöld zászlóval illusztrált prezentáción mutatta be. A magyar munkaerőhelyzetről a következő állításokat fogalmazta meg: a munkaerőhiány nem csak átmeneti állapot, sokan külföldre költöztek, az itthon maradottak jelentős része pedig kiesett a munka világából. Sokan egyik napról a másikra élnek, megelégszenek a szociális háló juttatásaival, a közmunkával és a feketemunkával. Az állástalanok egy része megbízhatatlan: egyik nap bemegy dolgozni, másik nap nem.

Ezen a helyzeten változtathat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július elsején életbe lépett rendelete, amelynek lényege, hogy az NGM által meghatározott hiányszakmáknál a külföldiek foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyezési eljárásra. Míg korábban két-három hónapos procedúra volt egy ukrán dolgozó munkába állítása, ez ma már tíz nap alatt kivitelezhető.

A kormány szándékának komolyságát jelzi, hogy hamarosan egész Ukrajnát teletűzdelik plakátokkal, melyeken a magyarországi munkavállalást népszerűsítik, emellett televíziós reklámokon keresztül is megpróbálnak majd ukrán munkaerőt toborozni.

A HSA-nál gondolkodtak szerbiai és szlovákiai munkavállalók idecsábításában is, csak az ottaniak számára már egyáltalán nem vonzóak a magyar bérek. A kárpátaljai kettős állampolgárok behozatalával is próbálkoztak, de Puskár szavai szerint már elfogytak a gyártósor mellé állítható magyarok. Erre a helyzetre jelenthet megoldást szerinte az ukrán vonal. A 42 milliós ország kiaknázatlan lehetőséget jelent, hiszen ott a háború miatt rengeteg gyártósor szűnt meg, a magyar fizetés pedig óriási motiváció.

Bátonyi Attila, a Jász-Plasztik Kft. képviselője arról beszélt, hogy a külföldiek aránya elenyésző a teljes létszámhoz képest. A telephelyükön dolgozó három-négy ezer dolgozóból legfeljebb kétszáz ukrán. És noha több százmillió forintot invesztáltak a jászberényi huszárlaktanya kallódó épületébe, hogy oda költöztessék dolgozóikat, a szálláshelyek korlátozott száma mindenképpen határt szab a beérkezőknek.

A jászberényi akkumulátorgyár vezetője azt is megemlítette, hogy tapasztalatlan dolgozók alkalmazásával is próbálkoztak, de hiába emelkedtek az órabérek bruttó ezer-ezerkétszáz forintra, így is nagy volt a gyárban a fluktuáció, a termelési célokat pedig nem sikerült tartani. Végül csődbe ment szerb gyárakból és a háború miatt leálló dnyipropetrovszki akkumulátorgyárból kellett munkásokat hozniuk.

– Teljesen mindegy, hogy nem tud magyarul, ugyanazon a gépen fog dolgozni nálunk, mint tette ezelőtt 1500 kilométerrel odébb. Az ukránokról szólva hozzátette: – Hozzá vannak szokva a túlórához, úgy kell őket visszafogni.