Krízishelyzetben az olasz acélipar

A római kormányt sokként érintette az acélóriás bejelentése és folyamatos egyeztetést kezdeményez. Az ArcelorMittalt felszólította, hogy ne zárkózzon el a további egyeztetéstől, és gondolja újra olaszországi ipari terveit. A kormány ma tárgyal a szakszervezetekkel.

Olaszország számára csapás lenne a távozás

A világ legnagyobb acélipari csoportja döntését korábban még úgy indokolta, hogy az olasz törvények bizonytalan jogi és operatív feltételeket teremtettek az ArcelorMittal tevékenységének folytatására. Az ArcelorMittal arra a jogszabályra utalt, amelyet az új kormány kezdeményezésére a parlament a napokban szavazott meg: ez - a korábbi gyakorlattal ellentétben - eltörölte az ipari nagyvállalatok vezetőinek korábban biztosított felmentést az esetleges környezetvédelmi károk következményeiért. Az immunitás megvonását a kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) szorgalmazta a korábbi munkaügyi miniszter Luigi Di Maio, a párt vezetője személyében.

Az olasz kormány és az ArcelorMittal tulajdonosai közti tárgyaláson az olasz kormány több tagja, köztük Stefano Patuanelli gazdasági fejlesztésért felelős miniszter is részt vett. A nemzetközi csoportot a tulajdonos és egyben vezérigazgató Lakshimi Mittal és a pénzügyi igazgató Aditya Mittal képviselte.

Az Ilvában már sztrájk indult

Ezzel egyidőben a legnagyobb olasz acélgyár, a tarantói Ilva több mint 8 ezer dolgozója 24 órás munkabeszüntetésbe kezdett szerda délután. A Fiom-Cisl fémipari szakszervezeti tömörülés meghirdette sztrájk a tulajdonosnak éppúgy szól, mint a kormánynak - hangoztatta az érdekképviselet. A sztrájkot most már meghosszabbították egészen péntekig.

Az acélcsoport hétfőn jelentette be, hogy nem kívánja megerősíteni korábbi szerződéseit, és visszaszolgáltatja az államnak az olaszországi gyárakat, ahol több mint 10 ezren dolgoznak.

Az Ilva-törvénnyel elijeszthették az ArcelortMitallt

Az olasz miniszterelnök közben elmondta, hogy a francia-brit-indiai acélcsoport mégsem azért akar felhagyni az olaszországi termeléssel, mert nem látja garantáltnak a tevékenységét az érvényes jogszabályok mellett. A döntés igazi indoka, hogy a csoport a jelenlegi évi 4 millió tonna olaszországi acélgyártást nem tartja elegendőnek ipari befektetései fedezéséhez, ezért ötezer dolgozó elbocsátását akarja elérni. Ezt a római kormány elfogadhatatlannak tartja.

Az "Ilva-törvényként" is ismert intézkedés a legnagyobb olaszországi fémgyár, a déli Tarantóban található Ilva menedzsereinek nyújtott garanciát, hogy egyebek között a vállalat átépítése során felmerülő környezeti károkért ne terhelje őket felelősség.

Az ArcelorMittal tavaly novemberben vette bérbe az Ilvát és a hozzá tartozó többi olaszországi üzemet, ahol összesen több mint 10 ezren dolgoznak, tulajdonossá 2021-ben vált volna.

Újraállamosítás lesz a megoldás?

A visszalépéssel az acélipari létesítmények az állam kezébe kerülhetnek vissza, pontosabban a gyárak fölé kirendelt kormánybiztoshoz. Az 1905-ben alapított tarantói Ilvát és társüzemeit 2012 óta kormánybiztos vezette. Európa legnagyobb acélfeldolgozójáról van szó, amely az olasz ügyészségek vizsgálataiban "halálgyárként" szerepel a Taranto térségében okozott súlyos környezetszennyezés miatt. Az Ilva több részlegét a hatóságok ezért lezárták. Az új tulajdonos feladata éppen az acélüzem "szanálása" volt megfelelő környezetvédelmi átalakítással.

Az Ilva 2018-ban 4,5 millió tonna acélt állított elő. Az acélágazat az olasz GDP 1,4 százalékát adja. Elemzők szerint az "acélválságba" a Conte-kormány akár bele is bukhat, ha nem talál minél előbb megoldást.