Beszállítók Klujber Dénes: volna mit fejleszteni a munkaerőképzés rendszerén

Klujber Dénes: volna mit fejleszteni a munkaerőképzés rendszerén

Gégény István | 2016.12.16 08:30

Klujber Dénes: volna mit fejleszteni a munkaerőképzés rendszerén

Évértékelésre kértük a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Egyesületének (MAJOSZ) elnökét, aki konkrét változtatási, előrehaladást segítő javaslatokkal élt a jövőre nézve.

Hirdetés

– Számos kihívást hozott magával a 2016-os év. Mennyire éreztette a hatását a dízelbotrány a hazai beszállítók körében?
Egy bizonyos tagvállalati kört jelentősen érint az ügy, ugyanis a magasabb szinteken jelentkező anyagi következmények óhatatlanul begyűrűznek az alacsonyabban lévő beszállító vállalatoknál is. Ennek a kigazdálkodása a legtöbb esetben embert próbáló feladat, ezért ezzel kapcsolatban a MAJOSZ elkezdett egyfajta mediációt.

Az év egészét tekintve talán a megfelelően képzett munkaerő biztosítása vált a legfontosabb tényezővé. E téren mennyire nevezhetőek sikeresnek a tagvállalatok törekvései?
A MAJOSZ tagvállalataival történt egyeztetések eredményeképpen kirajzolódott több, a munkaerőhiánnyal összefüggő fejlesztési lehetőség. Ezek közül csak néhány példát említenék anélkül, hogy ezek súlyát, vagy az esetleges megoldási irányokat a MAJOSZ véleményezné. A szakképzés vonatkozásában az látszik, hogy a rendelkezésre álló források – legyen az hazai, vagy uniós – sok esetben az ipar számára kevéssé hasznos képzéseknél kerülnek felhasználásra. Az OKJ csak pár tanfolyam esetén teszi lehetővé az e-learninges képzési formát, ami a XXI. században már nem tűnik reálisnak. A duális képzés kapcsán komoly kérdés, hogy a tanulóknak minden, az adott szakmához szükséges tudást átadnak, vagy csak az adott cég specifikus ismereteit kapják meg (még ha az csúcstechnológiát képvisel is). Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküliek kihelyezésével foglalkozik, azonban az iparvállalatok olyan munkaerőt igényelnek a leggyakrabban, akik szaktudásuk miatt nem a munkanélküliek táborából kerülnek ki. Így az ÁFSZ érdemi közvetítő szerepe alig mutatkozik meg. Ezek a tagvállalatoktól összegyűjtött információk mind azt jelzik, hogy vannak fejlesztési lehetőségek a munkaerő képzési/átképzési rendszerben.

2017-re mi jelentheti majd a legnagyobb fejlődési lehetőséget, illetve kihívást a vállalatok számára?
Érdemes lenne foglalkozni a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésével, régiós kutatási, fejlesztési központok kialakításával, lehetőleg EU-s források felhasználásával, hogy a régió hatékonyságát növelni lehessen. Alapvetően olyan termékfejlesztésekkel kellene foglalkozni, ami kisszériás, egyedi, és magas hozzáadott értéket képvisel.

Milyen kapuk előtt álló fejlesztési forrásokban, támogatásokban bízhatnak a magyar járműipari kkv-k?
Információink szerint több, a korábbi évekhez hasonló pályázati lehetőség fog megnyílni 2017-ben a magyar járműipari kkv-k számára. Érdekességként megemlítem, hogy a múltban eddig nem volt olyan pályázati lehetőség, amin a MAJOSZ mint munkaadói érdekképviseleti szervezet indulhatott volna. Pozitív fejlemény, hogy a közelmúltban megjelent egy olyan GINOP pályázat, amelynek keretében 100 milliós nagyságrendben pályáztunk MAJOSZ tagvállalatok munkavédelmi szemléletének fejlesztésére és rendszereinek kiépítésére.

Kiemelt Partnereink