Gödri István: Amit mások ezután fognak bevezetni, nálunk már működik

– 50 éves fennállását ünnepli az Aventics Hungary Kft. Hogyan éli meg Ön ezt a jelentős mérföldkövet?
– Saját életemben is meghatározó ez az évforduló, hiszen 12 éve vezetem az egri üzemet, így tulajdonképpen ennek az 50 évnek közel a negyedét magam is átéltem. Amikor csatlakoztam a csapathoz, volt szerencsém találkozni azokkal a kollégákkal, akik már a kezdetektől a cég munkatársai voltak. Úgy érzem, sikerült egyfajta folytonosságot megtartanunk a vállalati kultúrában, miközben a mindennapok által megkövetelt változási igényekre is reagálunk. A rugalmasságot ötvözni tudtuk a tradíciókkal, folyton készen állva arra, hogy megfeleljünk az új piaci elvárásoknak, kihívásoknak.

– Mi az a közös nevező, biztos alap, ami végigkísérte az Önök történetét az elmúlt fél évszázadban?
– Arra vagyunk leginkább büszkék, hogy azok az emberek, akik az elmúlt 50 évben ennél a cégnél dolgoztak, mindig legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint végezték a munkájukat. Mindig azért jöttek be dolgozni, hogy ezt a vállalatot versenyképessé tegyék, versenyképesnek tartsák meg. Ennek az 50 évnek, én azt mondom, a munkatársaink a zálogai. A menedzsment a kezdetektől a mai napig igényesen ügyelt rá, hogy olyan kollégákat válasszon, akik a munkában a kihívást keresik, újabb megoldások után kutatnak, és mindeközben jól érzik magukat ebben a miliőben.

– A nagyobb perspektívát leszűkítve az idei évre, milyen kihívásokkal, avagy sikerekkel büszkélkedhet 2017 eddigi hónapjait illetően az Aventics?
– Nálunk a kihívások és a siker kéz a kézben járnak. Keressük a kihívásokat, majd mindent megteszünk azért, hogy ezek a kihívások utána sikerré váljanak. A korábbi évekhez hasonlóan idén is növekedtünk tavalyhoz képest. Azt szoktuk mondani egymás között a munkatársaimmal, hogy minden nap egy lépéssel többet kell megtennünk, mint a versenytársainknak. De minden nap egyet, nem péntekenként ötöt. Ha így haladunk előre, az 4 év alatt 1000 lépés – és 1000 lépés óriási távolság köztünk és a versenytársaink között. Amikor az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségsorozat kapcsán Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár úr ellátogatott hozzánk, meglepődött, amikor azt látta, hogy az Ipar 4.0 területén milyen megoldásokkal élünk. Amit mások ezután fognak bevezetni, nálunk már működő gyakorlat.

– Az Aventics tehát megelőzte a korát?
– Azt gondolom, igen. Ez volt az egyik fő oka, hogy a tavalyi évben megkaptuk az „Év gyára” címet. Bár az Aventics új márkanév a magyar piacon, tudni kell, hogy 2014 előtt a Bosch Rexroth csoporthoz tartoztunk, és már akkoriban komolyan megalapoztuk a folyamatainkat. A jó alapok és a Bosch háttere óriási előnyt jelentenek. Mi már 2008-ban elkezdtük digitalizálni a vállalatot. Nem volt még szó Ipar 4.0-ról – egyszerűen azért indultunk el ezen az úton, mert azt a fajta komplexitást, ami bennünket jellemez, egyszerűen nem lehetett csak úgy, táblázatkezelő programmal lekövetni. 30 ezer alkatrésszel dolgozunk, amelyeket 600 beszállítótól kapunk, és ebből több mint 20 ezer különböző termékkódot állítunk elő úgy, hogy a megrendeléseink 92 százaléka 50 darab alatti tétel… Ezek az adatok egyértelművé teszik, hogy rá voltunk kényszerülve a folyamataink automatizálására, egyszerűsítésére. Magunkon akartunk segíteni, aztán közben kibontották az Ipar 4.0 zászlaját, aminek nagyon örülünk, de évekkel az első ilyen bejelentés előtt már ezen az úton jártunk.

– Hogyan tekintenek azon jövő felé, amelyben egyre inkább elektromos alkatrészek váltják fel a mechanikus technológiákat?
– A pneumatika világa nem ragaszkodik ahhoz, hogy csak pneumatikával kellene foglalkoznunk. Mi is látjuk, hogy az elektronika egyre nagyobb teret hódít, ezért a fejlesztéseink is abba az irányba indultak el, hogy miként lehet az elektronikát a pneumatikával ötvözni. De ha a megatrendeket nézzük, akkor azt is látjuk, hogy az öregedő társadalom miatt az egészségügyi iparban egyre újabb, pneumatikát is igénylő megoldásokat kell találni, legyen szó otthoni, vagy kórházi alkalmazásról. Ebben az irányban is óriási lehetőségeket látunk. Ott van aztán az ipari felhasználás, a vasútipar, a teherautók szegmense, az élelmiszeripar – ahol a hidraulikának nincs helye –, a hajózás, az energiaipar…

– Miként látják biztosítottnak, hogy a kihívásokkal küzdő magyar munkaerő-piacon továbbra is megtalálják az elhivatott munkatársakat?
– El kell fogadnunk, hogy az Aventics új, sokak számára ismeretlen név a piacon. Ahhoz, hogy a jelentkezőket meggyőzzük arról, érdemes nálunk munkát vállalniuk, nekünk is el kell végeznünk a házi feladatunkat. Az viszont megerősít bennünket, hogy többször hallottuk már hozzánk ellátogató személyektől: számukra ez a vállalat az „alkotók gyára”, kiváló képességű, elhivatott és fejlődés-orientált munkavállalók gyűjtőhelye. Nagyon igényesek vagyunk a jelentkezőkkel szemben, ezért a fluktuáció igen alacsony. Azt szoktuk mondani, hogy inkább veszítsünk el egy jó jelöltet, mint felvegyünk egy középszerűt. A személyügynek valószínűleg sokkal keményebb munkája van az Aventics esetében, mint más nemzetközi cégeknél. Nálunk nem a darabszám a lényeg.

– De vajon van-e elegendő jelölt, akik közül akár Önök is válogathatnak?
– Ha kinyitunk egy újságot, rákattintunk egy honlapra, minden arról szól, hogy egyre nehezebb Magyarországon jó szakembert találni. Ezzel mi is napi szinten megbirkózunk, de igyekszünk a jelentkezőket meggyőzni már az interjúfolyamat során, hogy bőven találkoznak majd nálunk olyan kihívásokkal, amelyek számukra fejlődést jelenthetnek. Néhány versenytársunknál erősebben kell küzdenünk, mert nyilván nem olyan ismerős, erős a nevünk, mint más nagyvállalatnak. Azt tapasztaljuk azonban, hogy akik minket választanak, velünk is maradnak, itt vannak már évek óta, és nem azon gondolkodnak, hogy hogyan tudnának máshová szerződni.

– Említette, hogy 600 beszállítóval állnak kapcsolatban. Mekkora arányban találunk köztük magyar cégeket?
– A teljes volumenünk 30 százalékát Magyarországról vásároljuk. További 5 százalék érkezik Távol-Keletről, a többi Nyugatról származik. Intenzíven dolgozunk azon, hogy ez az arány megforduljon, vagyis 4-5 éves távlaton belül 70 százalékra növekedjen a hazai alkatrészek részesedése.

– Mi jellemzi az Aventics beszállítóit?
– Mivel alacsony darabszámú gyártás a fő profilunk, nyilvánvaló, hogy az lehet nálunk beszállító, aki bizonyos rugalmassággal bír. Mi is ehhez igazodtunk, mert ez a piaci igény. Manapság a beszállítók főleg arra törekednek, hogy lehetőleg az autóiparnak, nagy volumenben szállítsanak be. Azok a beszállítók azonban, akik velünk dolgoznak, megtanulnak rugalmasnak lenni, alkalmazkodni, komplexitást kezelni. Meggyőződésem, hogy a következő 5-10 év arról fog szólni, hogy az autóipari beszállítóknak is ki kell majd fejleszteniük ezt a képességet, mert átalakul az autógyártás.

– Hogyan tudná megfogalmazni az Aventics egyedi tulajdonságát – azon erősségét, amiért vevőként érdemes Önöket választani?
– A Bosch szárnyai alól kerültünk ki nemrég, a velük való együttműködésnek pedig az első szempontja a minőség volt. A termékeink első osztályúak továbbra is. Kimagasló igényességgel dolgozunk, így a versenytársakhoz képest a mi termékeink legalább olyan jók, de van, amikor jobb minőséget és hosszabb élettartamot tudunk elérni. Büszkék vagyunk rá, hogy a vevőink a névváltás ellenére nem pártoltak el, pedig volt olyan versenytárs, aki azzal házalt addigi megrendelőinknél, hogy vállalatunk rövid időn belül becsukja a kaput. A vevőink viszont nem ijedtek meg, kitartottak mellettünk, sőt, számos régi vevő, aki valamilyen oknál fogva kipróbálta versenytársainkat, visszajött. Azt látták ugyanis, hogy egy nagy nemzetközi vállalathoz képest, rugalmasabb vállalati kultúrával rendelkező kisebb cégként, gyorsabban kiszolgáljuk őket. Az elmúlt időszakban tovább növekedett a vevőink köre. Ráadásul a jövő év elején a cégcsoport kínai egységéből telepítjük majd vissza egyes termékek gyártását Magyarországra, mert eljutottunk arra a szintre, hogy az egri gyár csapata versenyképesebb a kínai kollégáknál.