Dale A. Martin: A beszállító fejlesztése mindkét fél érdeke és a hosszú távú siker feltétele

– Joe Kaeser, a Siemens globális vezérigazgatója áprilisban nagy hatású beszédet mondott a Műszaki Egyetemen a versenyképességről és ipari innovációról. Előadásában többek között az innovációs ciklus lerövidülését említette, mint a versenyképesség megőrzésének egyik fontos feltételét. A Siemens Zrt. számára ez inkább kihívás vagy lehetőség?
– Az innovációs ciklusok rövidülése azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek a fejlesztési és gyártási időt is rövidíteniük kell. Ehhez az értéklánc egészéből érkező adatok problémamentes integrációjára van szükség, erre pedig a Siemens digitalizációs termékei, például a digitális iker megoldás, amely a tervezési fázisban végrehajtott szimulációkat segíti, vagy a MindSphere, a felhő alapú, nyílt forráskódú IoT operációs rendszer, abszolút alkalmasak. Számunkra mindez jelentős üzleti lehetőség, partnereink számára pedig piaci előny, hiszen gyorsabban és rugalmasabban tudnak majd reagálni fogyasztóik elvárásaira.

– Józsa János, a BME rektora említette, hogy a BME-Siemens együttműködés 20. évébe lépett. Kifejezhető pénzösszegben, hogy évente mennyi anyagi forrást fordít a Siemens a BME-n zajló kutatásokra?
– Minden évben hozzájárulunk egyetemi és diákprojektek infrastrukturális támogatásához, egyetemi kiadványok, innovatív hallgatói ötletek és programok létrejöttéhez. Idén az elektromos repüléshez kapcsolódó, műszaki és kreatív szempontból legizgalmasabb kezdeményezésekre koncentrálunk; ezek ösztönzésére/felfedezésére hallgatói versenyt hirdettünk meg. Emellett ingyenes Siemens PLM szoftverlicenszeket is az egyetem rendelkezésére bocsátunk, hogy a hallgatók a legmagasabb technológiai színvonalat képviselő, a piac igényeinek megfelelő oktatásban részesülhessenek; valamint a hallgatók és az oktatók – regisztrációt követően – a Siemens Solid Edge 3D szoftverét is díjmentesen használhatják. Továbbá, mint az együttműködéseink egyik alappillére, bilaterális kutatási projekteket valósítunk meg közösen, ahol a BME kutatói Siemens projektekben vesznek részt.

– Megítélésük szerint az oktatásba, továbbképzésbe egyre több pénzt kell belefektetni, vagy ez önfenntartóvá tehető?
– Véleményem szerint nem feltétlenül a befektetett pénz mennyiségén van a legfőbb súly, sokkal inkább a források elosztásán, valamint a világos és következetes felhasználáson.

– Az Ipar 4.0 gyakorlatba ültetéséről: ma hogy néz ki a Siemens digitális gyártási folyamata a beszállítói felé, tehát hány beszállítóval áll fenn digitális összekapcsolás a gyártásban?
– A külföldi és a magyar Siemens üzemekben is inkább a tervezési, fejlesztési szakaszban jellemző a különböző digitális megoldások – például a termék-életciklus menedzsment (PLM) szoftver és a digitális ikrek – használata. A beszállítói kapcsolatainkban gyakran még azért érvényesül kevésbé a digitalizáció, mert egyelőre maguk a partnereink sem digitalizálták a saját folyamataikat. A kis- és középvállalatok jellemzően most lépnek a digitalizáció útjára, és a változások bevezetése, illetve napi gyakorlattá tétele időbe telik. A Siemens Zrt. digitalizációs céljai között szerepel, hogy 2020-ig a beszállítói folyamatok – legyen szó megrendelésekről, visszaigazolásokról, készletjelentésekről – legalább 80 százaléka elektronikus formában történjen. Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, például a Késmárk utcai gyáregységünkben külön erre dedikált csoport dolgozik a digitális folyamatok gyakorlatban történő megvalósításán.

– Szinte unásig ismételt témáink közül hadd kérdezzünk rá a munkaerőhiányra. A Siemens HR-politikája hogyan változott az elmúlt időben ennek tükrében?
– Úgy látjuk, hogy a digitalizáció jelentős átalakulást hoz a munkaerő-piacon is. Az úgynevezett STEM (szerk. megj.: a tudományos, technológiai, mérnöki, matematikai szavak angol megfelelőiből adódó rövidítés) képességekkel rendelkező munkavállalókra a jövőben várhatóan nagy lesz a kereslet, ők fogják programozni a robotokat, ők fejlesztik majd az automatizálást szolgáló szoftvereket. A Siemens nagy súlyt fektet a jövő generációk szakmai fejlődésének támogatására és a mérnök szakma népszerűsítésére. Ezt a célt szolgálja az országban elsőként elindított duális rendszerű szakképzés, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – immár 20. éve sikeres – együttműködés. Valamint ennek érdekében kezdeményeztük a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) a TechCsajok rendezvénysorozat elindítását, melyben szintén részt veszünk. Célunk, hogy nemtől függetlenül vonzóvá tegyük a mérnök szakmát a fiatalok számára, valamint hogy segítsük a diákokat abban, hogy az oktatási intézményekben szerzett elméleti tudás mellé a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő gyakorlati tapasztalatot is szerezzenek. Az évente meghirdetett BME hallgatói pályázatok elbírálása során nagy szerepe van a kreatív gondolkodásnak, a kezdeményezőkészségnek és a csapatmunkának; ezek jó fokmérői az innovációs képességnek.

– A Siemens fel is tudja szívni a képzett munkaerőt?
– A Siemens Zrt. munkavállalói létszáma folyamatosan nő, idén a magyar cégcsoport szintjén meghaladja a 3500 munkatársat. A magyar Siemens-csoport a digitalizációs lehetőségek kiaknázása érdekében további munkatársakat vesz fel K+F területen. A Késmárk utcai telephelyünket is bővítjük egy új, 10 000 négyzetméteres gyártócsarnokkal, és ennek a beruházásnak eredményeként szintén új munkahelyek jönnek létre. Meggyőződésünk, hogy vállalatcsoportunk számára a legnagyobb érték a munkavállalói bázisunk, ezért nagy súlyt fektetünk arra, hogy minden kollégánk egyenlő bánásmódban részesüljön és hogy megfelelő munkakörnyezetet, versenyképes juttatási csomagot, valamint a folyamatos szakmai fejlődés érdekében széleskörű képzési lehetőségeket biztosítsunk számukra. Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink elkötelezettek a Siemens iránt; gyakran előfordul, hogy pályakezdőként belépett kollégák hosszú távon, akár évtizedekig a cégnél maradnak.

– Milyennek látja egyébként a Siemens a magyar startup-ökoszisztémát, mik az erősségek, gyengeségek?
– Felgyorsult világunkban a gazdaság jelentős átalakuláson megy keresztül, az új technológiák utat nyitnak az új piaci szereplők előtt, a trendek és a fogyasztói szükségletek pedig rugalmasságot és gyors reakcióidőt várnak el a cégektől. Kisebb méretüknél fogva a startupok jól tudnak reagálni ezekre a kihívásokra. A Siemens is felismerte ennek fontosságát, ezért alapította a Next47-et, amely egy önálló egység azzal a céllal, hogy elősegítse a startupokkal való együttműködést, támogassa az innovatív ötletek létrejöttét és megteremtse a lehetőséget az új technológiák kifejlesztésére. A Next47 erőssége a függetlenségben, a rugalmasságban és a gyorsaságban rejlik. Ezek mind fontos tényezők a mai piaci környezetben.

– Milyen tanácsaik vannak a magyar vállalatoknak arra, hogy ha erősíteni akarják beszállítói szerepüket? Hogy lesz naggyá egy kis beszállító?
– A vállalatok egyre inkább arra törekednek, hogy beszállítóikkal hosszú távú, stratégiai együttműködést alakítsanak ki, melyben mindkét fél együtt fejlődhet tovább. Az alapvető elvárások mellett – mint az ár, a kiváló minőség, a szállítási pontosság –, egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszállító rugalmassága, innovatív képessége, kezdeményezőkészsége és nyitottsága az új megoldások iránt és nem utolsósorban a digitalizáció adta lehetőségek kihasználása. Ez utóbbi nemcsak a termelési, hanem az adminisztratív folyamatok fejlesztésére is vonatkozik. Fontos cél a beszállító hatékonyságának folyamatos növelése, mely mindkét fél érdeke és a hosszú távú siker feltétele. A felsoroltak elősegítésére az utóbbi években az EU-s programok mellett a kormányzat többféle támogatást is elérhetővé tett mind a nagyvállalatok, mind beszállítóik részére, érdemes ezeket a lehetőségeket kihasználni. Ezek egyike a Nemzeti Beszállító Fejlesztési Program, melyben a Siemens Zrt. is részt vesz. A pályázat által 15 beszállítónk kapott összesen több, mint 1 milliárd forint értékben támogatást olyan fejlesztésekhez, melyek révén jobb minőségben és hatékonyabban tudnak szállítani partnereinknek.

– Nem lehet elmenni amellett, hogy a korrupcióról és a közbeszerzések átláthatatlanságáról tett említést a DUIHK áprilisban megjelent konjunktúrajelentése. Ezt a Siemens hogy érzékeli?
– 170 éves működése során a Siemens is szembesült ezekkel a problémákkal, de a nehéz időszakot követően teljesen átalakította a compliance rendszerét. A vállalatcsoportnál a korrupció és a tiszta verseny megsértésének elkerülése a legnagyobb prioritást élvezi. Felelős vállalatvezetésünk alapelve, hogy „csak a tiszta üzlet a Siemens üzlet”. Az integritás iránti elkötelezettség a Siemens számára azt jelenti, hogy bárhol a világon, ahol jelen vagyunk, az értékeinkkel összhangban cselekszünk: felelősségteljesen, kiválóan és innovatívan.