Budapesten fejlesztik a jövő kormányrendszereit

Nyilván nem tudatosan alakult így, de a főbejáraton belépve a legkevésbé sem gondolnánk, hogy egy high-tech létesítménybe érkeztünk. Ha álcának szánták, tökéletes a szocreál előépület díszlete, ahonnan az udvarra érve már XXI. századi üvegpalota stíl fogad bennünket. Félezer mérnök gondolatai, ötletei cikáznak az éterben, s ha lenne rá eszköz, bizonnyal magas értéket mutatna a légkörben tapasztalható innovativitás kapcsán. 25 éve még csak 3 fős volt a cégnek dolgozó csapat, a bő százhatvanszoros növekedés Marc de Bastos Eckstein ügyvezető szerint a magyar szürkeállomány sikerének tudható be.

Mielőtt belépnénk oda, ahová fényképezőgép nem jöhet velünk, különleges papucsot húzunk. Nem most látogatunk az első olyan helyszínre, ahol az emberi szervezet statikus töltésétől földeléssel védik az érzékeny elektronikát – a hasonló helyeken, ahol megfordultunk, mindig izgalmas fejlesztések zajlottak. Nincs ez itt sem másként, s már haladunk is az első szint felé. Épp olyan ez, mint a filmekben: három fokozat van, biztonsági ajtókon, beléptető rendszerrel jutunk előbbre, három fejlettségi szinten zajlanak a kutatások.

A logikai sorrendben elsőnek számító teremben könnyű volt megszámolni a munkatársak számát: kereken nulla. Olyan helyen vagyunk, mint valami szerverterem, a klíma által generált hűs közegben nem is lehetne órákig dolgozni. Kivéve a processzoroknak, áramköröknek, számítógépes architektúráknak, amelyek éppenséggel az ilyen időjárást értékelik leginkább. Kormánynak nyoma sincs, semmi sem emlékeztet itt a járműiparra. Mármint a jelenlegire. Az egyes rekeszek létező és leendő modellek elektronikus kormányrendszerének az agyát rejtik, plusz egy olyan alaplapot, amely a való élet szituációval teszteli a vezérlést. Elromlik ez, elromlik az az autóban, persze kizárólag elméletben, s azt figyeli a technika, plusz a feladathoz dedikált mérnök, aki egy sokkal kellemesebb hőmérsékletű teremben ül a maga monitora előtt, hogy miként reagál a kormányzási rendszer a problémára. Bármennyire is elvontnak tűnik az egész tesztfolyamat, alighanem itt dőlnek el a legfontosabb dolgok. Kizárólag 100 százalékosan letesztelt kormányvezérlés hagyhatja el a megrendelő felé vezető úton a termet.

Mi ehhez képest könnyedén kisétálunk az ajtón, vár ránk a kettes részleg. Ott már egyszerre látni eszközt és embert, de még mindig elkél némi fantázia, hogy meglássuk a berendezések körül az autót. A tesztelés ugyanis ebben a térben már fizikai jellegű, azonban csupán a kormányrendszer agya kap utasításokat. Nagyon fontos kipróbálni, hogy ami elméletben, illetve szoftveresen működik, vajon megállja-e a helyét a fizikai valóság körülményei között is.

Innen már csak egy lépés – bár jókora – a harmadik szintű fejlesztési részleg, amely külön épületben kapott helyet. Gyors digitális ellenőrzés belépés előtt, hogy tényleg földel-e a papucsunk, majd megérkezünk azokhoz a tesztpadokhoz, amelyeken végre látunk már kormányt, oszloppal, féltengellyel, ahogy annak egy autó esetében lennie kell. Három különböző típusú, erősségű motort mutat kísérőnk, a monitorokon kívülállók számára megfejthetetlen értékek sorakoznak. Odébb egy mérnök bal kézzel kormányoz, jobb kézzel laptopján pötyög – szinkronizál.

A terem egyik oldalán furcsa kamrák sorakoznak: ebben az esetben is a hőmérséklet a főszereplő, bár az első terem hűvöse után az általunk látott egység épp 50 fokos trópusban izzadt. Merthogy egy kormányműnek nem csupán az emberi kéz általi tekergetés hatásait kell hosszú távon elviselnie, hanem a legszélsőségesebb körülményeket is gond nélkül állnia kell. Persze nem egyszerűen melegítik, avagy hűtik a berendezést, hanem eközben mérik a viselkedést is, újfent biztonságkritikus értékek, jellemzők után kutatva.

Ha bárki azt gondolta volna, hogy a kormánymű egyszerű alkatrész, annak talán annyiban igaza lehet, hogy valaha biztosan az volt. Jött aztán a hidraulikus szervó, amelyet lassan, de biztosan felvált az elektronika. A ma és a holnap lehetőségei itt is a digitalizáció, a súly- és fogyasztáscsökkentés irányába mutatnak. Ráadásul a kapuk előtt állnak a holnapután megoldásai, így a kormányoszlop nélküli, steer-by-wire megoldások, az önvezető autók vélhetően „elcsomagolható”, ki-be kapcsolható kormányai, hogy csak pár izgalmas lehetőséget villantsunk fel. Ahhoz, hogy ez a jövő jelen idővé váljon, bőven van még tennivalójuk a mérnököknek. Tudjuk, mert láttuk: lelkesen és precízen dolgoznak a magyar szakemberek a kormányrendszerek fejlesztésén.