A Bosch nagy figyelmet fordít az alkalmazottak lelki egészségére

Egy augusztusban kötött vállalati szintű megállapodás értelmében az egészségügyi menedzsment részeként a lelki stresszhelyzetekre is jobban figyelnek majd. Megelőzési, rehabilitációs és integrációs intézkedéseket hoznak a területen – írta az automobilwoche.de német szaklap. Fő cél a pszichés stressz korai azonosítása, a munkavállalókban és a vezetőkben.

Műhelymunka a Boschnál: a beszállítócég a különböző intézkedéseknél a lelki stresszhelyzetek esetén is támogatja a munkatársakat.

Akár a magánéletben, akár munkahelyi környezetben jelentkezik a stressz, az nagyban érinti a munkahelyet is – hangsúlyozták. A vállalat úgy véli, hogy az új szabályozással hozzájárul a harmonikusabb munkahelyi környezethez és magánélethez is. – Az egészségjavító munkakörülmények nemcsak a szakmai alkalmasságot, hanem a személyes közérzetet is javítják – tette hozzá Christoph Kübel az új vállalati megállapodásról. A Bosch igazgatótanácsának tagja, munkaügyi igazgató hozzátette: „azt akarjuk, hogy a dolgozók megelőzhessék a lelki terhelést és felelősségteljesen foglalkozzunk egymással”.

Tabutémák

Az ilyen jellegű panaszok velejárói a modern világnak, de gyakran tabutémának számítanak. Fontos, hogy az üzleti környezet megteremtse a megértés és a nyílt kibeszélés feltételit. Az alkalmazottaknak sokszor segítenek az információs szolgáltatások: hírlevelek, események, e-tanulási tanfolyamok vagy fórumok, esetleg a céges intranet. A vezetők is konkrét útmutatásokat kapnak, miként támogassák az érintetteket a területükön. – Minden ember másként reagál a nagyobb nyomásra vagy stresszhelyzetre. Ezért is fontos, hogy tudomásunkra jussanak a stresszhelyzetek és megtalálhassuk a megoldást – mondta Falko Papenfuß, a Bosch vezető üzemorvosa. A programhoz kapcsolódó képzések legkésőbb 2016-ig valamennyi vezető rendelkezésére állnak.

Munkahelyi kapcsolattartó képzése

– A szellemi túlterhelés előtt senki sem mondja, hogy a kiszabott munka túlzott követelményeket állít vele szemben – mondta Alfred Löckle, a Bosch üzemi tanácsának tagja. – A megelőző segítségnyújtást meg kell adnunk a munkatársainknak, még azelőtt, hogy túl késő lenne. Ezért ezzel a megállapodással meg szeretnénk törni, azt, hogy megbélyegezzék azt, akinek lelki problémái vannak. A Bosch egy külön hálózatot hozott létre: a közeljövőben a cég orvosi szolgálata konzultációkat és integrációs csapatokat hoz létre.

A munkavállalók képviselőit is megtanítják arra, hogy egy-egy üzemrészlegen miként kezeljék az ilyen eseteket. Így könnyebb megszervezni a lelki egészség-helyzettel kapcsolatos első bizalmas találkozókat. A rehabilitációban és integrációban érintett munkavállalók segédanyagokat kaphatnak és segítő beszélgetéseken vehetnek részt az egyre bővülő hálózatban.

Belső vagy külső tanácsadó

A gondoskodó- és segítőszolgálat különös figyelmet fordít a személyiségi jogok, a névtelenség, az adatvédelem és a magánélethez való jog szabályainak betartására. A vezetők többnyire kicsit tartanak a munkavállalóval való első találkozótól egy-egy eset után. Ezért is támogatja a Bosch az orvosi szolgálatot, mely teljes titoktartással kezeli a rehabilitációs és a reintegrációs folyamatot.

Bizalmas tanácsadói szolgáltatást nyújtanak a foglalkoztatottaknak a szociális konzultáció során vagy külső szakügynökségek révén. A Bosch számos fekvő- és járóbeteg-szolgáltatást nyújtó partnerrel működik együtt. A Bosch BKK-program (üzemi betegbiztosító BKK Gesundheit) például gyorsabb hozzáférést nyújt az ellátáshoz neurológiai és pszichoszomatikus eseteknél.

Negyven nappal hosszabb átlagos betegszabadság

A BKK egészségügyi riportja szerint a mentális egészségügyi problémákkal küzdők átlagosan negyven nappal többet vannak betegszabadságon, mint a szív- és keringési problémával küzdők. Ők átlagosan 22 napra esnek ki a munkából.

A 2012-es német egészségügyi stresszriport szerint egy jó vezető az alkalmazottak egészségét is védi: ilyen munkahelyeken csak a dolgozók 17 százalékánál jelentkeznek egészségügyi ártalmak. Ahol erre nem figyelnek ott ez az arány 38 százalékos.

A lelki betegségek miatt kiesett összes munkanap száma Németországban a 2001-es 34 millióról 2012-re 60 millióra nőtt a Munkaügyi és Szociális Minisztérium adatai szerint.