Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Mostantól minden Opelből van elektromos változat
2024.04.24 07:21
Az LG elektródokkal támogatja meg a Teslát
2024.04.24 06:23
GANTTPLAN - Intelligens APS rendszer gyártásoptimalizáláshoz
2024.04.24 04:24
A Renault szerint az új modelljeik megdobják majd az eladásaikat
2024.04.23 17:17Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Özönlenek a vendégmunkások: áldás vagy átok?
Pár éve megszaporodtak azok a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek, amelyeknek szinte fő profiljukká vált a nem európai uniós országokból történő munkaerő behozatal. A termelő vállalatok nem szívesen beszélnek a jelenségről, ám nyílt titok, hogy ahol már nincs hadra fogható munkavállaló, ott ukránokkal, szerbekkel, montenegróiakkal, sőt még messzebbről érkező kollégákkal pótolják a helyeket. Az egyik ilyen munkaerőportál például nyitólapján ajánlja a mongol munkaerőt.
A titkolózás némileg érthető abban a klímában, ahol a közbeszédben leginkább az "elveszik a munkánkat a bevándorlók" a válasz, ha külföldiek munkavállalására terelődik a szó. Nem véletlenül írtunk ukránt, szerbet, mivel a munkaerő migrációja régen túlvan azon a jelenségen, amikor kárpátaljai, vajdasági magyarok jöttek szerencsét próbálni Magyarországra.
Ma már nem ritkaság cirill betűs feliratokat találni a gyárak gyártósorainál, a kiszolgáló helyiségeiben és az irodai folyosóin. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint 2018-ban közel 61 ezren, idén csak augusztus végéig 49 699-en érkeztek Magyarországra munkavállalási céllal, közülük 29 378 ukrán, 4009 szerb, 2261 vietnámi, és közel 14 ezren egyéb állampolgárságúak.
A legnagyobb kontingenst tehát az ukránok teszik ki, ez a nagyságrendű munkavállalói állomány már tevőlegesen tud javítani a két százalék alatti munkanélküliséggel küzdő megyék helyzetén.
Harkovtól Győrig
Az Interstaff munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég Budapesten és Ukrajnában több városban is tart fenn irodákat, a kinti kirendeltségek feladata a munkaerőtoborzás, a hazai irodáé a munkavállalók dokumentumainak összeállítása, a céggekkel való szerződéskötés. A cég főként szakképzettséggel rendelkező ukrán állampolgárok, köztük villanyszerelők, hegesztők, csőszerelők kölcsönzésével és közvetítésével foglalkozik. Az előbbi esetben saját állományba veszik fel és adják őket kölcsön a munkaadó irányítása alá, közvetítés esetén pedig toborzás és kiválasztás után át is adják a munkaadó állományába. Utóbbi esetben a toborzás, az adminisztráció díja egy havi munkabérnyi összeg, amely azonban két hónapos garanciavállalást is tartalmaz arra az esetre, ha az illető nem válik be. Ilyenkor a közvetítőnek kell gondoskodnia a pótlásról.
Jelentkezőből nincs hiány, folyamatosan tudnak munkerőt hozni. A merítés Szajkó Jaroszláv ügyvezető igazgató szerint azért is lehet nagy, mert Ukrajna a szovjet múlt miatt alapvetően agráripari ország, sok akkor épült üzem romjain termelnek ma is, nyilvánvalóan átalakult formában és profillal. Vagyis az ipari hagyományok megvannak, készen áll a munkaerő, és szívesen is mozdul a magasabb bérszínvonalú piacok felé. Ez viszont nem igaz például az informatikai állásokra, mivel ilyen végzettséggel Szajkó Jaroszláv szerint Ukrajnában is ugyanolyan jól lehet keresni, mint máshol Európában. „Viszont ha az angoltudás elég a munkaadónak, többek között hídépítő mérnököket is tudunk ajánlani" - mutat rá a munkaerőpiac tágasságára.
Azonnali megoldás, amivel nem lehet versenyezni
A munkaerő-kölcsönzők nagy piaci előnye, hogy adott időpontra pontosan meghatározott számú, elvárt képzettségű munkaerőt tudnak kiállítani a vállalatok számára. És éppen ezzel az adottsággal nem rendelkezik a magyar munkaerőpiac. Ezek a kölcsönzők, toborzó cégek ráadásul csatornáikon keresztül (külföldi toborzóirodák) sokkal hatékonyabban találnak munkaerőt, mint egy pozícióit hirdető vállalat.
Nagy előny, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén nem bővül a munkáltató vállalat személyi állománya jogilag, amellett hogy fizikailag viszont nagy létszámot igénylő feladatokat tud ellátni. Ez azért fontos, mert ilyenkor egy kis vagy közepes vállalat megmarad a kkv kategórián belül, ezért a kifejezetten támogatott kkv szektort érintő pályázati konstrukciókhoz továbbra is hozzájut - ez a megállapítás egy, az autopro.hu birtokába jutott iparkamarai elemzésben olvasható. Már a puszta tény, hogy az - egyébként nagyon alapos, részletes - elemzés elkészült, mutatja, hogy mennyire alapvető, mégis leginkább eltitkolt problémák feszítik a hazai munakerőpiacot.
Ezek a cégek tekintélyes szolgáltatási kört (toborzás, utaztatás, elszállásolás, bérszámfejtés, bérek kifizetése, bérpapírok kiosztása, mindennapi gondok megoldása, tolmácsolás) alakítottak ki, a megbízónak csak meg kell adni a létszámigényét, illetve hogy milyen képzettségű, milyen kvalitású munkavállalókra van szüksége.
Az ukrán az dolgozni akar, itt akar házat venni
- egy nagy autóipari termelő vállalat névtelenséget kérő felsővezetője nyilatkozott így megkeresésünkre, aki egyben azt is ecsetelte, hogy a tolmácsolás, az utaztatás, az elszállásolás és a munkavállalással összefüggő minden dokumentum lefordítása miatt bár drágább az Ukrajnából, Szerbiából érkező emberek alkalmazása, de ha már effektíve elfogyott az ember a piacon, akkor a drágább is jó, főként ha még igyekszik is. Mert persze az ukrán, szerb munkások között is vannak olyanok, akik nem válnak be, többségükre az a jellemző, hogy ha már nekivágtak egy idegen országnak, akkor meg is akarnak kapaszkodni. Sok helyről hallani, hogy - főként a Dunántúlon - az ukránok alkalmazása sem megoldás, mert hamar továbbállnak - jellemzően nyugat felé. Az illető erre és az ellenkezőjére is tud példát, vagyis vannak, akik valóban továbbindulnak, de vannak, akik itt képzelik el életüket, itt akarnak házat venni.
Ami a Szerbiából érkező munkavállalókat illeti, ők már történelmi távlatból, társadalmi szinten is ismerik a vendégmunkás életérzést, hiszen nemcsak, hogy gyakran 10-20%-os munkanélküliséggel sújtott régiókból érkeznek, hanem szüleik, családjuk példáján is a vendégmunkás létet látták, a német és osztrák munkavállalást a 90-es évektől kezdődően.
Egy európai uniós státus nyilvánvalóan a felemelkedés lehetőségét adja annak, aki így jut egyszerre vízumhoz, munkához és az ukrán keresethez képest háromszoros bérhez. A számok alapján érthető is a munkaerő migrációja. A magyar minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer forint, az ukrán 4170 hrivnya, vagyis 42 ezer forint. A magyar kereset otthoni reálértéke igencsak jelentős, pláne akkor, ha az utazás, az étkezés, a szállás költségei a munkáltatót terhelik.
Probléma az elszállásolás
A konfliktusok legfőképpen e vendégmunkások elhelyezésével, szállásával kapcsolatosak, vagyis nem megoldódott a lakhatásuk. Félmegoldásként olcsó panziókban, motelekben, kis szállodákban helyezik el őket, ahol konfliktusok alakulnak ki. Problémát jelent például az ukránoknál a magyar nyelvtudás hiánya, végül feszültséget jelent főként a magyar munkavállalók részéről, hogy a vendégmunkásoknak ingyen szállást adnak a munkáltatók, amelyet egyfajta kiváltságnak, a magyarok felé való diszkriminációnak vesznek. Érdekesség, hogy az ukránok foglalkoztatása nemcsak azért népszerű, mert munkaerőhiány áll fenn, hanem mert több túlórát is vállalnak - olvasható az elemzésben. Ezért is igyekszik munkásszállók építését támogatni a kormány, sőt, ezt a lehetőséget már nemcsak önkormányzatok, hanem magáncégek is igénybe vehetik.
A túlóravállalásra vonatkozó megállapítást névtelenül nyilatkozó cégvezetőnk is megerősítette, tényként állítva, hogy az ukrán munkavállaló keveset kérdez, több túlórát vállal, egyszóval velük jobban ki lehet tölteni a nem túl népszerű pénteki, hétvégi, éjszakai műszakokat is. Mert ha hazautazni a szabadidő rövidsége miatt nem éri meg, mást amúgy sem tudnak csinálni.
Érthető a félelem
További gond, hogy amikor az ukrán munkavállalók területileg vagy foglalkozás alapján koncentrálódva jelennek meg, megjelenik a bérleszorítás jelensége, illetve a munkavállalói jogokat is háttérbe szoríthatják miattuk. Főképpen ugyan az alacsony munkabérekre vannak torzító hatással, de ebben az esetben az alacsony keresetűek veszteseivé válnak a folyamatnak - olvasható a dokumentum további megállapítása. Valóban, a sajtóban könnyen lehet találni olyan eseteket az elmúlt időszakból, amelyek a fenti konfliktusforrásokat alátámasztják.
Van mitől tartania a munkáltatónak is
Tapasztalat az is, hogy az ukránok csapatban mozognak, vagyis tudni kell, hogy ha néhány ukrán el akarja hagyni az aktuális foglalkoztatót és meggyőzik a többieket, akkor együtt állnak tovább. Ez a jelenség sokszor harminc vagy akár hatvan ember azonnali kilépését jelentette cégektől. Viszont arra is van példa, hogy ukránok egy csoportja különösen ragaszkodik a megszerzett munkához, vagyis alacsonyabb fluktuációt mutatnak, mint magyar társaik.
