Önvezetés: vajon mennyit ér az ember élete a jövőben?

Szerző: Pardavi Mariann | 2016.10.18. 08:30

Szeptember 30-án Németországban megtartotta nyitó ülését a világ első olyan – állami szinten létrehozott – bizottsága, amely az autonóm közlekedés etikai kérdéseire kíván válaszokat adni. Az önvezető járművek jogi aspektusaival foglalkozó szakértővel, dr. Nyalka Csabával, a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédjével jártuk körül a témát.

– Milyen területeket érint a bizottság munkája? Milyen kérdésekre keresnek válaszokat?
– Az úgynevezett etikai bizottság – Ethik-Kommission – működését Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter szorgalmazta, aki több ízben hangsúlyozta már, hogy Németország nemcsak a technikai fejlődésben, hanem az azzal összefüggő jogi és etikai problémák megoldásában is éllovas kíván lenni. Az etikai bizottság létrehozása összhangban áll azzal az európai jogalkotói mentalitással, miszerint először a megfelelő szabályrendszert kell megalkotni annak érdekében, hogy ne legyenek szabályozatlan területek és így lehetőség szerint elkerülhető legyen a károk bekövetkezése. Az etikai bizottság először meg kívánja vizsgálni, hogy a technikai fejlődés belátható időn, azaz 5-10 éves időtartamon belül milyen szintet érhet el. Értékelni kívánják azt is, hogy a társadalom tulajdonképpen az automatizáltság milyen fokát képes elfogadni. Az ugyanis nem kérdés, hogy technikai oldalról el lehet érni a teljes automatizáltságot, az viszont komoly dilemmát jelent, hogy mindez emberi oldalról kívánatos-e. Ennek kapcsán alapkérdésként merül fel, hogy egy elkerülhetetlen baleset esetén – az emberi tényező teljes kizárásával – átadható-e a feltétlen döntés egy számítógépnek. Ezen túl további kérdéskör, hogy milyen alapelvek szerint programozzák a járműveket irányító rendszereket, amelyek egy elkerülhetetlen baleset során a vezető helyett hozzák meg a döntést. Alexander Dobrindt közlekedési miniszter elöljáróban két alapelvet fogalmazott meg, amelyeket álláspontja szerint érvényre kell juttatni a bizottsági munka során. Az egyik, hogy egy baleset bekövetkezésekor minden esetben a tárgyak szenvedjenek kárt és ne az emberek. Ezen túl pedig elengedhetetlennek tekinti azt is, hogy a személyek között – például társadalmi helyzet vagy életkor alapján – nem lehet különbséget tenni.

– Mikorra várható a bizottság munkájának érdemi eredménye? 
– A tervek szerint a bizottság az első jelentését jövő év nyaráig készíti el. A közlekedési miniszter által megfogalmazott cél pedig az, hogy ebben az anyagban kidolgozzák az automatizált vezetési rendszerek programozásának alapvető feltételeit, továbbá a jelentés a további jogalkotást elősegítő, konkrét javaslatokat is tartalmazzon. Nem titkolt célként fogalmazták meg azt is, hogy Németország a vizsgálat eredményeit nemzetközi fórumokon is be kívánja mutatni, hiszen a közlekedés egy országhatárokon átívelő kérdéskör.

– Milyen tagokból áll a bizottság? Milyen szakemberek feladata ilyen fajsúlyos témákban iránymutatást adni?
– Az etikai bizottság 14 tagból áll, akik az etika, a jog és a technika területeiről érkező elismert tudósok és szakértők; van közöttük közlekedési szakértő, jogász, informatikus, mérnök, filozófus, teológus, fogyasztóvédő, valamint autóipari szövetségek – a VDA és az ADAC – továbbá cégek, a Daimler és a Volkswagen képviselői. Az elnöki teendőket egy volt alkotmánybíró, Udo Di Fabio látja el.

– Régóta foglalkozik a nemzetközi gépjárműiparhoz kapcsolódó jogi kérdésekkel. Az utóbbi időben jogi szakértőként tevékenykedik az autonóm vezetés terén. Ennek fényében hogyan értékeli a bizottságtól várható munkát?
– Közel húszéves ügyvédi tapasztalatom alapján – megismerve számos német szakértő felkészültségét és strukturált gondolkodását – abban biztosak lehetünk, hogy az etikai bizottság körültekintő és megalapozott jelentést fog elkészíteni. Ez persze nem változtat azon, hogy mind az etikai bizottság megállapításaival és javaslataival, mind pedig általában az autonóm közlekedéssel kapcsolatban még számos társadalmi és szakmai vitával kell számolni.