Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Új ötletekkel készül a PEngineers a Techtogetherre
2024.04.23 16:18
Új szén-dioxid-megkötő módszert tesztelését kezdi meg az OMV-Petrom
2024.04.23 15:24
Achim Grewe lesz az Audi Hungaria új pénzügyi igazgatója
2024.04.23 13:22
Kibővíti e-autó-komponenseinek gyártását a BMW
2024.04.23 12:16Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Megölhet-e az autónk, hogy mások életét mentse?
Nem elsősorban technológiai akadályai vannak, hogy csak évek múlva kezdhetnek elterjedni a sofőr nélküli járművek. A komoly morális dilemmák mellett az is kérdés, ki hozza meg az életbe vágó döntéseket.
Tele van robotokkal már ma is az életünk. Egyelőre azonban a háttérben végzik azokat a munkákat, amiket mi kevésbé szívesen, kevésbé gyorsan, túl sok fáradtság révén oldanánk meg. Helyettünk festenek, emelnek, hegesztenek...
Ehhez képest hatalmas előrelépést jelent majd az a világ, amelyben a biztonságunkat, konkrétan az életünket bízzuk az automatikára. Nagy élmény persze elengedett kézzel vezetni, még a pedálokkal sem kell foglalkozni. De vajon mi legyen akkor, ha egy ilyen „szabad” állapotban hirtelen kell fontos döntést hozni? A klasszikus példa szerint, amelyet a szakirodalom máris „alagút problémaként” emleget, egy önvezérelt jármű halad a szűk, egyirányú, egysávos úton, s egy alagút felé közeledik, viszonylag nagy – megengedett – sebességgel. Hirtelen, az alagútba érés előtti utolsó pillanatokban kiszalad az útra egy kisgyerek, aki eddig nem volt észlelhető a látómezőben. Sok lehetőség nem marad az autó vezetője/vezérlője számára: vagy elgázolja a jármű a gyereket, az utas(ok) épségére vigyázva, vagy vészfékezve félrerántja a kormányt, ami a fallal való nagy erejű találkozást is magában foglalja. Kinek az élete fontosabb, értékesebb? Miért?
 |
| Ki a felelős? |
Nem egyszerű dilemma, ám van egy mélyebb szintje is az „alagút problémának”. Kinek van ugyanis joga meghozni az ilyen döntéseket? A robotpilóta ugyanis klasszikus, humán értelemben nem dönt, hanem parancsot teljesít – csupán végrehajtja, amire beprogramozták. A jármű tervezőire hárul a nehéz teher? Netán a törvényhozóknak kell megalkotniuk a szabályozást? Esetleg az autó tulajdonosának kell-e/szabad-e „idomítania” a járművét, kvázi személyre szabva annak morális szintjét?
| Robotautók mellett robotrendőrök fejlesztése is folyamatban van. Azon a területen viszonylag egyszerűbb a helyzet, hiszen a rendőr végrehajt, ahogy a robot is - csupán a "mérlegelés" szintjét kell megfelelően kalibrálni... |
A helyes válasz vélhetően valahol középúton, egy kombinált felelősségvállalási modellben ölthet testet, ám ennek megszületése nem maholnap várható. Az egészségügyben találhatunk példát hasonlóra, hiszen vannak esetek, amikor biztosan az orvos dönt (például műtét közben egy hirtelen felmerülő komplikáció esetén), van, amikor a páciens szabad kezet kap (például rákos betegség esetén a kemoterápia elfogadását vagy elutasítását illetően), egyes esetekben a jog szabályozza a lehetőségeket (ide tartozik az eutanázia témája), számos alkalommal pedig egyszerűen maga a sors dönt túlélésről vagy halálról.
Nagy feladatok előtt áll tehát a járműipar, e tekintetben a több gyártó által is hangoztatott 2020-as időpont akár túl közelinek is tűnhet. Amíg az illetékesek megfejtik a feladványt, közlekedő emberként rácsodálkozhatunk, milyen nagy érték, egyben mekkora felelősség van a kezünkben, amikor egy jármű kormánya mögött naponta rengeteg döntést meghozunk.
