IVSZ: aki nem száll fel az Ipar 4.0 vonatára, a peronról integethet

– Megkerülhetetlen fogalom manapság az Ipar 4.0. Hogyan definiálná ezt a kifejezést?
– Az Ipar 4.0 Németország stratégiája az ipar digitalizációjára, versenyképességük megőrzésére. Ennek a fogalomnak víziója az úgynevezett okos gyár, amiben a kiber-fizikai rendszerek monitorozzák a fizikai gyártási folyamatokat, a fizikai világ virtuális mását létrehozva, lehetővé téve a decentralizált döntéshozatalt.

– Mire képes egy okosgyár? Mivel tud többet, mint egy hagyományos?
– Az okosgyárak egyik innovációja, hogy az intelligens, rugalmas gépsorok képesek a fix programozás helyett egyedi tevékenységekre is. A gyártósoron érkező termék önmaga képes tárolni az egyedi jellemzőit, a gépsor a termékből olvassa ki, hogy mit kell vele csinálni, így a tömeggyártás helyett akár egészen egyedi sorozatok is készülhetnek úgy, hogy közben a volumen megmarad. Akár az is elképzelhető, hogy a vásárlók a webshopon megrendelik, testre szabják a saját terméküket, a készülő termék egy RFID-chipen tárolja a paramétereket és azt, hogy mi történt vele, ezáltal a sorozatok akár egyeleműek is lehetnek, sőt, felborulhat a teljesen lineáris gyártósor logika is. Ehhez a fejlett eszközökön, szenzorokon túl szükség van egy komoly cloud-háttérre is a gyár mögött.

Laufer Tamás

– Milyen technológiák alkotják az Ipar 4.0-t?
– Ha a negyedik ipari forradalomról beszélünk, amit már megelőzött a gőzgép, az elektromosság és a mikroelektronika forradalma, akkor itt a kulcs a digitalizálódó fizikai világ. Számos újkeletű automatizálási, adatátviteli és gyártási technológiát is beleértünk – lefedve mindent, ami az ipari termelést kiber-fizikai rendszerek, szenzoros hálózatok, mobilkommunikáció és online/felhő szolgáltatások segítségével újítja meg.

– A számtalan előny mellett, hogyan látja, vannak hátrányai az új ipari forradalomnak?
– Ma nem ez a kérdés, hanem az, milyen hátrányai vannak annak, ha egy cég nem követi a digitalizáció irányait, és nem alkalmazkodik a változó környezethez. Ma már egyre kevesebb vállalatnak kell magyarázni, hogy a digitális transzformációban való aktív részvétel egy vállalat számára nem opcionális fejlődési lehetőség, hanem alapvető feltétel ahhoz, hogy képes legyen megtartani az ügyfeleit. A McKinsey & Company tanácsadó cég tanulmánya szerint a mobilinternet, a gép-gép közötti kommunikáció (M2M), a dolgok internete, vagyis Internet of Things, IoT – az eszközök, gépek, berendezések kommunikációs hálózatba szerveződése, a felhőtechnológia és a fejlett robotika, az alternatív olaj-kitermelési módszerek mind olyan technológiák, amelyek 2020-ra átrendezik a vállalatok közötti piaci versenyt, hatást gyakorolva ezzel az egyes országok gazdaságaira. A hátrány tehát egyértelműen az, ha egy vállalat nem ül fel erre a vonatra, hanem a peronról szemléli a haladást.

– Mit gondol, mikor terjednek el az Ipar 4.0 szellemében kialakított gyárak?
– Ezek a technológiák folyamatosan terjednek, ez egy élő folyamat. Persze igaz, vannak országok, ahol ez a folyamat még csak a kezdeti fázisban van, de éveken belül tömegével jelennek majd meg a negyedik forradalom hatására átalakult gyárak is. Már legalább 5-10 éve szinte kizárólag olyan gépek és gépsorok kerülnek forgalomba, amik már alkalmasak az ilyen működésre, a következő időszak feladata, hogy a gépeket összefogó komplex rendszerek is elkészüljenek.

– Milyen szakembereket igényel az átállás? Hogyan alakul át a cégek munkaerőállománya?
– A legfontosabb a szakemberképzés. Több, az új technológiákat kiválóan alkalmazó mérnököt kell képezni, akik csökkenthetnék a jelenlegi mintegy 22 ezer fős informatikus munkaerőhiányt, ami már nem csak magát az IKT-ágazatot sújtja, hanem a digitalizációs trendek miatt minden egyes ágazatot a gyártástól a mezőgazdaságon át a közlekedésig és egészségügyig. Lehet nem szeretni a technológiát azért, mert egyre több munkát vesz el tőlünk, de a technológia ismerete, a jó szakemberek számának növekedése inkább létszükséglet ma már. Meg kell tanulni az új technológiákat, mint a cloud, big data, internet of things – ezek ma már nem csak a konferenciák jövőbenéző szekcióinak témái, hanem a valóság. Ma már egy kkv vállalat, ami rugalmas és költséghatékony akar lenni, nem fog szervert vásárolni és bonyolult szoftverbevezetésekbe fulladni, hanem megoldja az irodai, kommunikációs és üzleti igényeit a felhőben és a funkciókat szolgáltatásként veszi igénybe. A digitális gazdaságban minden alakítható, skálázható, a kereteknek ma már csak a fantázia szab határt.